Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1944 (12. évfolyam, 97-145. szám)

1944-05-30 / 120. szám

(Trianon 24.) Í944 május 30. o id*]. Miiotay István citeKe Imréáy Miiotay István dr. Szabolcs ki­váló tehetségű újságíró- fia. a népi nemzeti megújhodás egyik legré­gibb arcosa az Uj Magyarság fő­szerkesztője, Imrédy Béla kor­mányba lépése alkalmából rendkí­vül érdekes, biztos szemmel jel­lemző cikket írt Imrédy Béláról. — Imrédy Béla volt 1867 óca az első magyar miniszterelnök — írja Miiotay István, aki nem vonult va­lami jól megérdemelt nyugalomba, hanem elveihez híven és hívei élén, mintegy új ellenzéki párt vezére bontott zászlót a maga céljai, a maga igazsága mellett, hogy azo­kat a politikai küzdelem önzetlen, tiszta fegyvereivel diadalra vihes- se és kormányzati programmá avathassa. Ö, mint miniszterelnök is, ezeket az elveket és ezt a pro- grammot képviselte a régi rendszer változatlan hatalmaival szembén s ezért és ezekkel szemben kellett akkor megbuknia, a kormányelnök­ségről lemondania. A liberális kapitalizmus, a kon­centrált pénzvagyon s az ariszto­kratikus nagybirtok uralmi érdekei léptek vele szemben sorompóba, a radikális zsidóság gyűlöletével pá­rosulva, hogy utána a háború évei­re is biztosítani tudják a „rend­szer“ változatlan fennállását. Imrédynek meg kellett buknia, amint ki merte mondani annakide­jén azokat a rettenetes szavakat egy csodálatos, békés fórra dűlőm­ről, amelyet szerinte, meg kellett volna valósítanunk mindjárt a há­ború elején, ha már előbb meg nem valósítottuk. Ezen a szón, ezen az óhajtáson, ezen a követelésen ke­resztül, mely ezt a forradalmat hívta és áhította, Imrédy elsőszá­mú közellenséggé vált annak a Magyarországnak á szemében, amely már csak emészteni tudott s amely a saját kérészéletének ér­dekeit az örökkévaló ország érde­keivel próbálta igazolni és takar­gatni Azok, akik megbuktatták, azt hitték, örökre el ís tették láb alól. Azt hitték, hogy elődeik pél­dájára bukásáért ott fog bosszút és vigasztalást keresni, ahova a bu­kott magyar kormányzati nagysá­gok mutatták az utat: a magyar közgazdasági élet, a bankvilág és a magyar nagyipar olyan csábító, olyan kényelmes trónszékeín. — A rendszer részéről, sőt még a jóin­dulatú. magyar közvélemény részé­ről is sokan ezt várták, ezt tartot­ták számára a legérthetőbb, a leg­természetesebb elhatározásnak. Kí­nálva kínálták is neki ezeket a po­zíciókat, minden ajtó nyitva állt előtte, hogy így váltsa aprópénzre és így felejtse és feledtesse r,for­radalmi“ bűneit. Páratlan közgaz­dasági műveltsége, nagy tapaszta­latai, a pénzügyek terén ís elis­mert tekintélye és tehetsége mind ugyanerre az útra csábíthatták volna. I imrédy azonban nem azért mondta ki a forradalom szót, hogy bankvezérnek, nagyipari Aladár­nak menjen. Ö mindenekelőtt a maga személyére vonta le ennek a forradalmi követelésnek maradék­talan következményeit. Beült Budán három kis, sivár, sö­tét szobába, hogy pártot csináljon, sőt pártot üssön azokkal a hatal­makkal szemben, amelyek a kor­mányból elüldözték, mert tudták, megérezték, hogy amit ő akar: er­kölcsökben, elvekben, célokban, igazságban csakugyan forradalmat jelent, sőt ennél is többet: halálát mindannak, ami Magyarországon előbb a politikai uralom alapjait, sőt sokszor végcéljait jelentette. Ellenfelei és ellenségei ezt any- nyira tudták s ezért úgy érezték, hogy mint ellenzéki vezért épp­úgy lehetetlenné kell tenni, mint ahogy