Képviselőházi napló, 1931. XXIV. kötet • 1934. október 23. - 1935. március 05.

Ülésnapok - 1931-306

Az országgyűlés képviselőházának 806. szűnik az erdőtalaj javítása. Ezek, sajnos, mind olyan dolgok, amelyeken régente senki sem talált kivetni valót s ezt csinálta mindenki nagyon kevés kivétellel, pedig az erdő szakszerű kezelése — ebből látjuk — éppen olyan szükséges, mint egy mezőgazdasági birtok szakszerű kezelése és termőerőben tartása. Azért is szükséges ez az erdőtörvény, bogy mindezeknek a régi bűnöknek elejét vegyük és ezeket végre kiküszöböljük. Most pedig fel szeretném hívni az igen t. miniszter úr figyelmét néhány pont módosítására, amely módosításokat az Országos Erdészeti Egyesület is helyénvalóknak tálált. Ezek ipedig a következők: A 9. §-ba bevenném azt a passzust, hogy rendszeres erdőgazdálkodás mellett a tulajdonos érdekeit is méltányosan figyelembe kell venni. A 21. §-nak, amely a rovar- és élősdi-kártételekről szól, második bekezdését talán úgy lehetne módosítani, hogy az erdőrendészeti hatóság által elrendelt intézkedéseket, amenynyiben azok költsége a megvédendő terület kataszteri tiszta jövedelmének 20%-át meg nem haladja, köteles a tulajdonos saját költségén végrehajtani, a költségeknek ezt a meghaladó részét pedig az állam viseli. A 45. §-nál az volna a megjegyzésünk, hogy a társulásra való megállapodást és a megállapodás alapján közös alkalmazottal kötött szolgálati szerződést a,z erdőrendészeti hatóságnak csak bemutatni legyen köteles az erdőbirtokos, mert hiszen a közös alkalmazottal létrejött szerződés éppen olyan magánjogi ügylet, mint az olyan szerződés, amelyet egy magánerdőbirtokos köt egy alkalmazottal; szóval az erdőbirokosok ne jóváhagyás céljából legyenek kötelesek bemutatni a szerződéseket, hanem pusztán csak azért, hogy az erdészeti hatóság tudomásul vegye, hogy a törvénynek eleget tettek. A 46. § negyedik bekezdésében ugyanezt a módosítást kérjük, mivel ez természetes következménye a 45. §-ban foglalt módosításnak. Nagyon kérem a földmívelésügyi miniszter urat, hogy ezeknek a kérelmeinknek adjon helyt, hogy a törvénynek ezek a szakaszai teljesen tiszták és világosak legyenek és semmiféle aggály vagy félreértés ne lehessen a jövőben sem. Mivel pedig a, törvényjavaslatot közérdekűnek és helyesnek találom és feltétlen szükségét érzem annak, hogy erdőterületeink fokozottabb mértékben meg legyenek védve és szakszerűen legyenek kezelve, a törvényjavaslatot örömmel elfogadom. (Elénk helyeslés, éljenzés és taps a jobboldalon és a középen. A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik? Takách Géza jegyző: Petrovácz Gyula! Petrovácz Gyula: Mélyen t. Képviselőház! En azzal kezdem beszédemet, amivel Melczer Lilla képviselőtársam befejezte: hogy a törvényjavaslatot helyesnek, okosnak, a, közérdeknek megfelelőnek tartom és ennek következtében készséggel elfogadom. Világos dolog, hogy a törvényjavaslat célja a közérdek előtérbe állítása a magánérdekkel szemben, hogy a^ törvényjavaslat célja az ország erdőterületének, faállományának, faértékének lehető emelése, az erdőgazdaság tartamosságának fokozása, hogy ezek közérdekű szempontok, amelyek eltűrik azt, hogy a magánérdek bizonyos tekintetű sérelmet szenvedjen. Mi a magántuülése 198% november 28-án, szerdán. 