1922–1926. évi nemzetgyűlés Baján Gyula, szerk.: Parlamenti almanach 1922–1927. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Budapest, 1922.

VII. A kormány és a nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - dr. Hegymegi Kiss Pál

266 báró, akkori kereskedelemügyi miniszter felkérte, a „Vasbizottság" elnökségének vállalására. Ebben a tiszteletbeli állásban megmaradt az összeomlásig, amikor állásáról lemondott. A kommunizmus alatt, mivel 1919 április 21-én őt is el akarták fogni, három hónapot vidéken töltött. Míg nyugalomban volt, különböző kereskedelmi és ipari vállalatok élén állott, melyektől 1919 szeptember 17-én kereskedelemügyi miniszterré történt kinevezésekor megvált. Kereskedelemügyi miniszter maradt a Huszár-kabinet megalakulásáig. 1920 januárjában Győr város I. kerülete a Keresztény Nemzeti Egyesülés pártjának programmjával egyhangúlag képviselőjévé választotta és 1920 december 15-én ismét mint kereskedelemügyi miniszter Rubinek Gyula után tagja lett a harmadik Teleki-kabinetnek. Ugyancsak mint kereskedelemügyi miniszter tagja volt a Bethlenkabinetnek is egészen 1922 június hó 16-ig. Az ő nevéhez fűződik az ipartörvény revíziójának megalkotása, amelyben az iparosok régi óhajai kodifikáltattak és a Máv. rendehozatala. Teljesen leromlott állapotban vette át az államvasutakat és mire utoljára lemondott, ismét a békebeli nivóra emelte vasútjainkat. 1922 június 12-én tartott pótválasztások alkalmával ismét Győr város I. kerülete választotta meg a Keresztény Nemzeti Egyesülés Ernszt-féle többségi pártjának programmjával. Az első nemzetgyűlésen elnöke volt a közgazdasági és közlekedésügyi és tagja több más bizottságnak. A mostani nemzetgyűlésben ujbBí elnöke lett a közlekedésügyi bizottságnak. A nemzetgyűlés megalakulásakor elnöke lett a Keresztény Nemzeti Egyesülés és a Keresztény Egység Táborának egyesülése folytán létrejött Keresztény Nemzeti Egység Pártjának. Tagja a pénzügyi és az igazságügyi bizottságnak, a közlekedésügyi bizottságnak pedig elnöke. dr. Hegymegi Kiss Pál (Debreczen II., lib. éli.) 1886-ban született a szatmármegyei PorcsalmaJtözségben. Református, nős, volt helyettes-államtitkár, kisbirtokos. Atyja református püspök volt. Az elemi és középiskolát Debreczenben végezte, a jogot a debreczeni jogakadémián, majd a kolozsvári egyetem jogi fakultásán hallgatta és 1909-ban Sub auspicns Regis doktorrá avatták,