Pintér János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1988-1989 (Budapest, 1990)

PINTÉR JÁNOS: A szőlőterület alakulása Magyarországon a XIX. század végétől a II. világháborúig

visszaesése a jellemző, egyedül Császár háromszorozta meg 400 kh fölé emelve szőlőterületét 1895-höz képest. Nógrád megye Azt tudtuk, hogy nem szőlőtermelő terület. 1895-ben a legtöbbet Ecseg adta (502 kh), azután még jelentéktelenebb a kép, hiszen 1913-ban csak 2,1935-ben pedig 4 községben volt 100 kh feletti szőlő, ezek is 300 kh alattiak. Pest megye A nagy kiterjedésű megyében Cegléd, illetve Nagykőrös rendelkezett a legtöbb szőlőterülettel. 1895-ben Nagykőrös (2.746 kh), Cegléd (2.578 kh), Budafok (939 kh) volt a sorrend. 1913-ra Cegléd került az élre csaknem kétszeres gyarapodással (4.475 kh), Nagykőrös nem sokkal maradt mögötte (4.026 kh), harmadik Tápiószele lett (1.608 kh), megelőzve Nagykátát (1.507 kh), Örkényt (1.279 kh), Tökölt (1.238 kh) és Tápióbicskét (1.180 kh). 1935-re Nagykőrös visszakerült az élre, tovább növelve szőlőterületét (4.646 kh), Cegléd - szintén gyarapodva - szorosan következett utána (4.625 kh). A harmadik helyen maradt Tápiószele (1.727 kh), majd Örkény (1.491 kh), Nagykáta (1.311 kh), Tápióbicske (1.288 kh) és Ráckeve (1.129 kh) következett. A megye zömében a síkvidéki, homoki szőlők telepítése révén érte el 1895-höz ké­pest nagyarányú szőlőterület növekedését, ami egyöntetű volt. Csak a magasabban fekvő területek mutatnak stagnálást (Vác, Nagymaros környéke) vagy visszaesést (Gödöllő környéke). Somogy megye A megyében nagyhatárú szőlőterülettel rendelkező települések nem voltak, hiszen 1895-ben 540 kh (Őrtilos), 1913-ban 500 kh (Kéthely), 1935-ben 349 kh (ugyancsak Kéthely) elég volt az elsőséghez. Az egész megyére jellemző 1895-höz képest lassú területcsökkenés a községeknél egységesen érvényesült, legfeljebb stagnálást regiszt­rálhattunk több esetben. Az egyetlen kivétel Balatonmáriafürdő volt, az ottani ho­moki szőlőtelepítéseknek köszönhetően. Szabolcs-Szatmár megye 1895-ben Nyíregyháza (592 kh) és Vasmegyer (511 kh) rendelkezett a legnagyobb szőlőterülettel. 1913-ban Nyíregyháza (692 kh), Újfehértó (618 kh), Nyírpazony (559 kh) volt a sorrend. 1935-ben Újfehértón volt a legtöbb szőlő (589 kh), megelőzve Nyíregyházát (546 kh) és Nyírpazonyt (517 kh). Ezek a számok is mutatják azt a nem látványos, de egyenletes, szinte általánosnak mondható szőlőterület növekedést, amely az egész

Next

/
Oldalképek
Tartalom