Veszprémi Nóra - Szücs György szerk.: Borsos József festő és fotográfus (1821–1883) (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2009/4)

BORSOS JÓZSEF, A FESTŐ / JÓZSEF BORSOS THE PAINTER - Arcképek/Portraits

Alig létezik olyan nagyobb szabású, 1848-cal foglalkozó kiállítás vagy kiadvány, amely ne tenne legalább említést Borsos /Vemzefőréről. A mára csaknem elfeledett festőnek - akinek nevét még értelmiségi körökben is gyakran 20. századi művész-névrokonával keverik össze - ezt az ikonszerű portréját szinte mindenki ismeri. Talán nem vagyunk elfogultak, ha kijelentjük, hogy a Nemzetőr a magyar festészet egyetlen valóban kvalitásos 1848-as emléke. Vayer Lajos 1948-ban a következőket írta róla: „48/49 legszebb és a nagy napokhoz művészi értékével méltó képmását Borsos József festette, aki a bécsi mesterektől tanultakat oly ösztönös tehetséggel tette magáévá és magyarrá. Egy pesti polgárt nemzetőri öltözetben, tettre kész pihenésben, feszült figyelmű tekintettel híres arcképében európai rangú művet teremtett. Színeinek melegével, könnyű ecsetkezelésével, az anyagok dús ábrázolásával messze Barabás arcképei fölé emelkedik." Kétségkívül ez Borsos egyik legkarakteresebben jellemzett figurája, festői modora is a legjellemzőbben jelenik itt meg: mind a lendületes tartás, mind a meleg színek harmóniája, az anyagszerű festésmód (vessünk egy pillantást a gombokra!), mint az attribútumként szolgáló tárgyak (az erőt szimbolizáló oszlop és kard, a magyar karszalag). A kép talán azért is tudta népszerűségét töretlenül megőrizni, mert máig nem sikerült hitelt érdemlően bizonyítani, hogy kit ábrázol. Szuggesztivitása, egyéni vonásai kizárják azt a feltételezést, hogy ideálképként, azaz konkrét portréalany nélkül festett képként tekintsünk rá, ugyanakkor névtelensége okán a képmás általánosabb jelentőséggel ruházódott fel. Az azonosításra természetesen több kísérlet is történt. A Nemzeti Múzeum a festményt 1902-ben mint Zitterbarth Károly képmását vásárolta. Az ismeretlen név helyett hamar átkeresztelték az ismert pesti építész, Zitterbarth Mátyás nevére.

1 Lázár Béla vetette fel elsőként, hogy a kép Rottenbiller Lipót budapesti polgármestert ábrázolja. Rózsa György 1952-es tanulmánya azonban pontosan tisztázta, hogy melyik Borsos-portré készült Zitterbarth Mátyásról (kat. 35); a Rottenbillerrel való azonosítást pedig Rottenbiller Marastoni József és Canzi Ágost által készített, 1861-es képmásaival történt összehasonlítás alapján vetette el.

2 Azonban, ha megnézzük Friedrich Liedernek 1844-ben Rottenbillerről készített képét (63. kép), jól látható, hogy az azonos alanyról készített portrék is igencsak eltérőek lehetnek, a modell életkorától és a művész személyétől függően. Pest-Budán hozzávetőleg 7000 nemzetőr volt 1848-ban, s többségüknek korabeli képe nem, csak a neve, esetleg foglalkozása maradt fenn.

3 Az akkorra már befutott, drága bécsi festőt persze nem mindenki tudta volna megfizetni, így a megrendelő talán a tisztek közül kerülhetett ki, azonban magunk egyikükkel sem tudtuk azonosítani az ábrázoltat. Figyelembe kell venni azt is, hogy maga az elnevezés is bizonytalan, hiszen nem egykorú. A képen nem nemzetőri egyenruha látható, így - bár az 1848-ban jelentősen megszaporodott nemzetőrség egy része polgári ruhában, karszalaggal látta el szolgálatát - az is lehetséges, hogy a modell csupán a kép kedvéért vette fel a karszalagot. Borsosnak nem ez lenne az első „kosztümös" képe. Természetesen nem zárható ki, de nem is bízom benne, hogy valaha is kiderítjük, hogy ki is volt a„Nemzetőr". Az elnevezés azonban megérdemli, hogy megőrizzük, annak ellenére, hogy még abban sem vagyunk biztosak, hogy képünk valóban egy nemzetőrt ábrázol. A kép ugyanis túlmutat önmagán és egykori modellje személyén. Talán elmondható róla, hogy ideálképpé vált: a magyar történelem talán legnemesebb forradalmában tevékenyen résztvevő férfi képévé. B. E. 1 A század elején még tudhatták, hogy Borsos valóban festett Zitterbarthról képet (kat. 35), s talán az is ismert lehetett, hogy Zitterbarth a pesti lovas nemzetőrök őrnagya volt. 2 Canzi Ágost: Rottenbiller Lipót, 1861, litográfia, MNM TKCs, Itsz.: 8410; Marastoni József: Rottenbiller Lipót, 1861, litográfia, MNM TKCs, Itsz.: 5233. 3 Ld.: Pest-Budai nemzetőrök 1848-1849. Dokumentumok a fővárosi nemzetőrség történetéhez. Szerk. Czaga Viktória - Jancsó Éva. Bp., 2001. 63. FRIEDRICH LI EDER: Rottenbiller Lipót képmása, 1844. Mosonmagyaróvár, Hansági Múzeum, Gyurkovich-gyűjtemény