Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1944 (12. évfolyam, 97-145. szám)
1944-05-30 / 120. szám
(Trianon 24.) Í944 május 30. o id*]. Miiotay István citeKe Imréáy Miiotay István dr. Szabolcs kiváló tehetségű újságíró- fia. a népi nemzeti megújhodás egyik legrégibb arcosa az Uj Magyarság főszerkesztője, Imrédy Béla kormányba lépése alkalmából rendkívül érdekes, biztos szemmel jellemző cikket írt Imrédy Béláról. — Imrédy Béla volt 1867 óca az első magyar miniszterelnök — írja Miiotay István, aki nem vonult valami jól megérdemelt nyugalomba, hanem elveihez híven és hívei élén, mintegy új ellenzéki párt vezére bontott zászlót a maga céljai, a maga igazsága mellett, hogy azokat a politikai küzdelem önzetlen, tiszta fegyvereivel diadalra vihes- se és kormányzati programmá avathassa. Ö, mint miniszterelnök is, ezeket az elveket és ezt a pro- grammot képviselte a régi rendszer változatlan hatalmaival szembén s ezért és ezekkel szemben kellett akkor megbuknia, a kormányelnökségről lemondania. A liberális kapitalizmus, a koncentrált pénzvagyon s az arisztokratikus nagybirtok uralmi érdekei léptek vele szemben sorompóba, a radikális zsidóság gyűlöletével párosulva, hogy utána a háború éveire is biztosítani tudják a „rendszer“ változatlan fennállását. Imrédynek meg kellett buknia, amint ki merte mondani annakidején azokat a rettenetes szavakat egy csodálatos, békés fórra dűlőmről, amelyet szerinte, meg kellett volna valósítanunk mindjárt a háború elején, ha már előbb meg nem valósítottuk. Ezen a szón, ezen az óhajtáson, ezen a követelésen keresztül, mely ezt a forradalmat hívta és áhította, Imrédy elsőszámú közellenséggé vált annak a Magyarországnak á szemében, amely már csak emészteni tudott s amely a saját kérészéletének érdekeit az örökkévaló ország érdekeivel próbálta igazolni és takargatni Azok, akik megbuktatták, azt hitték, örökre el ís tették láb alól. Azt hitték, hogy elődeik példájára bukásáért ott fog bosszút és vigasztalást keresni, ahova a bukott magyar kormányzati nagyságok mutatták az utat: a magyar közgazdasági élet, a bankvilág és a magyar nagyipar olyan csábító, olyan kényelmes trónszékeín. — A rendszer részéről, sőt még a jóindulatú. magyar közvélemény részéről is sokan ezt várták, ezt tartották számára a legérthetőbb, a legtermészetesebb elhatározásnak. Kínálva kínálták is neki ezeket a pozíciókat, minden ajtó nyitva állt előtte, hogy így váltsa aprópénzre és így felejtse és feledtesse r,forradalmi“ bűneit. Páratlan közgazdasági műveltsége, nagy tapasztalatai, a pénzügyek terén ís elismert tekintélye és tehetsége mind ugyanerre az útra csábíthatták volna. I imrédy azonban nem azért mondta ki a forradalom szót, hogy bankvezérnek, nagyipari Aladárnak menjen. Ö mindenekelőtt a maga személyére vonta le ennek a forradalmi követelésnek maradéktalan következményeit. Beült Budán három kis, sivár, sötét szobába, hogy pártot csináljon, sőt pártot üssön azokkal a hatalmakkal szemben, amelyek a kormányból elüldözték, mert tudták, megérezték, hogy amit ő akar: erkölcsökben, elvekben, célokban, igazságban csakugyan forradalmat jelent, sőt ennél is többet: halálát mindannak, ami Magyarországon előbb a politikai uralom alapjait, sőt sokszor végcéljait jelentette. Ellenfelei és ellenségei ezt any- nyira tudták s ezért úgy érezték, hogy mint ellenzéki vezért éppúgy lehetetlenné kell tenni, mint ahogy lehetetlenné tették, mint miniszterelnököt. Ugyanolyan, sőt még olyanabb eszközökkel. Nem bírták elviselni a hallgatag, nemi demonstratív, de kikezdheteelen puritánságnak azt az intői elét, amelyet Imrédy uj közéleti szerepe és magatartása jelentett velük szemben. Minit egy óriási vádat, mint egy ítéletet, úgy érezték feléjük meredni puszta jelenlétét is annak akit a bukás nem hogy megrendített volna, de a maga dolgában csak még erősebbé, még el- szántabbá tett. Feltűnően szép, fiatal nőt ítéltek nyolc hónapi börtönre Jól akart élni: lopott, hogy pénzhez fusson Feltűnően szép, mindössze 21 éves fiatalasszony került a nyíregyházi kir. törvényszék egyesbirája elé lopás miatt. Az asszony, Sóvágó Andrásné tíszaásványi lakos Nyíregyházára jött, állítólag azért, hogy itt becsületes munkába álljon Egy Holló-utcai házba állított pe. Itt Ikonyák Janosnétól szállást kért és kapott is. Megszánták a csinos, munkanélküli asszonyt. — Sóvágó Andrásné igazi énie azon- ba csakhamar ismertté lett. Szállásadója riadtan vette észre, hogy a szép szállást kérővel együtt eltűnt többféle ruhaneműje is. Számítása szerint 200 pengő kárt okozott neki a tolvajnő.