Technikatörténeti szemle 25. (2001-02)

Tanulmányok - Alvári Csaba: Geodéziai tárgyú iratok az Országos Műszaki Múzeum archívumában

melyet 1891-ben az MTA matematikai és természettudományi osztályának készítettek; a mérési jegyzőkönyv, és a mérés körülményeiről szóló feljegyzések. Bodola részt vett az 1896. évi millennium és az 1900. évi párizsi világkiállítás előkészületi munkáiban. A megbízások iratai megtalálhatók a hagyatékban. Mérnöki munkájának egyik kimagasló eredménye volt (ezért kapta a vaskorona rendet) az Eskü téri híd (Erzsébet-híd) vasszerkezetének szerelésekor tapasztalt kis elmozdulások megszüntetése. A feladattal kapcsolatos megbízások, számítások szintén megvannak az archívumban.1906-ban tartotta Budapesten a Nemzetközi Földmérési Szövetség az értekezletét. Az értekezlet megszervezése Bodola feladata volt. Ezzel kapcsolatban is van néhány irat a gyűjteményben: Bodola minisztériumokkal folytatott levelezése, meghívólevelek, protokolláris iratok; étlap, ülésrend, stb. Bodola több nemzetközi tudományos egyesülettel - Comité International des Poids et Mesures, Nemzetközi Földmérési Szövetség, Nemzetközi Súly- és Mértékhivatal - és tudóssal (pl. Mengyelejev) levelezett. Ezek a levelek szintén megtalálhatóak a hagyatékban. Tanulmányainak kézirataiból is van a hagyatékban, köztük olyan töredék is, amelyik még nem került publikálásra. Idősebb korában (1919-1922 között) Bodola a szépirodalommal is megpróbálkozott. Elbeszélései közvetve hozzájárulnak személyisége jobb megismeréséhez. Az 1913. év végét és a következő év elejét feleségével Olaszországban töltötte. Az utazásról felesége naplót vezetett, mely szintén Bodola iratai között van elhelyezve. Az iratok nyelve magyar, német, francia és olasz. Bodola 1912-ben vonul nyugalomba betegsége miatt. 1903-tól tanársegédként dolgozott mellette Oltay Károly, aki később átvette a tanszék vezetését. Iratait a Műegyetem Geodéziai Intézete adta át az Országos Műszaki Múzeumnak 1975ben. A hagyaték egy igen kis részét az évek folyamán feldolgozták, a feldolgozás azonban lényegében csak 1998. után történt meg. Az iratok 1903-1961. között keletkeztek. Terjedelmük 8 doboz. Oltay több hazai és külföldi egyesületnek volt tagja, melyekkel levélben is tartotta a kapcsolatot. A hozzáírt levelek (melyek részben magán személyektől, részben tudományos egyesületektől származnak) mennyisége 1 doboz. Oltay megőrizte az általa írt levelek másodpéldányait is - ezek mennyisége ugyancsak 1 doboz. Oltay többféle mérést is végzett; meghatározta a nehézségi gyorsulás pontos értékét, felmérte Budapestet, stb. A mérési jegyzőkönyvek és egyéb méréssel kapcsolatos iratok terjedelme 2 doboz. 1 doboz terjedelmű irat keletkezett Oltay tanszékvezetői tevékenysége idején. Ezek műszerbeszerzések, a háborús károk helyreállításának, a tanszéken folyó munkáról készült beszámolóknak az iratai. Ugyancsak 1 doboz a terjedelme az Oltay-publikációk kéziratainak. Még tanársegéd korában Oltay feljegyzéseket készített Bodola előadásairól. A későbbiek során doktori értekezésekről, műszerekről írt szakvéleményt. Ezeknek az iratoknak 2 doboz a terjedelme. Az iratok angol, francia, német és magyar nyelven készültek.