Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.

Ülésnapok - 1985-61

5023 Az Országgyűlés 61. ülése, 1989. október 19-én, csütörtökön 5024 éves gyakorlattal, szakmai gyakorlattal rendelkezők. Ez tehát azt jelenti, hogy csak professzorokat lehet választani és olyanokat, akik e mellett még 20 éves szakmai gyakorlattal is rendelkeznek a jogalkalmazás valamely területén. Holott a jogalkotó óhaja épp arra irányult, hogy vagy, vagy. Vagy olyat aki kimagasló elméleti előképzettséget igazol, vagy olyat, aki hosszú ideje, legalább 20 esztendeje olyan kimagasló jogalkalmazói tevékenységről tesz tanúbizonyságot, hogy ezáltal válik személyében alkalmassá a magas tisztség betöltésére. Ugye milyen sokat számít tisztelt képviselőtársaim egy ,,és", vagy egy „vagy" szónak a mikénti kapcsolása, vagy mikénti értelmezése. A stiláris dolgokra nem szeretnék kitérni, mert úgy érzem, hogy a jelentés e tekintetben önmagáért beszél. Végül a miniszter úr expozéjában foglaltakra tekintettel nyilatkoznunk kell dr. Nemes Tamás képviselőtársunk bizottságunk által el nem fogadott indítványa tekintetében is. Azt mondanánk — és a bizottságunknak is ez volt a véleménye: ha szívünk szerint kellene döntenünk és a realitásokat félretennénk, akkor egyhangúan azt javasoltuk volna, hogy az Alkotmánybíróság székhelye a történelmi városban, Esztergomban legyen. Ott kezdje meg működését a magyar első Alkotmánybíróság. Azonban a szívünk mellett az eszünkre is hallgatni kellett és végig kellett gondolnunk azt, hogy egy Alkotmánybíróság nem izoláltan, elkülönülten fejti ki tevékenységét, ahol gépek, könyvtárak kellenek, kapcsolat kell a tudomány műhelyeivel. Olyan épületre, objektív feltételre van szükség, amely biztosítja ez újonnan alakult magas fórum kiváló működését. Nem tudom, hogy ebben a korszakban, ebben az első időszakban Esztergom mindezeket a feltételeket biztosítani tudja-e. Ezért helyezkedett bizottságunk arra az álláspontra, hogy bár szívünk szerint egyetértünk, de értelmünk alapján nem tudjuk támogatni képviselőtársunk ez irányú javaslatát. Befejezésül: jó szívvel arra kérem képviselőtársaimat, hogy ezt a jelentős jogintézményt megteremtő törvénytervezetet a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság által indítványozott két véleménnyel kiegészítve szíveskedjenek elfogadni. A magam részéről — ha még egy szubjektív mondatot elmondhatok — csak annyit tudok kifejezni, boldog vagyok, hogy jogász létemre egy ilyen szervezet megszületésénél személyesen is közreműködhetek. Köszönöm szépen a türelmüket. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat általános vitája előtt szeretném az Országgyűlés figyelmét újra felhívni arra, hogy a beterjesztett javaslat alkotmányerejű törvényjavaslat, amelynek elfogadásához, miként az Alkotmány módosításánál is, kétharmados szavazattöbbség szükséges. A kiküldött törvényjavaslat 21. szakaszának (7) bekezdése és 51. szakaszának (1) bekezdése két-két alternatívát tartalmaz. A további javaslatok megtételénél képviselőtársaim vegyék figyelembe, hogy az esetleges újabb alternatívák esetén mindaddig meg kell ismételni a szavazást, amíg az egyik változat a kétharmados többséget el nem éri. Megismétlem a korábban már elhangzott tájékoztatót. A felszólalásra jelentkezett képviselőtársaim vélhetően az általános vitában kívánnak szólni. Kérem azokat, akik netán mégis a törvényjavaslat egy-egy §-ához kívánnak véleményt mondani, avagy az arra vonatkozó módosító javaslatokat kívánják megindokolni, netán indítványozni azok változtatását, azok majd a részletes vitában kérjenek szót. A törvényjavaslat feletti általános vitát megnyitom. Elsőként dr. Nemes Tamás, Komárom megye 6. választókerületében megválasztott képviselőtársamnak adok szót. DR. NEMES TAMÁS: Tisztelt Elnök Úr! A részletes vitához kívánok hozzászólni. ELNÖK: Köszönöm. Most már az én technikám is működik, s ezen látom, hogy szót kér Tornai Endre, Veszprém megye 11. választókerületében megválasztott képviselő. TORNAI ENDRE: Nem kértem szót. ELNÖK: A technika jó, csak rossz gombot nyomhatott meg képviselőtársam. Mivel az általános vitában senki nem kér szót, így hát kérdezem képviselőtársaimat, egyetértenek-e azzal, hogy a törvényjavaslatot részletes vitára bocsássuk. Kérem erről szavazzunk most. (Megtörténik.) Az Országgyűlés 311 egyetértő szavazattal, 3 ellenszavazat mellett úgy határozott, hogy a törvényjavaslat tárgyalását részletes vitára bocsátja és azzal folytatja. A részletes vitát megnyitom. Megkérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy akik a részletes vitában még ezen túl szólni kívánnak, szíveskedjenek majd ezen szándékukat az adott gomb megnyomásával jelezni. Most adok szót dr. Nemes Tamás, Komárom megye 6. választókerületében megválasztott képviselőtársunknak. DR. NEMES TAMÁS: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Módosító indítványom nagyon rövid, közérthető, nevezetesen a 3. §-ra vonatkozik, hogy az Alkotmánybíróság székhelye Esztergomban legyen. Mielőtt valamiféle túllihegett lokálpatriotizmussal vádolnának, kérem, hogy aki még nem tette meg, vegye elő a sorszám nélkül sokszorosított módosító indítványomat, és annak indoklását szíveskedjék tanulmányozni, addig, amíg én ezt más módon próbálom indokolni. Ennek a módosító indítványnak az ötlete nem az enyém. Ezeknek a sarkalatos törvényeknek az első fordulóban, a koncepcionális szinten való megvitatásakor, a társadalmi vita során született. Nevezetesen az Esztergom Barátok Egyesületének titkára vetette fel, hogy ez egy igen jó, jelképes gesztus lenne Esztergom város politikai rehabilitációjára. Magának a politikai rehabilitálásnak a kérdése a város közvéleményében és az ottani politikai erők valamennyiének programjában már évek óta érlelődik és egyre erősebb kifejezést kap. Ezt jelzi az is, hogy a még MSZMP már a választásokra készülő térségi programjában, amikor azt a kérdést