1901-1905. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1901–1906. Budapest, 1901.
Képviselőház - A) Magyarországiak - Pap Elek - Papp Géza - Papp József
33 i vonta magára a margittai választókerület rokonszenvét. Mint a szabadelvű párt jegyzője nagy erélvt fejtett ki s a szabadelvű jelülteket megveszerte erélyesen támogatta. A kerületet 1892 óta képviseli. Jegyzője a vízügyi bizottságnak. ^ Pap Elek, Hajdumegye, Nádudvar kerület 1837-ben Karczagon született. A debrcezeni collegiumból a budapesti politechnikumra jött s mint ennek növendéke a mennyiségtant adta elő a Szőnyi-féle intézetben. Diplomát nyerve, mint mérnök működött, főleg a tiszaszabályozási munkálatoknál. A hetvenes években szülővárosa polgármesterré választotta, de ez állásától megvált. 1884 óta a nádudvari kerületet képviseli függetlenségipárti programmal. A földmívelésügyi bizottság tagja. Papp Géza, Torontalmegye, Szent-György kerület 1864. júniusban született. Gymnasiumi tanulmányait Nagybecskereken végezte. A jogot Budapesten, Berlinben, Heidelbergben, Parisban és Bécsben hallgatta. 1887-ben Torontalmegye szolgalatába lépett mint közigazgatási gyakornok. 1888-ban nyerte el a budapesti egyetemen a jogtudori czímet s ugyanakkor tiszteletbeli aljegyző lett. 1889-ben megyei másodaljegyző, 1890-ben tiszteletbeli főjegyző lett s mint ilyen 1891-ben az ügyvédi vizsgát tette le. 1892 óta a bega-szent-györgyi kerületnek szabadelvűpárti képviselője. Az izraelita vallás receptiójáról szóló törvényjavaslat előadója volt. Tagja a felirati, a pénzügyi bizottságnak és a delegácziónak. Papp József, Szatmármegye, Nagysomküt kerület született 1854. év október 12-én Nagysomkúton, régi nemesi családból. Atyja l'ap József kir. tanácsos ügyvéd, a szatmári ügyvédi kamara alelnöke es ISIS év előtt a kolozsvári, 1S61 és 1860. évben pedig a magyar parlamentnek tagja volt. Iskoláit Nagybányán, Szatmáron, Nagyváradon és Budapesten végezte. A budapesti egyetemen jogtudori fokot nyert és az ügyvédi vizsgát is Budapesten tette le. Mint fiatal ügyvéd Nagy-Somkúton praktizált. 1883. évben aljárasbirónak neveztetett ki Szamosújvánm. azután Maramaros-Szigcten lett kir. alügyész, ugyanott törvényszéki