Budapest Régiségei 39. (2005)

Szilágyi Magdolna: Bullák és amulettkapszulák az Aquincumi Múzeum gyűjteményében = Bullae and tubular amulet capsules in the collections of the Aquincum Museum 151-171

BULLÁK ÉS AMULETTKAPSZULÁK AZ AQUINCUMI MÚZEUM GYŰJTEMÉNYÉBEN tekinthetők, melyek egyszersmind tanúskodtak viselőjük előkelő vagyoni helyzetéről. Megjegyzendő továbbá, hogy Plinius feljegyzése szerint a rómaiak az aranyról úgy tartották, megvédi a gyermekeket a rontástól.

11 Nem kizárt tehát, hogy az aranyból készült bullák és hosszúkás kapszulák már anyaguk révén is amulettnek minősültek. (1. táblázat) A bronzból készült bullákat anyaguk, apró méretük és egyszerűségük miatt, aligha hordhatták előkelő társadalmi vagy vagyoni állapotra utaló ékszerként. Meg kellett vizsgálnunk tehát, hogy anyagukban található-e olyan fém, ami a bullák mágikus szerepére utalhat. Próbaképpen három késő római kori példányt röntgenemissziós elemzésnek vetettünk alá.

12 A vizsgálatra szánt bullákat Aquincum három különböző temetőjéből választottuk úgy, hogy viselőik között legyen férfi, nő és gyermek. Az eredmények (2. táblázat) jól mutatják a réz igen magas arányát a többi fémhez képest. A réz után a mintákból nagyobb mennyiségben kimutatható fém az ón volt, amely tudatos ötvözés, vagy a vegyes ércek együttes kohósítása eredményeként kerülhetett a bronzba. A bullák anyagában PUN. Nat. hist. 33.25.84. A vizsgálatokat Költő László végezte a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága Régészeti Osztályán, röntgenemissziós analizátor segítségével. kisebb mennyiségben előforduló többi elem (vas, arzén, ezüst), bizonyosan kohósítás során került a bronzba. A vizsgált minták fémanyaga összességében megfelel a bronzlemezből kialakított római kori tárgyak összetételének, s nem tartalmaznak olyan fémet (pl. arany, ezüst), amit bajelhárító céllal tudatosan használtak volna ötvözésre.

13 LELŐKÖRÜLMÉNYEK Az Aquincumi Múzeumban található bullák többsége (18 db) sírból került elő (2. kép), a többi szórvány, vagy régi ásatásból származó, nem meghatározható aquincumi lelőhelyű darab. A sírból származó bullák és amulettkapszulák

14 lelőkörülményeire vonatkozóan az alábbi megfigyeléseket lehet tenni (3. táblázat): A) A temetkezés rítusa az amulettkapszulák esetében kizárólag, a bullák esetében többnyire csontvázas. A hamvasztásos sírokból származó bullák száma elenyésző. B) A csontvázas rítuson belül előforduló sírtípusok (egyszerű földsír, téglasír, kőkoporsó) megfelelA lemezből készült római kori tárgyak többnyire vörösrezet, ónbronzot, esetleg sárgarezet (Cu+Zn) tartalmaztak. Köszönettel tartozom Verebes Anettnek, aki segítségemre volt az anyagvizsgálat eredményének értelmezésében. A három amulettkapszula közül kettő bullákkal együtt került elő, ezért a lelőkörülmények vizsgálatánál nem látom értelmét, hogy külön tárgyaljam őket. Kat. A temetkezés jellemzői A kapszula előfordulása Idő Kat. Rítus Típus Irányítás A kapszula előfordulása Idő A/6, B/l csontvázas kőkoporsó Ny-K bal váflnál 3. sz. A/7, A10, A/11, B/3 csontvázas kőkoporsó É-D nyaknál 3. sz. B/2 csontvázas kőkoporsó ? ? 3. sz. A/12 csontvázas téglasír É-D ? 4. sz. A/18 csontvázas kőkoporsó ÉNy-DK bordák alatt 4. sz. közepe A/19 csontvázas kőkoporsó ÉK-DNy nyaknál 4. sz. közepe A/20 hamvasztásos szórt hamvas; égett, vakolt sírfal ? 2. sz. első harmada A/21 hamvasztásos szórt hamvas; égés nélküli, vakolatlan sírfal ? ? A/22 hamvasztásos szórt hamvas; égett, vakolt sírfal ? 3. sz. első harmada A/23 csontvázas egyszerű földsír K-NY jobb vállnál 4. sz. A/24 csontvázas téglasír K-NY nyaknál 4. sz. A/25 csontvázas egyszerű földsír ÉK-DNY a jobb felkar és alkar hajlatában 3-4. sz. 3. Táblázat. A bullák és hosszúkás kapszulák lelőkörülményeinek összehasonlító táblázata 153