Főrendiházi irományok, 1875. VIII. kötet • 323-342. sz.

Irományszámok - 1875-341

CCCXLI. SZÁM. 161 Melléklet a 341. számú irományhoz. Ministeri előterjesztés a vám- és kereskedelmi szövetségről szóló törvényjavaslathoz» i. A vám- és kereskedelmi szövetség az eddig fennállott szövetség alapelvén : a közös vámterület alapján köttetett meg. Az egységes és közös vámterület az osztrák örökös tartományok és a magyar korona országai közt addig fennállott közbenső vámsorompók megszüntetésével 1850. évi októberben létesült, s azzal együtt megnyílt a teljes szabad forgalom a magyar-osztrák monarchia mindkét felének terményei és czikkei számára, az eddig egyfelől Magyarország, másfelől az osztrák tartományok tekintetében egészen különböző irányú közgazdasági és kivált vámügyi politika helyébe egységes törekvések léptek. *) A vámpolitika a szabad kereskedés iránya, felé hajlott, A vámpolitika 1850-től kezdve a legújabb időkig folyvást a szabad kereskedés iránya felé hajlott. — Nemcsak a vámtarifának autonom úton több izben történt szabályozása, jelesül az 1851-ik november 6-iki, 1853-ik évi deczember 8-iki átalános vámtarifák, valamint az 1865-iki ideiglenes vámtarifa által, hanem különösen az 1865 óta megkötött vám- és kereskedelmi szerződések, nevezetesen Nagybritanniával 1865. deczember 29-én, Francziaországgal 1866. deczember 11-én, Olaszországgal 1867. ápril 23-án, Németországgal 1868. márczius 9-én kötött szerződések és az 1869. deczember 30-án kötött angol pótconventió legtöbb árúczikk vámját leszállitották. Az 1867-diki kiegyezési tárgyalások alkalmával a közös vám- és kereskedelmi terület létezése Magyarország közgazdasági fejlődésére nézve kedvezőnek találtatván, ez állapot továbbra is fentartandónak határoztatott, és igy az 1867. XVI. törvényczikkben foglalt vám- és kereskedelmi szövetség főelve gyanánt akkor is a közös vámterület vétetett. Ezen vám- és kereskedelmi szövetség egyébiránt visszaadta a magyar törvényhozásnak azon alkotmányos jogát, melynél fogva a külvámok meghatározásában döntő szavazatát gyakorolhatja; oly jog, mely országgyűlésünket alkotmányunk értelmében mindig megillette ugyan, de melynek tényleges gyakorlatába csakis az 1867-iki kiegyezés folytán jutottunk, miután 1848 előtt a bécsi kormány akkép hatott a vámoknak, még pedig nemcsak a külföldi államok irányában alkalmazandó vámoknak, hanem még a magyar harminczadoknak is megállapítására, hogy az országgyűlés jogát e tekintetben egészen illusoriussá tette, és befolyását a vámpolitikára teljesen meghiusitotta. A követett kereskedelmi politika és az egységes vámterület a forgalmat élénkíti. Az 1850 óta fennálló egységes vámterület és a szabad kereskedés felé törekvő vámpolitika (hozzájárulván még másoldalú intézkedések is, minők a földbirtoki viszonyok szabályozása, a közlekedési eszközök létesítése, szabad ipar stb.) az osztrák-magyar monarchia és különösen Magyarország forgalmára lendítő hatással volt. * *) Ez, és a következő hasonló jegyzetek, mint a szöveghez magához nem tartozók, oldaljegyzeteknek tekintendők. FŐRENDI IROMÁNYOK VEI. 1875/8. ' 21