Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 1. évf. / 1878 (Budapest, 1878)

Magyar vasutak - XII. Tiszavidéki vasút

i Tiszavictéki vasüt-társulat. 237 Távírda és jelzés. Láttani jelzőit villanyos távirdavezetékek vasdrótlnll ,MorS

f" „ „ , ., I, . féle Harang-müvek A pálya ós vonalai .tav- lassú meneti jelzók | jelzők hossza Készít- száma száma , ,, ,, lékek s v. A ni a kilométerekben •l *70'620 «X Czcgléd-Miskolez-Kassa 4

9 17 '4 848-040 3jj 323 Szajol-Arad 1

9 4 "3 810-400 g 110 P.-Ladány-N.-Várad 8 2 23 145 490 4 54 Összesen.... 88 23 4 1375 240 02 487 • Távirda-vczeték a budapesti igazgatósági épületiül Czeglédig. 1 üzleti vezeték (CzeglédSzajol) czegléd-aradi vonal részére, 1 üzlet-vezeték czegléd-kassai vonal részérc, 1 harangjelz.ilvezeték, 1 távjelzö-vozeték. S1 üzleti- ) 1 harangjel- i vezeték. 1 távjelzö- • Csatlakozások. Czegléden a cs. k. sz. osztr. államvaspályával. Szolnokon és Miskolczon a m. k. államvasutak északi vonalával. Debreczenben, Nyíregyházán és Szerencsen a ni. északkeleti vasúttal. Kassán az északkeleti és kassa-oderbergi vasúttal. Csabán az alföld-fiumei vasúttal. Aradon az arad-temesvári, I. erdélyi és aradkörösvölgyi vasutakkal. Nagyváradon a in. k. államvasutak keleti vonalával és az alföld-fiumei vasúttal. Megnyitási határidők. A czegléd-szolnoki szakasz *) 1847. évi szeptember hó 1-én; a szolnok-debreczeni » 1857. » november hó 23-án; a p.-ladány-nagyváradi » 1858. » ápril hó 24-én; a szolnok-aradi » 1858. » október hó 25-én; a debreczen-miskolczi » 1859. » május hó 24-én; a miskolcz-kassai » 1860. » augusztus hó 14-én adattak át a közforgalomnak. *) E Hzakasz az osztrák államvaspálya-társulattól 1857. évi november hó 28-áu vétetett át.