Nemzetgyűlési napló, 1922. XLVI. kötet • 1926. október 27. - 1926. november 16.

Ülésnapok - 1922-587

8 Á nemzetgyűlés 587. ülése 1926. évi október hó 27-én, szerdán. Elnök: Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak csendben maradni. (Györki Imre: Mutassa, milyen van! — Csöngedy Gyula: Nem a hordó tetejéről beszélünk!) Horáth Zoltán: Ne haragudjanak tj. képviselőtársaim, de én arra vagyok kíváncsi, ... (Egy hang a jobboldalon: Hámjj karzatjegyet osztott ki ma Horváth Zoltánf — Derültség.) Ne haragudjanak, de nekem az a hitem és meggyőződésem, hogy önök megint Bethlen István lép vesszejére mennek. Mert hiszen gróf Bethlen István van olyan diplomata és van olyan ravasz, hogy a választások megcsillogtatásával az ilyen gyenge alapon álló képviselőtársainkat megremegtesse. (Csizmadia András köébeszóDAzb hiszem,, gróf Bethlen István ennek a választási históriának lanszirozását csak azért találta ki, hogy önök, a csizmás magyarok ne merjenek semmit szólani, mert ha szólni mernek, akkor jön a választás, jön a zsandár, a főszolgabíró és a kisgazdák sehol se lesznek. (Zaj a jobboldalon. —B. Podmaniczky Endre: Hordóra!) Én igy Is megnyugtathatom t. képviselőtársaimat abban a tekintetben hogyha önök elvüket és meggyőződésüket meg is tagadják és meg is szavazzák a felsőházi javaslatot, akkor sem fog önök közül több, csak egy-kettő mutatóba bejönni. (Propper Sándor: Kuna P. és Csontos jönnek be mutatóba!) Elnök: Propper Sándor képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni. Horváth Zoltán: Gróf Bethlen István szájaiból és t. képviselőtársaimtól is hallottam, nem egyszer, hogy az igazi függetlenségi és 48-as párt Meskó Zoltán vezetése alatt bevonult az egységespártba. Ott vannak az igazi függetlenségi és 48-asok, (Bâtiez Gyula: Politikai kufár! Karafiáth mondta! — Nagy zaj. — Elnök csenget.) mi nem vagyunk igazi függetlenségi és 48-asok, mi eltértünk attól a zászlótól, mi megtagadtuk azokat az /elveket, (ügy van! a jobboldalon.) de azok az urak, akik jónak látták a kényelmes egységespártba, azok az igazi függetlenségi és 48-asokHát t. Nemzetgyűlés, én koncedálom önöknek az ügy érdekében, hogy önök az igazi függetlenségi és 48-asok. (Meskó Zoltán: Ki mondta!) Már letagadja? (Meskó ZoHán: Sohasem tagadtam!) Mert most a konzekvenciákat kellene levonni. (Meskó Zoltán: Most is függetlenségi érzelmű ember vagyok! — Nagy zaj.) Elnök: Csendet kérek. Meskó Zoltán képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni. Horváth Zoltán: T. képviselőtársam, most jön a fekete leves. (Halljuk!) Tessék annak az elvhűségnek, melyet hirdettek, konzekvenciáját levonni s átjönni ide az ellenzékiség keserű kenyerét enni. (Derültség és zaj a jobboldalon. •—Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Isten ments! — Györki Imre: Inkább maradjon ott! — Zaj. — Elnök csenget.) Vagy ha nem jön át t. képviselőtársam, — mert ugy látom, hogy innen nem nagyon invitálják — akkor t. képviselőtársam múltjához hiven szólaljon fel, szavazzon ellene és tiltakozzék az ellen, hogy a Habsburg-Lotharingiai ház mégegyszer tagja legyen a magyar törvényhozásnak. (Helyeslés a szélsőbaloldalon. — Friedrich István: Meskó Zoltán nem szól hozzá. Sokkal okosabb! — Meskó Zoltán: Majd lánchídi csatát csinálok! — Zaj.) Elnök: Kérem a képviselő urakat, ne méltóztassanak párbeszédet folytatni. Horváth Zoltán: Én nem vagyok hajlandó arra a térre menni, hogy Meskó Zoltán képviselőtársamat azzal gyanúsítsam, hogy a