Technikatörténeti szemle 4. (1967)

SZEMLE - Ifj. Bartha Lajos: Csillagásztorony és csillagászati múzeum Egerben

Hajó- és Darugyár összes korszerű exportra ajánlott kikötőberendezéseit és hajógyártmányait szemlélteti 1 :100 léptékű műszaki modelleken; ezek bemutatására fogadja a gyár külföldi vendégeit és tárgyaló helyiséget biztosít számukra. Ugyanilyen tevékeny szakmai kapcsolatban áll a múzeum több hazai társadalmi szervezettel és hasonló profilú külföldi intézménnyel. Ezek között jelentős szerep jut a Magyar Közlekedéstudományi Egyesületnek, a Magyar Vasútmodellezők és Vasútbarátok Egyesületének, nemzetközi síkon a drezdai, a prágai, a belgrádi, a bécsi, a luzerni hasonló múzeumoknak. A Magyar Közlekedési Múzeum megnyitásának külföldi megtisztelő visszhangjára talán legjellemzőbb az egyik osztrák napilap (Grazer Neue Zeit) többhasábos ismertetőjének címe: „Eisenbahn-Louvre in Budapest wieder eröffnet". Természetesen az ilyen elismerő sorok növelik önbizalmunkat, erőt adnak a múzeum minden dolgozójának, munkatársának arra, hogy még jobb, még eredményesebb, perspektívájában előremutatóbb munkára törekedjék. Mészáros Vince CSILLAGÁSZTORONY ÉS CSILLAGÁSZATI MÚZEUM EGERBEN A műemlékekben, múzeumi értékekben amúgyis gazdag Eger városa újabb, külföldi viszonylatban is számottevő kiállítással gyarapodott. A Tanárképző Főiskola tornyában, 1966. április 16-án megnyílt hazánk első állandó csillagászati múzeuma, amely a 18. század második felének asztronómiai eszközeit, könyveit mutatja be. A kiállítás az egykori egri „csillagásztorony" — specula —• két nagy észlelőtermében kapott helyet, azzal a céllal, hogy a műszerek lehetőleg eredeti helyükre kerüljenek. Így az érdeklődők egy teljesen felszerelt, 18. századi csillagászati obszervatóriumot láthatnak, amely szinte azt a benyomást kelti, hogy az egykor élt csillagász éppen most hagyta félbe észleléseit. E szempontból az egri csillagászati múzeum szinte páratlan a világon. A csillagásztorony története A 18. sz. végéig öt csillagászati intézmény létesült hazánkban: Nagyszombatban (1735, korszerűsítve 1756-ban); Kolozsvárott (1755), Egerben (1765), Budán (1779) és Gyulafehérváron (1794). A csillagvizsgálók mindegyike egy-egy főiskola keretében működött és a jezsuita rend irányítása alatt állt. Ez egyébként nem véletlen; összefüggött a jezsuiták messzemenő és nagyszabású politikai, ill. kultúrpolitikai törekvéseivel. Ugyanakkor azonban a korszellem hatását is látnunk kell és pl. éppen az egri specula esetében el kell ismerni az őszinte tudományos érdeklődést, lelkesedést is.

1 Az egri csillagvizsgálót Eszterházy Károly (1725—1799) egri püspök alapította az általa tervezett egri egyetem intézményeként. A szép, későbarokk épü1 A 18'. században „divatba jöttek" a természettudományok. Franciaországban jóformán minden főúri szalonhoz hozzátartozott a kísérletező kabinet, ahol jobbára látványos kísérleteket végeztek. A csillagaszat egyike volt a legnépszerűbb tudományágaknak.