Képviselőházi napló, 1884. VII. kötet • 1885. szeptember 26–1886. január 16.
Ülésnapok - 1884-153
g7g 153. országos ülés Elnök: A képviselő urak a szokott időben meg fogják tehetni az interpella ti óikat. Következik a gazdasági bizottság 223. szánni jelentése a képviselőháznak 1885. évi deczember havi költségvetéséről. Tibád Antal jegyző (olvassa a költségvetési előirányzatot). Elnök: Ha nincs észrevétel, a költségvetés megszavaztatik és az előirányzatnak 85,790 írtban leendő folyóvá tételére az elnökség utasíttatik". Tibád Antal jegyző (olvassa a képviselőház pénztárának 1885- évi november havi kiadásairól szóló kimutatást). Elnök: A kimutatás tudomásul vétetik. Kérem a t. házat, méltóztassék a jegyzőkönyvnek ezen pontját mindjárt hitelesíteni, hogy folyóvá tétel iránt az intézkedés megtétethessék. (Helyeslés.) Rakovszky István jegyző (olvassa a jegyzőkönyv ide vonatkozó pontját). Elnök: Ha nincs észrevétel, a jegyzőkönyv ezen pontja hitelesíttetik. Következik az igazságügyi bizottság 212. szám alatti jelentése, a főrendiház szervezetének módosítása iránt alkotott 1885. évi VII. törvényczikk 23. §-ának végrehajtásáról szóló törvényjavaslat tárgyában. Azt hiszem, a t. ház méltóztatik a jelentést felolvasottnak tekinteni (Felolvasottnak tekintjük!) s igy az általános vitát megnyitom. Az első szó az előadó urat illeti. Gáll József előadó: T. képviselőház! A folyó évi Víl. törvényezikk, mely a' főrendiház szervezetét módosította, 21. §-ában meghatározza, hogy a főrendiház által egy külön 21 tagn bizottság küldendő ki, mely összeállítja az idézett törvény 2. §-ának b) pontja szerint Örökös főrendiházi tagsággal biró családok névjegyzékét. Ez a bizottság feladatának megfelelt és ugyanazon törvény 23. §-a értelmében a névsort beterjesztette a ministeriumnak. A 23. szakasz szerint a ministerium kötelessége az időközben netalán történt felszólalások figyelembe vételévei törvényjavaslatot terjeszteni a ház elé ezen névsor törvénybe iktatása végett. Továbbá ugyanezen törvény 23. szakasza szerint kötelessége a ministeriumnak az iránt is törvényjavaslatot előterjeszteni, hogy jövőre miként egészíttessék ki ezen névsor. A jelen törvényjavaslat tehát semmi más, mint ezen törvény intézkedésének teljesítése. A javaslat első részében föl van véve a névsor, mely törvénybe iktatandó. A további szakaszokban intézkedés van téve az iránt, hogy jövőre is ezen névsor kiegészítése akként eszközlendő, hogy minden törvényhozási eyclus végével az idézett deczemfcer 16. 1885. törvény 2. szakasz c) pontja szerint örökös főrendiházi jogot nyert családok nevei törvény útján beiktattassanak Továbbá intézkedés van téve az iránt, hogy egy családkönyv vezettessék az örökös főrendiházi tagsági joggal biró családok nyilvántartása végett el van határozva ezen családkönyv külalakja, vezetésének módja és végül a nyilvántartás teljessége végett, meg van az is állapítva, hogy a törvényhatóságok azon családok férfi-tagjait nyilvántartják és minden halálesetről, mely az ily családok férfitagjaiban előfordul, jelentést kötelesek tenni a belügyministernek, hogy azok afőrendüek tudomására hozatván, a családkönyvből neveik kitörültessenek, illetőleg ha magszakadás esete forog fenn, az egész család kitöröltessék. Mindezen intézkedések oly szembeötlően czélszerüek és a dolog természetéből folyók, hogy azt hiszem, azok czélszeruségének kimutatására, további indokolásra nincs szükség. Ennélfogva bátorkodom egyszerűen az egész törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben a tárgyalás alapjául elfogadásra ajánlani. Hermán Ottó: T. ház! Én a törvényjavaslatra csak egy pár észrevételt akarok tenni. Ezen észrevételekre kötelezve vagyok azon álláspontnál fogva, melyet a főrendiház reformjával szemben nyíltan és határozottan itt e házban kifejeztem. Elvi álláspontom az, hogy egy nép törvényhozásában, mint törvényhozó,más ne vehessen részt, mint csupán a ki arra képesítve van és a kit arra a nép bizalma feljogosított. Ez az álláspont az, a mely követeli, hogy a törvényjavaslatot, mely született és öröklő törvényhozók beiktatásáról szól, magam részéről el ne fogadjam, mert azt sem az alkotmány fejleményeivel, sem a democraticus eszmékkel összeegyeztethetőnek nem tartom. Ennek kinyilatkoztatása után kij elentem, hogy a törvényjavaslatot nem fogadom el. Madarász József: T. ház! Szintén kötelességemnek tartom kinyilatkoztatni, hogy még az esetben is, ha a nemzetnek meg volna teljesen jogosított parlamentje és az nem volna megcsonkítva az 1867-iki kiegyezési törvények által és nem volna megfosztva a vér- és pénzáldozatoknak a népfenséget megillető kizárólagos egyedüli elintézésétől, még akkor sem -— nemcsak a mai korban, de még az 1848 utáni időkben sem — tartottam volna a kor szellemével megegyeztethetőknek azon intézkedéseket, melyek a sötét századok hagyományaiként óhajtanak ismét belenyúlni a közéletbe. Tehát, hogy t. barátom egyedül ne maradjon, én is kötelességemnek tartom kijelenteni, hogy e törvényjavaslatot hazánk összes történelméhez és törvényeihez képest visszaesésnek tekintem és nem azon józan haladásnak, mely ama
