Kincses Katalin Mária - Szoleczky Emese szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 3. (Budapest, 2000)

FORRÁSKÖZLÉSEK. TANULMÁNYOK - Tóth Orsolya: A "Harctéri fidibusz" és társai. Első világháborús magyar nyelvű tábori újságok a Hadtörténeti Múzeum gyűjteményeiben

Bíró Sándor honvéd százados szerkesztette a csíkszeredai Hadi Lapot (1849. május 27-július 2.), amely az előzőhöz hasonló tartalommal bírt. A szabadságharc tipikus tábori lapja volt az elszigetelten harcoló Komárom újságja, a Komáromi Értesítő (1849. július 11-október 1.), amelyetMack József tüzér őrnagy szerkesztett és adott ki.

11 1868-tól kezdve, a magyar királyi honvédség megalakulásával a katonai sajtó is teret kapott. Szép számmal jelentek meg a különböző katonai egyesületek, intézmények, érdek-képviseleti szervezetek időszakos kiadványai, tudományos folyóiratok, hetilapok, közlönyök, katonai egységek lapjai.

12 A 1914—1918-as világháború hadműveleteinek megindulásával a korábbihoz képest egy egészen új műfajú katonai sajtó alakult ki, a tábori újságé. Az adatok azt bizonyítják, hogy az első - a körülzárt Przemysl várában szerkesztett - tábori újság példájára és mintájára tömegesen terjedtek el a frontokon, és a hadifogolytáborokban is léteztek a polgári tömegkultúra sajtójára emlékeztető újságvariánsok, egészen a kézzel írt és rajzolt, fáradságos úton előállított humoros lapokig. A hírek közlése nem volt idegen a katonaság szervezetétől. A harcban álló seregeknél az események tudomásulvétele nemcsak a jól értesültség, hanem az érdeklődés és a harcias szellem fenntartása miatt is fontos volt. A különböző fokú parancsnokságoknak szükségük volt arra, hogy rendelkezéseik rendszeresen és gyorsan eljussanak a megfelelő helyre. A nyomtatásban megjelentetett, magyarázatokkal kiegészített napiparancs a hadra kelt sereg ősi és legkezdetlegesebb „újságja" volt. Az I. világháború újszerű állóharca a katonai nyomtatott hírközlésnél is változásokat eredményezett. E kiadványokban a napi eligazítások mellett, a hírközlő technikai eszközök fejlődésével a harci lelkesedés fokozása érdekében helyet kaptak a harci jelentések; a szövetségesek győzelmeiről, az ellenség vereségeiről szóló hírek is.

13 Vajon milyen célok, szándékok vezérelték-vezérelhették a többnyire amatőr, a frontokon harcoló katonaszerkesztőket tábori lapjaik megindításakor? Az ok valószínűleg minden lapnál más és más volt. A 145. dandár katonái számára a román harctéren megjelentetett Tábori Újság első számában a szerkesztő Fabriczky Antal, a következő elképzelésekkel indította útjára a lapot. „Újságot, hírlapot adunk a mai napon a kezetekbe, bajtársak. Ez a lap a tietek, érettetek van. Azt akarjuk, hogy ti bajtársak, akiket a háború vihara oly messzire sodort a szülőhazától ne érezzétek állandóan azt az érzést, hogy idegenben vagytok. Magyar újságot adunk nektek magyar katonák. A mi szép magyar anyanyelvünkön írjuk ezt a lapot, mely itt az idegenben egy kis darab Magyarországot jelent számotokra... Ez a lap a ti barátotok, a tanácsadótok, a szórakoztatótok, az unaloműzőtök akar lenni."

14 11 V. Busa Margit (szerk.): Magyar sajtóbibliográfia 1705-1849.1/1-2. kötet. Budapest, 1986. 1/1. 111., 85. és 135. p. 12 Lukács 1942. 107-109. p. 13 A front lelke, 26. p. 14 Tábori Újság a 145. dandár katonái számára. I. évf. 1. szám 1. p.