Tanulmányok Budapest Múltjából 10. (1943)
Rexa Dezső : A Gránátos-utcza és épületei
A GRÁNÁTOS-UTCZA ÉS ÉPÜLETEI 185 meg az utókor számára a főhomlokzat közepén lévő két hatalmas Atlasztartotta erkélyt finom kőkorlát jávai. A mai kaput őrző két óriás eltörpül azok mellett a régiek mellett. A Hatvani- és Gránátos-utcáknak a Duna felé eső oldalán állott egykori háromemeletes sarokházról — melynek kapuja mindig a Hatvaniutca felől volt — talán egyedül csak azt említhetjük meg, hogy itt lakott Vahot Imre, a negyvenes évek ismert szerkesztője és szép sikereket megért színpadi írója, aki az akkor Kecskeméten színészkedő Petőfinek lehetővé tette, hogy a nem neki való pályát elhagyva Pestre jöjjön és mint a Pesti Divatlap segédszerkesztője, úgy-ahogy megéljen (1842). A Gránátos-utcának ezen az oldalon a következő jelentős háza a második. Ez a maiglan fennálló régi építmény a két nagy udvaros, úgynevezett Trattner—Károlyi-ház. Talán a főváros egyetlen háza, amelyet ma még — ha csak elvétve is — a régi százesztendő előtti tulajdonosa nevén emlegetnek a régi pestiek. A TRATTNER—KÁROLYI-HÁZ. A Vármegye-utcával éppen szemközt áll a hatalmas Trattner—Károlyiház; nagyjából még ma is ez a neve az őspestiek körében, ha a Trattner—• Károlyi-név már régesrégen el is tűnt a feledés sűrű homályában. A régi könyvekkel foglalkozók jól ismerik és becsülik e nevet ; sok becses és szép könyv címlapjának utolsó sora mondja : »Trattner—Károlyi betűivel«, mert nyomdászok voltak, éspedig az elsők közül valók, akik a modern értelemben vett könyvet adták a művelt olvasó és kutató közönség kezébe. A török hódoltság után, amikor nem a házak, de a házhelyek kaptak számot, ez a 20. számú volt, és első gazdája a stíriai származású Kalcher Márton kőművesmester volt, akit a városi polgárok azzal tiszteltek meg 1692-ben, hogy a 32 tagból álló tanács egyik tagjának megválasztották, 26 ) sőt akiből utóbb a város főkamarása 27 ) lett és aki — tekintélytől környezve — 1701-ben halt meg. Kalcher özvegye — mivelhogy a várospolitikus szereplés, úgylátszik, már akkor is sok pénzt vitt el — férje halála után nagy megdöbbenéssel vette tudomásul, hogy boldogult férje-ura a gyönyörű háztelken kívül még 3887 forintnyi adósságot is hagyott reá, s ekkor, hogy kissé rendezze anyagi viszonyait, a telket és az azon épült, valószínűleg kis házat értékesítette. De hiába — egészen még így sem tudott megszabadulni az adósságtól, mert bár azért a házért 1696-ban 50 forintot fizetett Kalcher, özvegy Kalcherné azt 1717-ben csak 3000 forinton tudta Kayser János Sebestyén kir. sótisztnek eladni ; így az adósságból még csaknem ezer forint nyomta tovább is az özvegy gondterhelte lelkét. A ház később Trattner János Tamás udvari könyvnyomdászmester tulajdonába került, aki Bécsben kezdte meg magyar könyvtermelő munkásságát. 1783-ban kapta meg az engedélyt — s itt a családjának egy másik tagja, a munkás János Tamás bírt már nyomdával, s utóbb e két vállalat egyesülvén, Trattner nagy tekintélyre és vagyonra tett szert. 28 ) Atyja, Mátyás 1822-ben nyert donationális levéllel a magyar nemességet és
