Tanulmányok Budapest Múltjából 6. (1938)

Juhász Lajos: A pesti fővámház elhelyezésének története 180-189

A pesti fővámház elhelyezésének története. 1870 április 28-án minisztertanácsot tartott a magyar kormány.

1

) A tárgysorozat pontjai között szerepelt a Pesten építendő új fővámház elhelyezésének kérdése is. Alkalmat adott erre Pest városának április 20-án kelt és a miniszterelnöknek küldöttség útján átnyújtott felirata, amelyben tiltakozott az új vámháznak a Tömő-téren, a pénzügyminiszter rendelkezése szerinti felépítése ellen. A vámház és a vele szükségképen kapcsolatban levő közraktárak a tervezett helyen a legszebb jövő előtt álló városrész, a Lipótváros fejlődését akadályoznák. Mindkettőhöz ugyanis vasutat kell vezetni az osztrák államvasutak pályaudvarától. E vonalak károsan befolyásolnák a Dunáig tervezett nagy körút alakulását s vámház, közraktárak, vasútvonalak — hárman együttesen — az egész városrész szerencsés és ízléses kibontakozását veszélyeztetnék. Kérik, hogy a tervezett épületeket mintegy négyszáz öllel északabbra, a Tüköry-védgát közelében építtesse a kormány. A minisztertanácson a felirat és két hozzácsatolt okmány felolvasása után Lónyay Menyhért pénzügyminiszter szólalt fel ez ügyben elsőnek. Kifejtette, hogy a vámház felépítése a pénzügyminisztériumnak régi terve, melyet még a kiegyezés előtt a bécsi pénzügyi hatóságok, illetőleg pesti szervük készített elő. A terv végrehajtását elsősorban az építkezéshez szükséges pénz hiánya gátolta mindezideig s minthogy most lehetővé vált az épület felépítése, a munkálatot saját hatáskörében megindíttatta. Terveket készíttetett, a jóváhagyott terv alapján nyilvános pályázatot írt ki az építésre és a pályázók közül a legelőnyösebb ajánlatra a munkát kiadta. A földmunkákat a helyszínen már meg is kezdték. Miután a kérdés történetét és pillanatnyi állását a pénzügyminiszter így vázolta, Andrássy Gyula gróf miniszterelnök emelkedett szólásra. Mindenekelőtt két formai természetű nehézséget említett a pénzügyminiszter eljárásával kapcsolatban. Utalt először arra, hogy az 1870 február 2-i minisztertanács határozata szerint az egyes minisztériumok tartoznak hivatali helyiségeik elhelyezésére vonatkozó minden igényüket közös tárgyalás és lehető legcélszerűbb intézkedés végett előzetesen a minisztertanács elé terjeszteni. A pénzügyminiszter jelen esetben ezt mellőzhetőnek tartotta. Hivatkozott a miniszterelnök másrészt az úgynevezett városszépítési törvényre, az 1870 : X. t.-c.-re, amely szerint az ilyen építkezés terve az újonnan szervezett közmunkák tanácsához is benyújtandó, mert e hatóság hivatott a város egységes fejlesztésének érdekét szem előtt