Faluszövetségnél elfoglalt és 8 vagy 10 millióval dotált állása miatt akarja az elveit megtagadni. (Zaj a jobboldalon. — Meskó Zoltán: Négy év óta vagyok már ott. Én alapitottam! — Halász Móric: Ez még csak nem is puffan!) Ezzel nem gyanusitom. (Zaj. — Elnök csenget.) Nem tartom demokratikusnak a felsőházi törvényjavaslatot azért, mert annak 13. §-a felhívja az 1886 : VIII. tcikket, amely a főrendek családkönyvéről intézkedik. Én nem tudom összeegyeztetni a demokráciával, — és azt hiszem, tisztelt kisgazda-képviselőtársaim, sem tudják összeegyeztetni — hogy lehetnek ebben a csonka országban olyan familiák, melyeknek családi eseményeit, a születéseket és halálozásokat az ország pénzén az ország hivatalnokai tartják nyilván. (Halász Móric: Kivétel nélkül mindenkiét!) T. képviselőtársam, ugy, ahogy nyilvántartanak engem és önt, az ellen semmi kifogásom nincs, de hogy külön hatóságok szerepeljenek, amelyek jegyezzék azt, hogy most X. vagy Y. örökös főrendiházi vagy felsőházi tag családjában családi öröm vagy családi gyász volt, azt a demokráciával összeegyeztethetőnek nem tartom. Hiszen folyton azt mondjuk, hogy borzasztó sok a kiadása az országnak, folyton azt mondjuk, hogy takarékoskodjunk. Ha lemegyünk a kerületbe, csak az adóval és egyéb közterhekkel agyonsanyargatott nép panaszát halljuk. Hát akkor engedjenek meg, nem lehetne — ha már minden áron muszáj ezeknek a felsőházi családoknak családi eseményeit nyilvántartani — talán külön kasszát csinálni, ahova ezek befizetnének bizonyos összeget és a saját költségükön tartanák nyilván azokat a családi eseményeket, nem pedig a nép keserves fillérein. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Azt szokták mondani, hogy ez az örökös felsőházi tagoknak szerzett joguk. Én mint jogászember feltétlenül respektálom a szerzett jogokat, azonban a szerzett jog is eliminálható törvénnyel. De ha már rajtamaradunk a szerzett jog folytonosságán, engedjék meg, hogy a prózai életből is önök elé tartsak néhány szerzett jogot, amelyet nem méltóztattak respektállni. Méltóztassanak csak a hadikölesönök szerzett jogát nézni. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) A hadikölcsönkötvény-tulajdonosok állami presszióra utolsó filléreiket adták oda azért, hogy az ostoba háborút tovább tudjuk viselni. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Gróf Tisza István garantálta az országgyűlésen, plakátokat terjesztettek, propagandát csináltak mindenfelé, a hadseregben és mindenütt, hog*y adják oda utolsó filléreiket, mert hiszen az állam csak a legjobb adós. Özvegyeknek, árváknak elvették a pénzét, akik tönkrementek, koldusbotra jutottak öregségükre. Sokan voltak ilyenek, vagyonilag jól szituált öregasszonyok, özvegyek és árvák. A frontról hazabocsátották a katonákat, hogy szedjék össze az utolsó garasokat is a ládafiából, s most, amikor ezek a nyomorultak azt mondják, hogy: tisztelt kormány, mi lesz a szerzett jogunkkal, hol a jogfolytonosság, (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) akkor nincs szerzett jog, nincs jogfolytonosság, de ahhoz van szerzett jog és jogfolytonosság, hogy mindenféle indigena beleszólhasson Magyarország törvényhozásába, (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Itt van azután a trafik, a mozi, az italmérés, ez mind szerzett jog volt és szemrebbenés nélkül tapostak keresztül ezeken a szerzett jogokon. A nyugdíjnak nem valorizálása, a B-listára helyezés mind szerzett jog megsértése s millió és