- Sóvágó Andrásné a lopás után haza utazott Tiszaásványra s itt egy Jakubár Gábor nevű lakostól 300 pengő értékű ruhaneműt lopott el. A zsekmánnyal felutazott Budapestre és a Teleki-téren* értékesítette a lopott holmikat. A pénzt pedig elmulatta. Aradványi Endre dr. ítélkezett a tolvaj Sóvágóné ügyében. A vádlott azt hangoztatta, hegy munkát sehol sem kapott s a kényszerűség vitte a bűnös útra. Védekezésének azonban a tények mondanak ellent A lopásból szerzett pénzt könnyelműen eldorbézolta, tehát nem szükségből, életfemntartási kényszerből, hanem üres, léha, bűnös ősz főnéinek, múl atásvágyának kielégítése céljából lopott — Nyolchónapi börtönre ítélték." Egy nyíregyházi iparos a hét egyik napját a hadigondozottaknak ajánlotta fel Kérelem Egv háromgyermekes iszegény asszony, akinek férjét hivatalosan is eltűntté nyilvánították, e hó 20-án a Szász László és tsa cipő- üzlatében elvesztette pénztárcáját 45 pengő készpénzzel, arany jegygyűrűvel és fülbevalóval, összes élelmiszer]egyekkel és az eltűnést igazoló okmánnyal. Kéri a becsületes megtalálót, vagy aki tévedésből elvitte, hogy legalább az élelmiszerjegyeket és az eltűnési igazolványt; kükkel vissza Szász László és tsa cipőüzletébe, mert enélkül még a segélyt sem kapja meg. — Hozánk intézett levelét károsult a következő sorokkal zárja: Egyúttal köszönetét mondok özv. Mit- terpach Bélánénak azért a nemes- szívű adományért, mellyel a helyszínen azonnal igyekezett beteg gyermekeimtől elvesztett javakért részbn kárpótolni, lehetővé tette, hogy haza tudjak utazni kis családomhoz. Irsai Pálné, Kisbuíyka. Uránia 58 MA UTOLJÁRA! A közönség elsőszámú kedvencének legbájosabb filmje! LOPOTT FELESÉG Angyali vígjáték, sziporkázóan szellemes humorral, Budapesten óriási sikerrel lett bemutatva! Derű ! Ötlet! Mulatság! Előadások kezdete hétköznapokon 3, 5, 7, vasár- és ünnepnapokon 3, 5 és 7 órakor Vasár- és ünnepnap d. e. 11 órakor matiné Műd rí András Csillag-utca 56. szám alatt lakó csizmadiamester tegnap fekete ünneplőbe öltözött, megjelent a Hadigondozó tiszt előtt és jegyzőkönyvbe foglaltatta azt az elhatározását, hogy a hét egyik napján, pénteken csak a hadigondozottak részére dolgozik. — Ezen a napon a hadiözvegyek, hadiárvák, eltűnt katonák hozzátar- tezói X észére ingyen végez el minden lábbeli javítási munkát. Természetesen ezt csak akkor tudja megtenni, ha az anyagot megkapja. Mudri András bizonyára nem lesz az egyedüli ebben a nemes elhatározásban, mint ahogyan voltak eddig is, akik feszánlották a hadbavonultak földjét, segítettek a mezei munkák végzésénél, egy szóval voltak eddig ís és lesznek ezután ís emberek, akik az önzés elefántcsonttornyából le tudnak szállni a földön vergődő, nyugtalan lelkű emberekhez és készek a s eg í t s égny u j tásr a. Muari András cselekedete példaadó, követésre méltó, igazi honvéd munka. Egy harcias cigányasszonyt egy hónapi fogházra Ítéltek a hatósági közeg elleni erőszak vétsége miatt S Nem régen a Bessenyei-féren nagy cigányzaj lás volt. Berky Fe- rencné, Dávid István, Mezei János, Orgován János cigányok harsogó gorombaságot vagdostak egy- íejéhez és a cígányháború közel állt a tettlegességekhez. Ekkor lépett közbe jóakaratúan Tar László honvéd örv. és csitítard, bé- kíteni akart. Szelíden kérlelő szavai azonban olajat öntöttek a tűzre. Berkyné, egy őszhajú, de vészt- jóslóan harcias cigányasszony odaugrott Tarhoz és a békítő katonába durván belerúgott. Ekkor már odaérkezett a rendőrőrszem is. Az egész veszekedő társaságot bekísérte a rendőrségre. Ám ez sem ment <símán. Berkyné eszveszett haragjában nekirontott a rendőrnek is. Szidalmazta, fenyegette. — Csak nagynehezen sikerült bekísérni. Berky Ferencné tiszteletlen viselkedése miatt a törvényszék elé került és Aradványi Endre dr. egyes bíró hatóság elleni erőszak vétsége miatt egy hónapi fogházra ítélte. — ISTEN, HAZA, CSALÁD — ETTŐL FOSZTANA MEG A KOMMUNIZMUS. Rakétákkal küzdenek a jégverés ellen Németországban Régen, amikor az emberek még hittek a varázslatokban, a parasztok szentelt ágyúgolyókkal próbálták a viharfelhőket szétkergetni. Ez a felhőlövöldözés még ma is járja egyes hegyvidékeken, természetesen minden különösebb hatás nélkül. Egész más a helyzet azonban a Németországban sikerrel alkalmazott, u. n. „jégrakéták“-kal. —- Olyan röppenytűk ezek, amelyeknek a hegyében robbanótöltést helyeznek el. A röppálya legmagasabb pontján a robbanaónyag explodál, s jelentős rést vág a jégfelhőn, amelybe a szél most már bele tud kapaszkodni. A szél azután széttépi a felhőt, mielőtt még i más vidékekre sodorhatná. így a ) rettegett jég helyett többnyire í csak eső hull alá, sőt a rakéta ha- I tására a már eleredt jégeső ís rendes esővé szelídül. Kitűnő zamatu asztali Uterenkint 4*80 P intéz Ina» István fűszer- éa esem epeüz telében. i Zrínyi Ilona n, 9 az. Telefon : 26—00 i. m
