Tanulmányok Budapest Múltjából 26. (1997)

TANULMÁNYOK - Simonovics Ildikó: Lesznai Anna mesevilága 137-152

Ez az omamentális kifejezésmód egyesíti magában az ábrázolás realizmusát, konkrét valósághoz kötő­dését és a megjelenítés absztraháló, elvont, a hétköznapi léttől eltávolodó szemléletét. Lesznai mesére vonatkozó nézeteinek ismeretében joggal állítható, hogy a mese megváltott világának képi megidézésé­re ez az új műtípus volt a leginkább alkalmas. Lesznai Anna életművében a tanulmány tárgyát képező időszak, azaz a 10-es, 20-as évek jelentette a tetőpontot. Ekkor készült művei beilleszkednek a kor egyetemes művészeti áramába, de ugyanakkor mégis egyedülállóak. Asszonyi világlátása, a körtvélyesi kert varázsa, a vasárnaposok lélekvalóság-kon­cepciója és a mezőkövesdi asszonyok hímzéseinek szín- és formavilága egy sajátos életművet hoztak lét­re. Berény Róbert barátja és művész társa így vélekedett róla: „Ő a szeretet játékos mesemondója, s en­nélfogva nem a nagy építő akarat festője ... Epikus, mint a dajka, s keze alatt a dolgok egymás mellé ra­kásával épül a kép." JEGYZETEK 1. FÜLEP Lajos: Lesznai Anna lírája. Nyugat, 1923 II. 284. 2. Lesznai Anna életét és munkásságát VEZÉR Erzsébet dolgozta fel, „Lesznai Anna élete " c. művében. Bp. 1979. 3. A Vasárnapi Körről részletesebben: NÓVÁK Zoltán: A Vasárnap Társaság. Budapest, 1979 70. és KARÁDI Éva-VEZÉR Erzsébet (szerk.): Vasárnapi Kör. Dokumentumok, Bp. 1980. 4. Alapító törzstagok: Balázs Béla, Ritoók Emma, Antal Frigyes, Fogarasi Béla, Hajós Edit, Schlamadinger Anna és a második generációt alkotó Hauser Arnold és Mannheim Károly. Később csatlakozott Lesznai Anna, Láng Juliska, és Fülep Lajos. 1918-ban kapcsolódtak a körhöz: Gergely Tibor, Káldor György, Radványi László, Tolnay Károly, Rényi Edit és Sinkó Ervin. Az összejöveteleket látogatták, de nem tagok: Kner Imre, Lorsy Jenő, Spitz René, Stephani Elza, Varga Jenő, Varjas Sándor és Wilde János. 5. Lesznai Anna naplójegyzetei a Petőfi Irodalmi Múzeum kézirattárában olvashatók: V. 3670/43/1-20 6. LESZNAI Anna: Babonás észrevételek a mese és a tragédia lélektanához. Nyugat 1918 Xl.évf. július 1.55-68. (Ezentúl LESZNAI, 1918.) 7. LUKÁCS György: Hét mese. In: LUKÁCS György: Balázs Béla és akinek nem kell. Válogatott tanulmányok. Gyoma, Kner Izidor kiadása, 1918 103-121. 8. Beszélgetés Lesznai Annával (1965. június 23-án, kérdező: VEZÉR Erzsébet). Irodalmi Múzeum 1. Emlékezések 9. LUKÁCS Gy. i. m. 106. 10. LUKÁCS ugyanerről Id.: LUKÁCS György: Lélek és forma, Bp. 1910. 11. LESZNAI, 1918. 58. 12. u.o. 13. A motívum alapja: Id. Lesznai Anna szerelemfilozófiája c. rész. 14. Id., bővebben a következő fejezetben. 15. A műfajmese alatt a valódi, vagy tündérmesék értendők. 16. LESZNAI, 1918.60. 17. Ezen rész forrásaként az idézett Karádi-Vezér könyv dokumentumai és a Lesznai naplójegyzetek szolgáltak. 18. KARÁDI-VEZÉRi.m.110. 19. Lesznai A. naplójegyzetei. Petőfi Irodalmi Múzeum kézirattára II. V. 3670/43/1-20 27. lap. 20. KARÁDI-VEZÉR, i. m.108., részlet Lesznai naplójából. 21. Meluzina Lesznai „önmitizációja", aki ember és természet egymásbaváltásának lehetőségét keresi egész életén keresztül. Meluzina eredetileg egy szép sellő, a Lusignan grófok ősanyja. Raimondi gróf feleségül veszi, de ígéretét, miszerint nem lesi meg nejét, mikor az hetente egyszer sellővé változik, féltékenysége miatt nem tudja betartani. Ezért Meluzinának el kell tűnnie, de ha gyermekeit veszély fenyegeti mindig felbukkan. 22. Lesznai A. naplójegyzetei. Petőfi Irodalmi Múzeum kézirattára II. V. 3670/43/1-20 19. lap. 23. Heinrich von KLEIST: Heilbronni Katica című lovagi színjátékának főhősnője, aki reménytelenül, önmagát teljesen felad­va szerelmes Wetter von Stahl lovagba. 24. A középkori francia lovagregény két főhősének, Trisztán breton királyfinak és Izolda ír királylánynak, tragikus szerelme Lesznai számára a megváltást jelentő szerelem példája. 25. Nemcsak Lesznai Anna és a Vasárnaposok vitatkoztak ebben az időben szerelemfilozófiai kérdésekről. SCHMITT Jenő 150

Next

/
Oldalképek
Tartalom