Tanulmányok Budapest Múltjából 32. (2005)

Szemző Hanna: Balesetek és társadalmi szabályozás Budapesten a XIX-XX. század fordulóján 215-234

BALESETEK ÉS TÁRSADALMI SZABÁLYOZÁS BUDAPESTEN A XIX-XX. SZÁZAD FORDULÓJÁN kedvezményben részesültek még a munkások is: az ő számukra munkanapokon a munkába menetelhez külön jegyeket biztosított a BKVT reggel hét előtt és este hat után, ami az Újpestről a Nyugati Pályaudvarhoz érkező vonalra, a közvágóhídhoz, egyes Óbudára, Budára és Kőbányára menő vonalakra szólt. A kedvezményes ha­vijegy két forint ötven krajcárba, míg a heti 72 krajcárba került. 19 A kedvezményes jegyek használatának korlátozása azonban azt is jelentette, hogy a munkaidőn kívül a kedvezményezettek lényegében nem utazhattak. Ennek az állapotnak a megvál­toztatása érdekében merült fel az ötlet, hogy a frekventált kirándulóhelyekre, mint amilyen a Hűvösvölgy és Zugliget, speciális, olcsóbb jegyekkel lehessen eljutni. 20 Arról, hogy kik utaztak villamossal a századfordulón, információval szolgál a Budapesti Önkéntes Mentőegyesület baleseti naplója. A zugligeti balesetről hozzá­férhető adatok tükrében meglehetősen vegyes társadalmi összetételűnek tűnik az utazóközönség. A négy halott egyike egyedülálló izraelita kereskedősegéd, aki a menyasszonyával és az édesanyjával rándult ki; a második tescheni vasúti főfelü­gyelő, aki éppen Pesten vendégeskedett; a harmadik a kassa-oderbergi vasút felügye­lőjének a felesége, a negyedik pedig egy losonci kereskedő 28 éves felesége. A kilenc súlyos balesetet szenvedett utas között találjuk egy szabómester 56 éves feleségét, az elhunyt vasúti főfelügyelő unokahúgát, a kassa-oderbergi vasúti felügyelőt és kisfiát, egy 21 éves cselédlányt és a húgát (egy 18 éves varrónőt), egy üveges nejét, egy 17 éves szolgálólányt és végül egy további varrónőt. 21 Rend a városban Rendőrök és villamosvasúti kocsivezetők voltak az elsők, kik a szerencsétle­neken segíthettek. Borzalmas volt a munkájuk. Mire kisegíthették a kocsiból azokat, kik a maguk lábán járhattak, megérkeztek a mentők is, előbb két kocsival Dr. Löbl vezetése alatt és mindjárt utána jött egy harmadik kocsi is. Egyenkint kiszedték a sebesülteket...aztán hozzáfogtak a legfájdalmasabb munkájukhoz: a halottak kiemeléséhez. 22 A Pesti Napló által ecsetelt jelenet pár perccel a zugligeti katasztrófa után történt, és ennek alapján úgy tűnik, hogy a kétségbeesés és a zavarodottság ellenére a ható­9 „Területhasználati szerződés , előzményei és a szerződés értelmezésre vonatkozó okiratok" A Buda­pesti Közúti Vaspálya Társaság Okmánytára II. BKVT, Budapest 1898. 597-602. 10 Kollár Lajos képviselő a város felelősségének tartotta, hogy nyomást gyakorolva a közlekedési vállalatokra, lehetővé tegye a szegények számára is a zöld területek rendszeres használatát. ,,[A főváros törvényhatósága] régi kötelességet ró le a nagyközönséggel szemben, ha a főváros gyönyörű kiránduló helyeit megközelíthetővé teszi. - a mi fővárosunk közönségében éppen azért nincs meg a fák és a természet iránti szeretet, mert aránylag ritkán jut a gyermek ahhoz az élvezethez, hogy a családtagokkal és fiatalon élvezhesse az erdő zöldjét és szerethesse meg azt." „A Budapesti Közúti Vaspályatársaság viteldíjainak leszállítása tárgyában a székesfővároshoz intézett kérvények és elő­terjesztések...", BFL, IX., 1511/i, 1, 3-^. !1 „Budapesti Önkéntes Mentőegyesület Eseti Naplója", június 5., 1900, BFL, X, 201. 12 Pesti Napló, 1900. június 6. 1. 221

Next

/
Oldalképek
Tartalom