Technikatörténeti szemle 20. (1993)

TANULMÁNYOK - Gazda István: A szakkönyvkiadás kezdete Pesten (1748–1798)

gely, kiadója Landerer Mihály. E 230 oldalas, praktikus munka is sikerkönyv volt egykoron. Még két fontos mű kötődik ehhez az évhez. Az egyik Veszelszki Antal, fűszernövényeket bemutató tudományos ismeretterjesztő kézikönyve, s ez valóban kézikönyv, hiszen terjedelme meghaladta a félezer oldalt. Az 528 növényt bemutató munkáról egykoron Gombocz Endre is elismerően szólt, s azt a már említett Csapó-féle kötetnél alaposabb írásnak tartotta. Veszelszky munkájához Benkő József készített függeléket a magyar fűszernövényekről. E kötet különlegessége még, hogy már az új könyves generáció egyik tagja, Kiss István könyvkereskedő adta közre, s Trattner nyomtatta. A másik jelentős „korszakzáró" mű, az azóta is sokat idézett Schwartner-féle statisztika (Statistik des Königreichs Ungern), mely az e korral foglalkozó történészek alapműve. Ez is Trattnernái jelent meg több, mint hatszáz oldalon. Szerzője a pesti egyetemen a statisztika professzora volt, s ő a tudományos igényű, önálló leíró statisztika hazai megalapítója. A Pesten nyomtatott, korai természetfilozófiai-fizikai szakkönyvek Az Eitzenberger nyomda első, fizikai témájú kiadványa egy Radics Antal írta fizikatankönyv volt, mely 1766-ban jelent meg. Erről a könyvről Szinynyei még igen bizonytalan adatokkal rendelkezett. A fő problémát az okozza, hogy Radics a nagyszombati egyetem professzora volt — hiszen az egyetem akkor még nem költözött át Budára —, s könyve mégis Pesten készült, ós nem a sokkal nagyobb nagyszombati nyomdában. Ennek az a magyarázata, hogy Radics — akárcsak a csillagász ós nyelvész Sajnovlcs János — a budai jezsuita akadémián is tanított, s 1766-os kötetei budai tankönyv gyanánt jelentek meg Pesten. E kötet Makó Pál 1762/63-ban Bécsben kiadott fizikai kézikönyve kommentárjaként is felfogható, ami végül is nem baj, hiszen Makó volt talán a BoskoviÓ közvetítette newtoni tanok legalaposabb értője, s így ezek az eszmék a budai és pesti iskolákban is olvasókra lelhettek. Ez a mű tehát a newtonianizmus fontos állomása. Radics másik, jelentős műve az „Introductio in phllosophiam naturalem, theoriae P. Rogeril Boscovlch accommodata..." már korábban, 1760-ban napvilágot látott, de a korai magyar könyvószetek ennek pontos évszámát még nem ismerték, s így Szinnyel sem. Az egyetem Pestre költözése előtt e város természettudós-filozófus szerzői elsősorban a piarista tanárok közül kerülhettek ki. Maga a pesti piarista kollégium csupán egy fejezete az oktatásügy honi történetének, de az