Nemzetgyűlési irományok, 1922. XIII. kötet • 661-781. sz.

Irományszámok - 1922-751. Törvényjavaslat az országgyűlés felsőházáról

420 751. szám. mának a felsőházra vonatkozólag beállott megváltoztatásából folyó önként .érthető módosulással. A választói jogot a javaslat az örökösjogú főrendi családok mindazon férfitagjának megadja, aki magyar állampolgár, életének 24. évét betöltötte, és a mellett megfelelő vagyoni képességgel rendelkezik. Ehhez képest ez a választói jog épúgy vagyoni cenzustól fog függni, mint ahogy ez a főrendi­ház örökösjogú tagságának eddig feltétele volt. Pusztán a főrendi családból való származás ugyanis egymagában nem adja meg azt a társadalmi tekin­télyt és súlyt, azt a konzervatív ós erkölcsi értéket, amelyet a felsőházban közérdekből képviselethez akarunk juttatni. A. cenzus mértókét a javaslat azonban mérsékli, azonkívül a doktori oklevéllel rendelkezők adójának kettős számítását rendeli. A 13. § utolsó bekezdésének az a rendelkezése, mely szerint az Örökös­jogú főrendi családok tagjai nem gyakorolhatják az érintett választói jogot, amennyiben az országgyűlés másik háza tagjainak a választásánál a választó­jogból ki lennének zárva, önként következik a fentebb már érintett abból az elvből, hogy a választói jog általános feltételeinek és korlátjainak a tör­vényhozás mindkét házára nézve azonosoknak kell lenniök.. A javaslat szerint az örökösjogú főrendi csaladok a felsőházba fele annyi tagot fognak választani, mint a vármegyei és a városi törvényhatóságok együttvéve. Ehhez képest a részükről választandó felsőházi tagok száma 38 lesz A javaslat úgy véli, hogy ez felel meg azoknak a szempontoknak, amelyeket a felsőház reformjával megvalósítani kíván. A javaslat avégből, hogy az ekkép választott felsőházi tagok állásában az általános választás után beálló megüre-edések esetében a megüresedett helyek betöltése végett a jogosultak újabb összehívása ne legyen szükséges az említett rendes tagokon felül póttagok választását is rendeli, akik hivatva lesz­nek az időközben megürülő helyekre a választásuk alkalmával megállapított sor­rendben felsőházi tagul belépni. E tekintetben a 9. §. rendelkezései irányadók. A 14. és 15. §-hoz. Ezek a §-ok az örökösjogú főrendi családok részéről felsőházi tagok választására jogosult egyének nyilvántartása végett szükséges névjegyzékről rendelkeznek. A javaslat módot nyújt arra, hogy a jogosultak a névjegyzékbe felvételüket kieszközölhessék. A névjegyzék vezetésének feladata a dolog természete szerint a felsőház elnökét illeti; csakis az első névjegyzék elkészítésére nézve kéli gondoskodni más fórumról, tekintettel arra, hogy a felsőház elnökének működése ekkor még nem kezdődött meg. Ez esetre a névjegyzék összeállítását a javaslat a közigazgatási, bíróság elnökére bízza. A 16. §-hoz t A 16. §. az örökösjogú főrendi családok tagjai részérői választandó felsőházi tagok megválasztására vonatkozó eljárást szabályozza. A választás vezetését a javaslat a közigazgatási bíróság elnökére bízza, mint olyan magas és pártatlan fórumra, amely a választás különös jelentőségének megfelel. A §. egyes rendelkezései a választási eljárásnak közelebbi megokolást nem igénylő főelveit emelik ki. A 17. §>~ho2. Az örökösjogú főrendek felsőházi képviseletének a javaslat­ban foglalt szabályozása szükségessé teszi, hogy az 1886 : VIII. t -c. értel­mében eddig vezetett családkönyv az eddigi szabályoknak megfelelően tovább vezettessék; miért is a javaslat az érintett családkönyv intézményét fenn­tartja, de természetesen csupán abban az értelemben, hogy az ezentúl nem az örökös tagsági joggal felruházott, hanem a felsőházi tagok választására •jogosult családok nyilvántartására fog szolgálni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom