Matolcsi János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1965-1966 (Budapest, 1966)

Für Lajos: Kataszteri felvételek a Csákvári uradalom területén

KATASZTERI FELVÉTELEK A CSÁKVÁRI URADALOM TERÜLETEN FÜR LAJOS A múlt század második felében megindult kataszteri felvételek jóllehet nagyon is élénken foglalkoztatták a korabeli közvéleményt s a kapitalizmus-kori mezőgazdaság fejlődésének is számos összefüggése rajzolódik elénk a birtokívek lapjaiból, mégis a források értékéhez mérten történetírásunk mindezideig keveset foglalkozott azokkal.

1 Egy-egy résztanulmány ugyan merített már a felvételek anyagából, ezek a feldolgozások azonban inkább csak a felvételek egyik-másik oldalát érintették vagy állították vizsgálódásaik középpontjába. A kataszteri birtokívek alapján ilyen értelemben foglalkozott Orosz István és Sándor Pál a parasztbirtok kapitalizmuskori differenciálódásának ütemével és méreteivel,

2 más esetben a földmérés technikai történetét kutatva, mintegy szaktudománytörténeti aspektusból nyúltak a kérdéshez.

3 Legutóbb pedig Varga István a parasztbirtok adóterheit vizsgálva, kísérte végig a kataszteri felmérések történetét 1914-ig, és összegezte az országos eredményeket.

4 A kutatást kétségtelenül nehezíti, hogy a több menetben végrehajtott felmérések során gyakran javították vagy „kngazították" a felfektetett birtokíveket, s a többszöri áthúzások és bejegyzések esetenként teljesen összekuszálták azokat. Ugyanakkor az időközben elrendelt ügyköri átcsoportosítások következtében a felmérések során keletkezett iratanyag erősen szétszóródott; egy részük azóta el is kallódott, 1. A kataszteri munkálatok értékesítésének problémáival foglalkozik Szabad György, Bali János, Fegyó János az Agrártörténeti Szemle sajtó alatt lévő számában. 2. Sándor Pál: Rezi község földbirtokstatisztikája a kataszteri felvételek tükrében (Történeti Statisztikai Évkönyv, Bp., 1960. 59—85 p.); Uő: A XIX. századi parasztbirtok vizsgálatának történeti statisztikai forrásai, módszerei és újabb eredményei (Agrártörténeti Szemle, 1964, 1—2. sz. 36—81 p.); Ujabban uő.: A századforduló agrárstruktúrájának vizsgálatához (Agrártörténeti Szemle, 1965, 2—3.sz. 177—197 p. Orosz István: Egy borsodi falu birtokviszonyai a jobbágyfelszabadítás után. (A Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Történelmi Intézetének Évkönyve, I. 1962.); Uő. : Mándok birtokviszonyainak változásai 1870—1909 (Acta Universitatis Debreceniensis de Ludovico Kossuth Nominatae II. 1903) ; Újabban uő. : A parasztbirtok differenciálódása (A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában. Szerk. Szabó István) Bp., 1965, Akadémiai Kiadó. II.köt. 3—141 p. 3. Homoródi Lajos: Régi háromszögelési hálózataink elhelyezése és tájékozása (Földméréstani Közlemények, 1953, ö.évf. l.sz.l—18 p.) Magyar Attila: A mezőgazdaság térképszükséglete (Geodézia és Kartográfia, 1955, 7.óvf. 4.sz. 248—250 p.); Váry István: A földnyilvántartásról (Geodézia és Kartográfia, 1957, 9.óvf. 1—2.sz. 59—60 p.) 4. Varga István: Adóterhek (A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában. Szerk. Szabó István) Bp., 1965, Akadémiai Kiadó. II. köt, 246—321 p.