Nemzetgyűlési irományok, 1922. XIV. kötet • 782-827. sz.

Irományszámok - 1922-818. A nemzetgyűlés közjog és igazságügyi bizottságainak együttes jelentése "az országgyűlés felsőházáról szóló 751. számú törvényjavaslat tárgyában

818. szám. 331 fogadta el, mert nem akarta még a látszatát sem megengedni annak, hogy az említett' család egyes tagjai ma is kettős állampolgársággal rendelkezhetnének. A bizottság álláspontja szerint a Habsburg-Lotharingiai családnak azok a tagjai, akiknek nem volt a csonkaország határai közt községi illetőségük, a trianoni bókeszerzédés 61. cikke értelmében magyar állampolgárságukat elvesztették, hacsak magyar állampolgárságukat kifejezetten fenn nem tartották vagy a magyar állampolgárságot nem optálták. Ezek a főhercegek most már csak visszahonosítás útján nyerhetnék vissza elvesztett magyar állampolgárságukat (1922 : XVII. t.-c. 24. §-a). Azok a főhercegek tehát, akik nem laknak az ország területén vagy egyéb módon nem jutatták kifejezésre azt a szándékukat, hogy ők kizárólag magyar állampolgárok kívánnak lenni, ma nem tekinthetők magyar állampolgároknak s így a kettős állampolgárság reájuk megszűntnek tekinthető. A 13. §. második bekezdése második mondatát a bizottság a következő szövegben fogadta el: »Kétszeresen számít annak az adója, akinek doktori, bírói, ügyvédi vagy mérnöki oklevele van, vagy aki a Magyar Tudományos Akadémia tagja.« A régebbi jogszabályok szerint ugyanis bírákká és ügyvédekké lehettek olyanok is, akiknek doktori oklevelük nem volt; minthogy pedig a bírói vagy ügyvédi oklevél a doktori oklevéllel legalább is egyenrangú képesítés, méltányos, hogy az ilyen oklevéllel rendelkezők adója is kétszeresen számíttassék. Ugyancsak • móltányos ez a mérnöki oklevéllel rendelkezőkre, minthogy a József-Műegyetemen a doktorátus elnyerése csak az 1901. év óta lehetséges. Végre a Magyar Tudományos Akadémia tagsága, szintén a doktori oklevéllel legalább is egyenrangú képesítésnek tekinthető. A 14. §-ban zárójelben történt utalást a §-ok számának részben való megváltoztatása miatt 41. §-ról 44. §-ra, a 15. §-ban pedig 35. §-ról 37. §-ra kellett helyesbíteni. . A 16. §. első bekezdésének helyébe a bizottság a következő szöveget iktatta: »Az e törvény alapján végbemenő első választást a m. kir. közigazgatási bíróság elnöke vagy helyettese vezeti; a későbbi választásokat a felsőház elnöke, az országgyűlés együtt nem létében nedig a m. kir. közigazgatási bíróság elnöke vagy helyetteseik.« Minthogy a felsőházi tagság tartama nem esik össze az országgyűlés |tartamával, lehetővé válik, hogy a későbbi választásokat — ha az országgyűlés együtt van — maga u. felsőház elnöke vezesse, mint ahogy a választásra jogosultak névjegyzékének későbbi vezetése is a 15. §. szerint a felsőház elnökének lesz hivatása. A 16. §. második bekezdésének bevezető szavai: »A m. kir. közigazgatási bíróság elnöke« helyébe ennek következtében a következő szavak lépnek : »A választás vezetője . . .« A 17. §-t a bizottság következő új második bekezdéssel egészítette ki : »A családkönyvbe a törvény életbeléptétől számított tizenöt nap alatt be kell iktatni az eddig fel nem vett azokat a jogosult családokat is, amelyeknek az utolsó beiktatás után adományozták az örökös főrendiház tagság jogát. A beiktatást a családkönyv mindkét példányában a belügyminiszter és az Országos Levéltár igazgatója irja alá.« Az 1886 : VIII. t.-c. 3. §-a szerint a családkönyvbe az időközben örökös főrendiházi tagsági jogot nyert családok nevét minden év december 15.-én kell beiktatni. Az 1918. évben ez a beiktatás a közbejött események miatt nem történhetett meg és így méltányos, hogy az utolsó beiktatás óta az említett tagság jogával felruházott családok nevei a családkönyvbe még oly időben beiktattassanak, hogy e családok tagjai már az első választáson is gyakorolhassák választói jogaikat. 4'2*