Technikatörténeti szemle 1-2. (1963)

KÖZLEMÉNYEK - Szőkefalvi Nagy Zoltán: A XVIII. századi magyarországi hamuzsírfőzés technológiája

fejlődését a magyarországi erdők mértéktelen pusztítása folytán előállott nyersanyaghiány, továbbá az a körülmény is, hogy közben megoldódott a mesterséges szódagyártás,amire már Gergelyffi is céloz: "Konyha sóból is lehet a' kémia szerént, a' széksót kiválasztani"

4

/. Megváltoztak emiatt az árviszonyok. Mig Mitter pacher azt tanította, hogy "több haszon remélhető a hamuból, mint magából az 3/ anyagból" , vagyis áfából, rövidesen a fa vált értékesebbé, megbecsültebbé. A fejlődés ilyen alakulása folytán megmenekültek erdeink a végpusztulás tói, eltűnt azonban az első hazai vegyüzemek egész serege. Emléküket azonban érdemes megőriznünk. Szőkefalvi-Nagy Zoltán Jegyzet e k 1/Orsz. Lt. Hung. Cam. 18. Subd. 4. 1765. 2/ Centralnaja Goszudarsztvennaja archiva drevnyih aktov. No. 3666. 1765. 3/M i 11 e r pach er , -Ludovicus: Elementa reí rusticae. III. Budae, 1794. 390-402. p. 4/Gergelyffi András: Technológia vagyis a' mesterségek és némelly alkotmányok rövid leírása. Pozsony, 1809. 88-91. p. 5/Krünitz, Johann Georg: ökonomisch-technologische Enzyklopädie. 116. Berlin, 1810. 6/ Bánffy levéltár 1826., magyarpataki számadások. 7/Szécsi Zsigmond: Az erdőhasználattan kézikönyve. Budapest, 1894. 8/ Pallas Nagy Lexikona. VIII. Budapest, 1894. 623. p. 9/

Eckhardt Ferenc: A bécsi udvar gazdasági politikája Magyarországon Mária Terézia korában. Budapest, 1922. 10/Szathmáry László: A hamuzsírfőzés Magyarországon. M. Gyógyszerésztud. Társ. Ért. 1935. 3. 11/ Lukjanov, P.M.: Isztorija himicseszkih promiszlov i himicseszkoj promislennoszty Rosszii do konca XIX. veka. II. Moszkva-Leningrád, 1949. 12/Bontó László: Néhány adat a magyar vegyipar történetéhez a XVIII. és XIX. században. M. Kémikusok L. 1962 12-18. p. 13/Jakó Zsigmond: A magyarpataki és a kalini hamuzsír-huta története. Bukarest, 1956.