Technikatörténeti szemle 4. (1967)

SZEMLE - Ifj. Bartha Lajos: Csillagásztorony és csillagászati múzeum Egerben

és francia gyártmányú csillagászati műszereket ismerték el legjobbaknak. Néhány kisebb eszközt, térképet és meteorológiai műszert Bécsből, ill. Németországból hozattak. A két nagy észlelőterem egy átjáró folyosóval összekötve a torony hatodik emeletén található. Az észlelés tíz nagy, erkélyszerűen kiképzett és zsalukkal zárható ablakon át történt. A keleti teremben még egy déli irányba nyitható rést is törtek a falon, amelyen át a nagy faliquadrans tekintett ki. A torony tetejének teraszán egy kisebb épület kapott helyet, annak forgatható kupoláját Hell tervezte. A kupola melletti helyiségben egy észak-dél irányú rés alatt található az időmeghatározásra szolgáló átmeneti műszer és egy „panoráma periszkóp". Ez utóbbi nem tudományos célra készült, hanem a kor egyik kedvelt optikai játékszere, látványossága volt. Amíg épült Egerben a csillagvizsgáló, Bécsben Hell mellett végezte tanulmányait a specula első igazgatója, Madarassy János (1741—1814). Madarassy gondoskodott egyúttal a külföldi eszközök szállításáról, tartotta a kapcsolatot Bécs és Eger között.

2 Tudományos működésének első nyomaival is a Hell által szerkesztett csillagászati almanachban, az „Ephemerides Astronomicae . . . Vindoboniensis" 1776-ra szóló kötetében találkoztunk. Két évvel utóbb kezdte meg tevékenységét Egerben, amiről ugyancsak Hell évkönyveiből értesülhetünk. Ezek az észlelések azonban közel sincsenek arányban a csillagvizsgáló nagyszerű felszerelésével. Megfigyelte a Jupiter akkor ismert négy legfényesebb holdjának helyzetét, a Hold elvonulását egyes csillagok előtt, a bolygók égi koordinátáit, foglalkozott a pontos idő meghatározásával is. Ebben a munkában Kotuts professzor is segítségére volt. Ám még ezek a szerény észlelési beszámolók is megszakadnak 1781-től, majd 1784-ben Madarassy is megvált a speculától. A császári helytartótanács rendeletére ugyanis 1783-ban megszüntették az egri főiskola egyetem jellegét és II. József császár utasítására egy évvel utóbb gimnáziummá minősítették. Ezzel megkezdődött az egri csillagásztorony hanyatlása. Egy ideig az iskola matematika professzorai vezették — kevés hozzáértéssel — s csupán 1809-ben kapott újra hozzáértő igazgatót a tehetséges Tittel Pál személyében (1784—1824). Közben a műszerek nagy része elavult, részben tönkre is ment. Űj, a kor követelményeinek jobban megfelelő eszközök beszerzésére lett volna szükség, erre azonban nem volt anyagi fedezet. A 18—19. század fordulójára, a műszertechnika gyors fejlődése folytán az egri csillagásztorony már múzeummá vált. Nem csoda, hogy Tittel, akinek tevékenységét személyes ellenségeskedések is gátolták, nem végezhetett érdemleges munkát, örömmel távozott hát Budára, ahol a korszerűen felszerelt egyetemi obszervatórium igazgatójává nevezték ki. Tittel távoztával az egri csillagvizsgáló mint aktív obszervatórium megszűnt. 1824 és 1851 között ismét nem dolgozott szakképzett csillagász Egerben. Csupán 1851-ben került ide újra szakember, a szabadságharc alatt elpusztított budai csillagvizsgáló adjunktusának, Montedegoi Albert Ferencnek {1811—1883) a személyében. Albert Ferenc természetesen semmiféle tudományos munkát nem végezhetett a végleg elavult eszközökkel. Bartakovics Béla egri érseken 2 Hell és Eszterházy kapcsolatának politikai jellege is volt. Hell rendszeresen tájékoztatta a magyar egyházi vezetőket a bécsi udvar politikai terveiről. A bizalmas híreket feltehetőleg Madarassyn keresztül továbbította Magyarországra. (Lehetséges, hogy Madarassy előtt Bécsbe küldött csillagásztanuló, Balajthy Máté ilyen szempontból „nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket".)