Technikatörténeti szemle 5. (1970)
TANULMÁNYOK - Détshy Mihály: A sárospataki ágyúöntőház története
DÉTSHY MIHÁLY A SÁROSPATAKI ÁGYÚÖNTŐHÁZ TÖRTÉNETE Sárospatak nevéhez történelmünk, művelődés- és művészettörténetünk meg* annyi fényes emléke kapcsolódik. Talán éppen ezek miatt kevésbé közismert az, hogy ipartörténetünk egyik érdekes fejezete, I. Rákóczi György 1627 és 1648 között működött pataki ágyú-öntőházának története is e városhoz fűződik. Történészeink az elmúlt száz év alatt több tanulmányban és közleményben foglalkoztak I. Rákóczi György kiváló tüzérségével, és a fejedelemnek ennek fejlesztésére tett intézkedéseivel 1 . E tanulmányokból ismeretes, hogy Rákóczi fejedelmi székhelyén, Gyulafehórvárott, és családi szókhelyén, Sárospatakon is egy-egy ágyúöntőműhelyt tartott fenn, és ezekben részben várai védelmére, részben hadjárataihoz jelentékeny számú ágyút öntetett. Miután a tanulmányok inkább Rákóczi tüzérségének szemszögéből foglalkoztak a pataki ágyúöntőházzal, nem törekedtek történetének teljes feldolgozására, és így ez még sok pubhkálatlan adattal egészíthető ki, és részben helyesbíthető is. Az alábbiakban a Sárospatak városa, egyben a magyar ipar története szempontjából egyaránt jelentős ágyúöntőműhely lehető teljes történetét kívánjuk felvázolni, ismertetve az egykor itt működött mestereket, munkájukat, műhelyüket ós; termékeiket. Patak korábbi birtokosai közül — ismereteink szerint — elsőként Perényi Péter öntetett ágyúkat, amelyeket Eger, Tokaj és Munkács várainak 17—18. sz.-i leltárai sorolnak fel. 2 Dobó Ferenc ismeretlen évben készült réztarackja a pataki vár 1642. évi tüzérségi leltárában szerepel, 3 ( A S5 ) Ezeket az ágyúkat azonban Kassán és más felvidéki, városokban öntötték. Az 1642. évi inventárium említ két 9 fontos kaliberű tarackot, amelyeket Rákóczi György, ill. öccse Zsigmond 1620-ban öntetett, de ezek is felvidéki műhelyekből kerültek Patakra, és egyiket felirata szerint Hans Arfegiser nevű mester öntötte. 4 < A 5S ) A pataki vár Sólyom nevű 15 fontos falkonágyúja 1626-ban Eperjesen készült/ A x >' és talán ugyanaz a mester öntötte, aki 1627-ben az ugyanilyen kaliberű, de eltérő súlyú Fülemüle ágyút ( A 55 ). Az öntő nevét az 1642. évi leltár írója „Balger Rugut"-nak olvasta az ágyú feliratán, amelynek szövege nem utal arra, hogy Patakon készítette azt. 5 Ugyancsak Rugut, — a leltár e tételénél Balcer keresztnévvel — öntötte 1628-ban a pataki Pacsirta, ágyút is, amelynek felirata szintén csak annyit árul el, hogy az Rákóczi gondoskodásából és költségén készült 6 ( A 55 ). A megegyező súly és kahber alapján elképzelhető, hogy ő öntötte az évszám és mesternév nélküli Fecske ágyút is, amelyet fehrata szerint Rákóczi „nevelt"( A 55 >„ Csak 1627-től találunk adatokat Rákóczi szerződéses szolgálatában dolgozó ágyúöntőkről, akik talán már Patakon öntöttek ágyúkat. A Rákóczi-levéltár