273 lajdon elvi álláspontján állunk, de a magántulajdont nem lehet a közérdekkel szembeállítani és ha a kettő közt, bizonyos összeütközés következik be, akkor a nemzet érdekében, a köz érdekében a magántulajdon némi korlátozása tökéletesen indokolt. Nagyon szeretném, ha ez a korlátozás nemcsak az erdő területén, hanem a, dzsungelben is bekövetkeznék, abban a dzsungelben, amelyet általában magyar közgazdaságnak hívnak és amelyet mi talán más névvel nevezhetnénk. Ha az erdőben a magánérdeknek a közérdekkel szemben nem lehet érvényesülnie, akkor fel kell tételeznem és helyesnek kell tartanom, hogy ez más gazdasági ágakban is így van és én örömmel üdvözölnék olyan törvényjavaslatot is, amely a jogosulatlan . magánérdeknek a közérdekkel való összeütközésénél a közérdeknek szerezne t érvényt a magánérdekkel szemben. Azt, hogy a közérdek szempontjából a magánerdőknek állami kezelésbe való vételét kívánja a kormány, a magam részéről elfogadható és olyan megoldásnak tartom, amely tökéletesen kielégíti a közérdeken belül még a magánérdeket is. Világos dolog, hogy azok az erdőbirtokosok, akiknek gazdasági terveit az ellenőrzésnek ez a módja nagymértékben befolyásolja és akik féltik az erdők jelenlegi jövedelmezőségét,, amely nem állott okszerű alapokon és általában azok az erdőbirtokosok, akik a magánerdészet köréből ennek a törvényvayaslatnak rájuk vonatkozó rendelkezéseit megérteni nem tudják, természetesen a törvényjavaslat ellen foglalnak állást, de objektív szemmel ezeket a korlátozásokat nem lehet diffikultálni. Három szempontból kívánok a törvényjavaslattal, foglalkozni. Elsősorban természetesen a székesfőváros szempontjából. Igaz, hogy a székesfőváros az erdőgazdaság terén kisbirtokos, mert hiszen az ország kétmillió hold erdejéből a székesfőváros tulajdonában mindössze 5000 hold erdő van (Egy hang jobbfelől: Az is szép!) és az ország két és félmillió köbméter tűzifa-kitermeléséből a székesfővárosi erdők mindössze két és félezer köbmétert termelnek ki, erdőbirtok tekintetében tehát az ország erdőbirtokának csak négyszázadrésze van a székesfőváros kezében, fakitermelés szempontjából pedig a főváros csak ezredrészét termeli ki az ország összes erdeiben kitermelt famenynyiségnek. Itt tehát az 1:8 arány, amely egyéb tekintetben fennáll, vagyis az 1:2 arány, amely adózás tekintetében fennáll, meglehetősen aláesik. De, mélyen t. Képviselőház,, a, székesfőváros erdei és a székesfőváros erdŐelgondolása is nagyban különböznek az általános erdőelgondolástól. A székesfőváros erdeinek fenntartásával elsősorban azt a célt szolgálja, hogy ezek az erdők egyrészt a főváros levegőjét tisztítsák és javítsák, másrészt hogy a főváros lakosainak kiránduló és üdülőhelyekül álljanak rendelkezésre Ennek a nagy célnak teljesen alá van rendelve az erdő jövedelmezősége is.- Ezt nagyon egyszerűen lehet^ igazolni, ha megnézzük a székesfőváros erdészeti költségvetését. A székesfőváros erdészeti költségvetésében a fakitermelésből például a múlt esztendőben mindössze 43.000 pengő folyt be, egyéb termékek eladásából pedig egész erdőgazdaságunkban mindössze 68.000 pengő. Ezzel szemben 61.000 pengőbe kerül csupán a személyzet, amely ezeket az erdőket ellátja, mert a székesfővárosnak ehhez az 5000 hold erdejé40*