Balassa Iván szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1969-1970 (Budapest, 1970)
Timár Eszter — Veress Éva: A kenyérfogyasztás statisztikai becslése
sága és az egy holdra számított átlagos termésmennyiség egymáshoz fordított arányban viszonylik, s a kettő eltérései országosan és regionális sajátosságokkal együtt érvényesülnek? 42 Kérdéseket vetettünk fel, melyeket csak célratörő kutatással lehet majd megválaszolni. Az ilyen kutatások korszerű módja a szakmák közötti együttműködés, s az ilyen együttműködés gyakorlati oldalára világít rá egy igen becses levéltári forrásadat példája. A huszti vár 1530. évi leltárában kimutatták a várszemélyzet egyéves élelemszükségletét is; eszerint egy főre 9,1 köböl gabona volt a fejadag. 43 Ezt a korai adatot nem tudjuk más, ismert adatokhoz viszonyítani; nem tudnánk még akkor sem, ha az űrmértékben számított gabona hektolitersúlyát ismertnek tekinthetnők. Nem tudjuk ugyanis, hogy mekkora volt a máramarosi Huszt várában használatos egykorú mérték. A forrásbázis kiszélesítésénél a történészeknek a forrásfeltáráson kívül (az összefüggő, statisztikailag hasznosítható forrásokra gondoljunk) a mértéktörténet dzsungelét és számos bonyolult forráskritikai kérdést kell átvágniok. A természettudományi forrásbázis megteremtése ezzel összefüggő, de sok vonatkozásában mégis sajátos feladat. A közös forrásbázis kiépítéséhez szükséges módszerek kimunkálása viszont közös ügye az érdekelt szakterületeknek és közös szervezeti alapokat kíván. STATISTISCHE SCHÄTZUNG DES BROTVERBRAUCHES ESZTER TÍMÁR - ÉVA VERESS Verfasserinnen wollen die Aufmerksamkeit auf eine, von der Wirtschaftsgeschichte bisher vernachlässigte statistische Quellenarbeit lenken. Die Ergebnisse dieser Arbeit werden jetzt in einigen Punkten weiter analysiert, und in erster Reihe vom Gesichtspunkt der geschichtlichen Statistik der Feudalzeit bewertet. Diese Arbeit ist von Károly Keleti (einer führenden Persönlichkeit der ungarischen Statistik des vorigen Jahrhunderts) unter dem Titel : Verpflegungsstatistik der Bevölkerung Ungarns auf physiologischer Grundlage (ung.) veröffentlicht. Diese ist bis heute die einzige verpflegungsstatistische Vermessung des ganzen Landesgebietes von Ungarn. Sie widerspiegelt die Übergangsverhältnisse der ersten Jahrzehnte der kapitalistischen Entwicklung bei uns. Deshalb bildet sie für die Wirtschaftsgeschichte eine Vergleichsbasis unschätzbaren Wertes. Vom Gesichtspunkt der Geschichte der internationalen Statistik liegt ihre Merkwürdigkeit in der Methode der Schätzung. Von Keleti wurde — unter Berücksichtigung der Arbeit anderer Zeitgenossen — der Nährstoffsbedarf des menschlichen Organismus zur Grundlage seiner Schätzungen genommen, und außerdem ein besonderes System der Datenaufnahme verwendet: es wurden nicht die den tatsächlichen Verbrauch repräsentierenden quantitativen Daten gesammelt (diese wurden als unzuverlässig von vornherein abgelehnt), sondern die regionalen Verpflegungsbräuche und das Verpflegungsniveau auf dem ganzen Gebiet Ungarns wurden in Betracht gezogen (die Qualitative Zusammensetzung des Lebensmittelverbrauches, regionale Speisefolgen, Rezepte). Mit sehr kleinen regionalen Verpflegungseinheiten arbeitend, führten seine auf diesen beiden Ausgangspunkten fußenden Schätzungen im Wesentlichen 42. Dr. Papp Antal: A mezőgazdasági termelés és a természet kapcsolatának értékelése az Észak-Tiszántúl példáján. Földrajzi Értesítő. Bp. 1969. XVIII. évf. 1. füzet. 81—91. p. egy elvont viszonyítási mód kísérletével és Gunst Péter: A mezőgazdasági termelés története Magyarországon (1920— 1938). Akadémiai Kiadó. Bp. 1970. 131 skk. p. az országos trend kimutatásával és elemzésével, a gazdaságok nagyságrendi csoportjait is figyelembe véve. 43. Az Országos Levéltár Kamarai iratok, UC 101. fasc. 71. num. iratáról készült forráskivonat a Magyar Mezőgazdasági Múzeum Adattárában. Kenéz Győző feldolgozása. — Ezzel kapcsolatban emlékeztetünk Bogdán J.—Papp Za. —Szabó M. kiváló, a mértékek problémáját is összefoglaló tanulmányára: Kétszázéves gabonaszemek az Országos Levéltárban. Agrártörténeti Szemle. Bp. 1963. V. évf. 50 - 62. p.
