Tanulmányok Budapest Múltjából 18. (1971)
Vörös Károly: Budapest legnagyobb adófizetői 1873-ban : adalékok Budapest társadalomtörténetéhez a dualizmus korában 2. = Die Höchstbesteuerten von Budapest im Jahre 1873 249-308
1804) mint budai lakos kapott 1795-ben nemességet: a nemeslevél a hétéves háború idején gyorsan fizetett nagy összegű subsidiumát emeli ki; így járt el „a mostfolyó háborúbanis", melyben emellett egy újoncot is kiállított. Címerében párduc ágaskodik babérkoszorúval és felhős égen a felhők közül kitekintő hold világít, megfejthetetlen, már a praeromantika hangulatát idéző szimbólumként. Fia (vagy unokája?) az összeírásunk időpontjában már 78 éves András Ferenc 1795. november 30-án született: a hétéves korában árvaságra jutott gyermek Gyöngyösön, majd Bécsben tanult ; rokonai hivatalnoki pályára szánták, ő azonban (nyilván a konjunktúra sodrától is befolyásolva) a kereskedői pálya iránt érdeklődik. Bécsi és trieszti cégeknél tanul tovább és hazatérve családja kiterjedt budai szőlőjében modern bortermelést kezd. 1822-ben maga is polgárjogot kapott és ez évben alapította meg először gyarmatáruval kereskedő, majd borkereskedelmi cégét is. A cég hamarosan a város egyik legnagyobb kereskedelmi vállalatává növekedett (ebben nyilván része van Jálics a gazdag vaskereskedő Schopper családjából történt nősülésének is), mely a 40-es években már kiterjedt exportot bonyolított le nemcsak Európába, hanem Észak-Afrikába, sőt Amerikába is. 1842-ben Jálics már részt vesz a Kereskedelmi Bank alapításában is (a 60-as évek végére a bank alelnöke lesz), 1844-ben pedig a Cukorgyár Egyesületében. 1846 —47-ben a pesti kiváltságolt nagykereskedelmi testület 13 frt adóval adózó tagja. A cég virulását az abszolutizmus viszonyai nem befolyásolják: 1849 —1874-ben Jálics a pesti nagykereskedők és nagyiparosok társulatának egyik vezetője (kiküldöttje), a 60-as években a Lloyd Társaság elnöke. Az 50-es években a cég még tovább bővíti üzleti kapcsolatait. Király utca 18. sz. alatti házában Pest legnagyobb, közel 1 holdas, mintaszerűen felszerelt pincéjében mintegy 50 000 akó bor várja szállítását a világ minden tájára, köztük ekkor már a Távol-Keletre, Szingapúrba, Japánba, Latin-Amerikába és az USA-ba is. A cég kiterjedt bizományosi hálózatát ekkor már az egyes világrészekre specializálódott fiúk mozgatják, de e távoli kapcsolatok mellett a cég már a 60-as évek közepétől fogva balkáni és közel-keleti piacait is kiépíti. Az alapító éppen az összeírásunk utáni évben, 1874-ben bekövetkezett halála sem rendíti meg a cég helyzetét. Fiai közül Kálmán 1887-től a Pesti Nagykereskedők és Nagyiparosok Társulatának alelnöke, 1888-ban pedig testvérei, Géza és Ignác a virilisták között összesen több mint 5500 frt adóval fogják képviselni a céget. 42 A város másik nagy borkereskedő családját az óbudai Abeleseket, szintén megtaláljuk a virilisták között. Abeles Dávid és Jónás háztulajdonosok és borkereskedők: az előbbi 1376 frt adójából 420 frt a jövedelem utáni, Jónásnál 466 frt-ból 201. Rajtuk kívül az 1873. évi lakjegyzékben azonban kerek félszáz további Abelest találunk; közülük a cégjegyzéken is 9-et és a virilista jegyzékben is még további két háztulajdonost. De ha ezeknek rokoni kapcsolatai egyelőre tisztázatlanok is, talán így sem indokolatlan, ha az adójegyzékben már a virilista határ alatt álló csupán 381 frt adót fizető Abeles Lipót vendéglőst is a borkereskedőkkel hozzuk kapcsolatba. Az Abelesek borkereskedő cége különben még 1888-ban is fennáll: a vezetést átvevő Zsigmondot és Izidort ekkor fejenként 309 frt összadóval találjuk meg a virilisták jegyzékén, s az előbbinek nevét 1896-ban is ott olvashatjuk a nagykereskedők és nagyiparosok társulatának tagjai között. Ha összadójával (780 frt) nem jár is az élen, 468 frt-nyi jövedelmi adójával még meg is előzi Abeleseket Fleischmann Mór háztulajdonos és borkereskedő, s ha összadóját nézve a virilista határ alatt, de megközelíti őket a 350 frt jövedelmi adót fizető Fleischmann Ede, mint a cégjegyzékből végül is kiderül : Mór cégtársa a kettejük összesen 818 frt-nyi jövedelmi adója alapján immár igen tekintélyesnek tekinthető Fleischmann Ede és társa borkereskedő cégben (talán az 1846 —47-ben a pesti polgári kereskedelmi testület X. adóosztályában 3 frt 30 krajcárt fizető Fleischmann J. cég utódjában). Strohmayer Ferenc borkereskedő 500 frt házbér mellett fizetett 100 frt jövedelemadója mindehhez képest már csak szerény kisméretű vállalkozásról tanúskodik. S mint egy, a borszakmából végleg kilépett üzletember, Koszgleba Antal már csak. háztulajdonosként fizet 227 frt adót, bár a cégjegyzék még borkereskedőként tartja nyilván. Családja győri eredetű és két fázisban érkezett Pestre : 1801-ben 42 Jálicsra: Kempelen i. m. (Családkönyv) 74 — 75.1.; Hazánk s a külföld 1866. 285
