A Közlekedési Múzeum Évkönyve 10. 1896-1996 (1996)
V. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum filiáléi 317 - Szász Tamás: Végvízállomástól a paksi Vasúti Múzeumig 341
Szász Tamás Végvízállomástól a paksi Vasúti Múzeumig Előzmények 1896 decemberére másodrendű vasútvonal épült Adony-Szabolcs és Paks között. Az engedélyokirat értelmében az ugyanebben az évben épült paksi vasútállomás a Székesfehérvár Adony-Szabolcs-Paks vonal "végvízállomását" alkotta az oda telepített eszközökkel együtt: mozdonyszínnel, fordítókoronggal, vízállomás berendezéssel. 1979-ben a magyar állam beruházásának köszönhetően megépült a Paksi Atomerőmű, amely jelentős változást eredményezett a paksi vasút sorsát illetően. Az erőmű szállítási igényeinek megfelelően Pakson a vasúti berendezések átépítésre kerültek, hiszen az erőmű működtetéséhez elengedhetetlen az új és a már kiégett fűtőelemek nagy mennyiségű, gyors és biztonságos szállítása. Ezért a korábban másodrangúnak épített 77 km hosszúságú vonal meghosszabbítására, valamint elsőrangúsítására kerülhetett sor. Az Atomerőmű odatelepítése Paksot városi rangra emelte (1979. január 1.) és nagy mértékben elősegítette fejlődését. A régi paksi vasútállomás helyett az atomváros kapujában a MÁV a mai vasúti szállítási igényeknek megfelelő új létesítményt épített. Gyakorlatilag az egykori Paks állomás (ma: Ópaks) berendezéseivel, épületeivel együtt feleslegessé vált, ami egyben egy emlékmúzeum telepítésének a lehetőségét is magában hordozta a MÁV Pécsi Igazgatóság akkor már igen látványos eredményeket elért pályafenntartási anyagával kiegészítve. A múzeum megvalósítására a Pécsi Vasúti Igazgatóság pályafenntartási osztályvezetőjének Varga Istvánnak feljegyzéseiből a következőket olvashatjuk: "...egy kis állomás régi képét a lehetőségekhez képest az akkor kornak megfelelően külsőségeiben állítsunk helyre, s tegyük lehetővé a ma emberének az emlékezést, jövőnek a történelmet." A Közlekedési Múzeum a szükséges helyszíni felmérések után feljegyzést küldött a MÁV vezérigazgatójának, miszerint a néhai Paks állomás és fűtőház az összes berendezéseivel együtt hitelesen tükrözi a korabeli helyiérdekű vasúti elrendezést és tárgykészletet. Ezzel indokolván javasolta, hogy a MÁV tekintsen el ezen létesítmények szanálásától, és azokat muzeális célra használja fel. A múzeum telepítésének tervébe hatékonyan kapcsolódott be Paks Város Tanácsa is. A kivitelezés közben felmerült számos akadály ellenére, 1985. július 24-én a Paksi Vasúti Múzeum ünnepélyes keretek között megnyithatta kapuit. A vasúti múzeum Ópaks vasúton a Pusztaszabolcs - Dunaújvá-ros - Paks-i vasútvonalon, közúton pedig a Budapest - Pécs - Barcs-i 6. sz. főközlekedési úton közelíthető meg. A Múzeum területe kb. 16.800 m 2 , amely jelenleg is a MÁV tulajdonát képezi. Az állomás vágányhálózatát a múzeumi igényeknek megfelelően kellett módosítani, így a szabadtéri járműkiállítás vágányai összeköttetésbe kerülhettek a fővonallal az itteni esetleges vonatmozgások biztosítása végett. A múzeum fővágánya (II. vágány) köti össze az állomás két végpontját, a többi vágány nagyrészt csonka vágányként került kialakításra. A Dunaföldvár felé eső végponton találhatók 341
