Tanácsok országos gyűlésének naplója, 1919. I. kötet • 1919. június 14. - 1919. június 23.

Ülésnapok - 1919-2

18 Tanácsok Országos Gyűlése Í9Í9. évi június hó Î5. lesz a szükebbkörü bizottság, mint az, amelyet megválasztani akarunk. (Felkiáltások: Szavazzunh !) Felteszem szavazásra a kérdést : akik a jelölőbizottságot az előterjesztett formában elfogadják, szíveskedjenek kezüket felemelni. (Megtörténik.) Köszönöm. Most ellenpróbát kérek. (Megtörténik.) Kisebbség. A bizottságokba tehát a felsorolt elvtársakat megválasztottaknak jelentem ki. Most rátérünk az ügyrend tárgyalására. Önök előtt nyomtatásban fekszik az ügyrend. Mindazonáltal kérem a jegyző elvtársat, szíveskedjék pontonkint felolvasni az ügyrendet, amelyhez az elvtársak pontonként szólhatnak. Brunner József jegyző (olvassa): A munkás-, katona- és földmivestanácsok országos gyűlésének ügyrendje. Az országos gyűlés megalakulása. 1. §. A munkás-, katona- és földmivestanácsoknak a Forradalmi Kormányzótanács által megjelölt helyre és időre összehívott országos gyűlése, — egyelőre a budapesti központi intézőbizottság öttagú elnökségének vezetése alatt: igazolja a tanácsok országos gyűlésének tagjait ; megállapítja az országos gyűlés ügyrendjét ; megválasztja az országos gyűlés öttagú elnökségét és — már az elnökség vezetésével; megválasztja a szükséges számban a gyűlés jegyzőit, továbbá a szükséghez képest, megfelelő számú tagokkal a bizottságokat. 2. §. A megválasztottak megbízatása a tanácsgyülés folytatólagos ülésszakaira is szól, mindaddig, amig az illetők a tanácsok országos gyűlésének tagjai és helyükbe a gyűlés másokat nem választ. 3. §. A bizottságok maguk választják elnökeiket, előadóikat és jegyzőiket. Tárgyalási rend. 4. §. Az országos gyűlés ülései általában, a bizottságok ülései pedig az országos gyűlés tagjaira nézve nyilvánosak. Az ülésen jelenlevő tanácsgyülési tagok többsége — vita nélkül — zárt ülést határozhat el. 5. §. Az országos gyűlés és a bizottságok ülésein általában csak az országos gyűlés, illetve a bizottságok tagjai szólalhatnak fel. A népbiztosok az országos gyűlés vagy a bizottságok felhívására kötelesek a gyűlés, illetőleg a bizottság előtt megjelenni és a hozzájuk intézett kérdésekre válaszolni. A bizottságok ülésein a bizottsági elnök engedélyével az országos gyűlésnek azok a tagjai is felszólalhatnak, akik az illető bizottságnak nem tagjai. 6. §. Az országos gyűléshez indítványokat és bejelentéseket csak tanácsgyülési tag tehet. Az indítványokat és bejelentéseket két nappal előre, írásban kell az elnökségnél benyújtani Tárgyalás alá vételük tekintetében az országos gyűlés vita nélkül határoz. A tárgyalás alapjául elfogadott indítványokat előkészítés végett a bizottsághoz kell utasítani. Sürgős esetben az országos gyűlés — vita nélkül — elhatározhatja, hogy az indítványt a közbevetett két nap és bizottsági előkészítés nélkül azonnal tárgyalás alá veszi. Kisebb jelentőségű indítványokat és bejelentéseket nem kell bizottságilag előkészíteni. 7. §. Az ülések napirendjét az országosgyűlés határozza meg. 8. §. A napirenden levő ügyek vitáját a bizottsági előadó, illetőleg az indítványozó tanácsgyülési tag felszólalása vezeti be és zárszava fejezi be. A gyűlés többi tagja egy vitában legfeljebb egyszer szólalhat fel, jelentkezése sorrendjében. Ez alól a gyűlés kivételt engedhet. Bármely tanácsgyülési tag indítványára a gyűlés vita nélkül hozott határozattal korlátozhatja a felszólalások idejét és a vita egész tartamát, elhatározhatja továbbá a vita azonnal való berekesztését. A beszédet olvasni, idézetek felolvasásával mesterségesen nyújtani és a vita tárgyától eltérni nem szabad. 9. §. Napirend előtt és az ügyrendhez való felszólalásra az elnökség ad engedélyt. A tanácsgyülési tagok a gyűlés engedélyével a Kormányzótanács tagjaihoz az ülésen kérdéseket tehetnek. A Kormányzótanács tagja a kérdésre válaszolni köteles. 10. §. Ugy az országos gyűlésnek, mint az. egyes bizottságoknak jogukban áll a Tanácsköztársaság bármely hatóságától felvilágosítást kivánni és iratokat beszerezni. A hatóságok az országos gyűlés és szerveinek meghagyását és megkeresését haladék nélkül teljesíteni tartoznak.. 11. §. A vita befejeztével az elnök a javaslatot vagy indítványt szavazásra bocsátja. Határozathozatalhoz az országgyűlésen legalább 100 tanácsgyülési tagnak jelenléte, a bizottságokban a bizottsági tagok többségének a jelenléte szükséges. Minden választás titkos szavazással történik. Ötven tanácsgyülési tag írásban előterjesztett kívánságára, más ügyekben is titkos szavazás rendelendő el. Az országos gyűlés és a bizottság határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Az elnök is szavaz. Ha a szavazatok egyenlően oszlanak meg, ez annyi, mintha az indítványt elvetették volna. 12. §. Az országos gyűlésen elfogadott általános érvényű határozatokat a gyűlés elnöksége kihirdetés végett a Forradalmi Kormányzótanáccsal közli. 13. §. Az országos gyűlés ós a bizottságok ülésein, valamint az ülésezésre szolgáló helyi-