Technikatörténeti szemle 26. (2003-04)
Tanulmányok - Tóth Endre–Képes Gábor: Kiemelkedő műtárgycsoportok az Országos Műszaki Múzeum matematikatörténeti és számítástechnika-történeti gyűjteményéből
közönségkapcsolatait 3 . Két ismert magyar számítógép-pionírral, az M3 egyik tervezőjével, Kovács Győzővel és a szegedi „katicabogár" tervezőjével, Muszka Dániellel közösen egyre inkább felvetődött a szinte követhetetlen gyorsasággal avuló számítástechnikai eszközök megőrzésének, dokumentálásának igénye, s 1986-tól az Országos Műszaki Múzeum a híres SzMSzM (A számítástechnika mindenkié, a számítástechnika mindenkiért) kiállításoknak is partnere lett. Jellemző a legendás, a történeti kiállítás mellett kortárs termékbemutatóknak és közösségi kapcsolatoknak is teret adó rendezvények sikerére, hogy a Neumann-évben, az Informatikai és Hírközlési Minisztériumban tartott mikroszámítógép-történeti kiállításunk (2003-2004) címe is (A számítástechnika mindenkié...) ennek szellemét és hangulatát idézi. Kovács Győző és Muszka Dániel erőfeszítései, az ún. szegedi gyűjtemény, az Informatika Történeti Múzeum Alapítvány (ITMA)- az OMM aktív közreműködésével való - kialakulása és fejlődése külön tanulmányt érdemel 4 . 2003-tól külső munkatársként és 2004 végétől segédmuzeológusként Képes Gábor is segíti a munkát, elsősorban a személyi számítógép történetének kutatásával. Tanulmányunk végén látni fogjuk, hogy Dr. Roth százhatvanhárom éves számológépe mellett már például az első Toshiba laptopok és az Apple cég egyik korai, de már CD-ROM egységgel is egybeépített desktop számítógépe is a gyűjtemény részét képezi. Tóth Endre 1989-ben ezt írta: „A számítástechnika tudománya és ipara a 80-as években rohamosan fejlődött. E fejlődés ütemét kívánja felvenni a hazai gyártó kapacitás is. Termékeik ma már könnyebben elérhetők a mikroszámítógépek megjelenése óta. E gépekkel ma még inkább a felhasználók körében lehet találkozni, de rövid idő múlva néhányuk a múzeumi kiállítások anyagát fogja gyarapítani." 5 Valóban, a rövid idő elrohant, s most azon kezdhetünk gondolkodni, hogy a mai újdonságok (a palmtop számítógépek, a mobiltelefon és a számítógép szolgáltatásait ötvöző kommunikátorok, a floppy lemezt lassanként kiszorító pendrive törpe adattárolók, a digitális mp3-lejátszók) mikor és milyen módon fognak állományunkba kerülni, ezek közül mely típusok érdemlik meg egy magyar múzeum figyelmét. Hiszen a megváltozott körülmények között, a „hazai gyártó kapacitás" is idézőjelbe került, lényegesen más, mint ami tizenöt évvel ezelőtt volt. A magyar szellemi tőke a reál területeken viszont őrzi hagyományosan remek pozícióját. De milyen környezetbe kerülnek majd a jelen számítógépei? Elmondhatjuk, hogy jelenleg 611 tárgyat őriz az Országos Műszaki Múzeum Matematikatörténeti és Számítástechnika-történeti Gyűjteménye. A tárgyak, a múzeum decimális katalógusa szerint, összesen kilenc területről tevődnek össze. A méretük, teljesítményük, felépítésük, koruk szerinti változatosság óriási, ennek érzékeltetésére és megértetésére tanulmányunk következő egysége általános történeti keretben mutatja be a gyűjtemény érdekesebb darabjait. Mindenesetre tény, hogy a tenyérnyi, s mai szemmel végtelenül egyszerű analóg összeadó-kivonó eszköztől az embermagasságú szekrényekben elhelyezett számítógépes egységeken át az ismét tenyérnyi, de már könyvtárnyi tudás sűrítésére képes szerkezetekig terjed a sor.
