1935–1939. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. 1935–40. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1940.

A képviselőház - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Dr. Bárczay János - vitéz dr. Benárd Ágost

218 gálatot. Vitézségéért többízben részesült kitüntetésben. Károly király koronázásakor aranysarkantyús vitézzé avatta. A gönci kerület alkotmánypárti programmal 1906-ban megválasztotta képviselőjének s az összeomlásig tagja maradt az országgyűlésnek. Az összeomlás óta visszavonult a politikai élettől. Somogyszentmiklósi birtokán gazdálkodott s a megyei életben vitt jelentős szerepet. Dr Bárczay János Gönc, Nemzeti Egység Pártja) 1900-ban született Abaújkéren. Református, földbirtokos. Miskolcon végezte a középiskolát, utána a Pázmány Péter Tudományegyetemen hallgatta a jogot és itt szerezte meg az államtudományi doktori oklevelet. 1918 márciusában bevonult s mint a volt 12. közös huszárezred zászlósa szerelt le az összeomláskor. Egyetemi tanulmányainak befejezése után közigazgatási pályára ment s mint szolgabíró Borsod megye alispáni hivatalában 1921-ben kezdte meg működését. Állásától 1924-ben megvált, azóta abaújkéri családi birtokán gazdálkodik s tevékeny részt vesz, megyéje közéletében. Tagja a törvényhatósági bizottságnak és a kisgyűlésnek. Elnöke az Országos Faiskola Szövetségnek, alelnöke az Abaújvármegyei Gazdasági Egyesületnek és a Társadalmi Egyesületek Szövetségének, tanácsbírája az abaújvármegyei református egyházmegyének. A múlt országgyűlésnek is tagja volt: a tornai kerület választotta meg egységespárti programmal időközi választás során. vitéz dr Benárd Ágost (Veszprém, Nemzeti Egység Pártja) 1880-ban született Budapesten. Római katolikus, az Országos Társadalombiztosító Intézet szerződéses osztályvezető főorvosa. A középiskolát és az egyetemet is Budapesten végezte s már egyetemi hallgató korában vezető szerepet vitt az ifjúsági mozgalmakban. 1905-ben szerezte meg orvosi diplomáját. Mint gyakornok a Kéthly-klinikán működött, majd két éven át Dollinger professzor mellett volt műtőnövendék. Külföldön is többízben járt tanulmányúton, különösen Lorenz professzor bécsi klinikáján tanult hosszabb ideig. 1909-iben mint segédorvos a munkásbiztosító pénztárhoz került sebészeti rendelésre s csakhamar alorvos lett, 1913-ban pedig már a sebészeti osztály vezető főorvosa volt. A világháború kitörésekor bevonult (