1884–1887. évi országgyűlés Halász Sándor, szerk.: Országgyülési almanach 1886. Képviselőház Budapest, 1886.

A képviselőház tagjainak névjegyzéke - A képviselőház tagjai - Bohus Zsigmond - Bornemissza Ádám - Bornemissza István

•2'\ Boros Bálint 1819. decz. 16. Homokon Szat­mármegyében született: tanulmányait Sárospatakon és M.-Szigeten (a jogi tanfolyamot 1838.) végezte. Köz­pályáját 1848-ban mint Szatmármegye szolgabirája kezdte, később Szatmár-Németi városába tette át laká­sát, s a város polgármestere lett. Képviselővé 1867-ben választatott meg először s azóta rövid megszakítással most már öt országgyűlésen át tagja a háznak, mint Szatmár-Németi képviselője. Mint Deák-párti csatlako­zott a fúzióhoz. Első nagyobb beszédét a megyék kikere­kitéséről szóló törvényjavaslat tárgyalásakor mondotta. Elnöke a nyolczadik bíráló bizottságnak. A delegacziónak nyolcz év óta tagja. A közlekedési bizottság tagja lévén, többnyire vízszabályozási kérdéseknél szólalt föl. Tagja Szatmár-Németi törvényhatósági bizottságának, elnöke az ottani kaszinónak, igazgatósági tagja a magyar észak­keleti vasútnak és a szatmár-ném. bányai helyi érdekű vasútnak s elnöke a szatmári kereskedelmi banknak. Szatmár város törvényhatósági közgyűlésében 1885. jú­lius 6. feltűnést keltő beszédet mondott, Lukács László román agitator ellen. Bossányi László 1823. okt. 15-kén Kisprónán, Nyitraniegyében született. Középiskolai tanulmányait Léván, a philosophiai és jogi tanfolyamot Budapesten vé­gezte. 1845—48-ig Nyitramegye aljegyzője volt. 1848­ban a pozsonyi zsidózavargások alkalmával Tarnóczy kormánybiztos mellé segédül rendeltetett, s ennek oldala mellett működött szept. 15-éig. Midőn Jellasich Bécs felé húzódott, Ejházy kormánybiztos mellett szerepelt mint segéd, mindaddig, mig a magyar csapatok el nem hagy­ták Pozsonyt. 1849-ben elfogatott és 8 évi várfogságra Ítéltetett. Theresienstadtban ismerkedett meg a szintén fogva volt Károlyi István gróffal, ki fölkérte, hogy kisza­badulása esetére nála vállaljon állást. 1850-ben kegyel­met nyertek, s Károlyi István gr. megujitotta ajánlatát, melyet Bossányi el is fogadott, s mint a gróf meghittje maradt mellette Fóthon a grófnak 1881-ben bekövet-

Next

/
Oldalképek
Tartalom