lehetetlenné tették, mint mi­niszterelnököt. Ugyanolyan, sőt még olyanabb eszközökkel. Nem bírták elviselni a hallgatag, nemi demonstratív, de kikezdheteelen puritánságnak azt az intői elét, amelyet Imrédy uj közéleti szere­pe és magatartása jelentett velük szemben. Minit egy óriási vádat, mint egy ítéletet, úgy érezték felé­jük meredni puszta jelenlétét is annak akit a bukás nem hogy meg­rendített volna, de a maga dolgá­ban csak még erősebbé, még el- szántabbá tett. Feltűnően szép, fiatal nőt ítéltek nyolc hónapi börtönre Jól akart élni: lopott, hogy pénzhez fusson Feltűnően szép, mindössze 21 éves fiatalasszony került a nyíregy­házi kir. törvényszék egyesbirája elé lopás miatt. Az asszony, Sóvágó Andrásné tíszaásványi lakos Nyír­egyházára jött, állítólag azért, hogy itt becsületes munkába álljon Egy Holló-utcai házba állított pe. Itt Ikonyák Janosnétól szállást kért és kapott is. Megszánták a csinos, munkanélküli asszonyt. — Sóvágó Andrásné igazi énie azon- ba csakhamar ismertté lett. Szál­lásadója riadtan vette észre, hogy a szép szállást kérővel együtt el­tűnt többféle ruhaneműje is. Szá­mítása szerint 200 pengő kárt okozott neki a tolvajnő.- Sóvágó Andrásné a lopás után haza utazott Tiszaásványra s itt egy Jakubár Gábor nevű lakostól 300 pengő értékű ruhaneműt lopott el. A zsekmánnyal felutazott Bu­dapestre és a Teleki-téren* értéke­sítette a lopott holmikat. A pénzt pedig elmulatta. Aradványi Endre dr. ítélkezett a tolvaj Sóvágóné ügyében. A vád­lott azt hangoztatta, hegy munkát sehol sem kapott s a kényszerűség vitte a bűnös útra. Védekezésének azonban a tények mondanak ellent A lopásból szerzett pénzt könnyel­műen eldorbézolta, tehát nem szük­ségből, életfemntartási kényszerből, hanem üres, léha, bűnös ősz főnéi­nek, múl atásvágyának kielégítése céljából lopott — Nyolchónapi börtönre ítélték." Egy nyíregyházi iparos a hét egyik nap­ját a hadigondozottaknak ajánlotta fel Kérelem Egv háromgyermekes iszegény asszony, akinek férjét hivatalosan is eltűntté nyilvánították, e hó 20-án a Szász László és tsa cipő- üzlatében elvesztette pénztárcáját 45 pengő készpénzzel, arany jegy­gyűrűvel és fülbevalóval, összes élelmiszer]egyekkel és az eltűnést igazoló okmánnyal. Kéri a becsüle­tes megtalálót, vagy aki tévedésből elvitte, hogy legalább az élelmi­szerjegyeket és az eltűnési igazol­ványt; kükkel vissza Szász László és tsa cipőüzletébe, mert enélkül még a segélyt sem kapja meg. — Hozánk intézett levelét károsult a következő sorokkal zárja: Egyút­tal köszönetét mondok özv. Mit- terpach Bélánénak azért a nemes- szívű adományért, mellyel a hely­színen azonnal igyekezett beteg gyermekeimtől elvesztett javakért részbn kárpótolni, lehetővé tette, hogy haza tudjak utazni kis csalá­domhoz. Irsai Pálné, Kisbuíyka. Uránia 58 MA UTOLJÁRA! A közönség elsőszámú kedvencének legbájosabb filmje! LOPOTT FELESÉG Angyali vígjáték, sziporkázóan szellemes humorral, Budapesten óriási sikerrel lett bemutatva! Derű ! Ötlet! Mulatság! Előadások kezdete hétköznapokon 3, 5, 7, vasár- és ünnepnapokon 3, 5 és 7 órakor Vasár- és ünnepnap d. e. 11 órakor matiné Műd rí András Csillag-utca 56. szám alatt lakó csizmadiamester tegnap fekete ünneplőbe öltözött, megjelent a Hadigondozó tiszt előtt és jegyzőkönyvbe foglaltatta azt az elhatározását, hogy a hét egyik napján, pénteken csak a ha­digondozottak részére dolgozik. — Ezen a napon a hadiözvegyek, ha­diárvák, eltűnt katonák hozzátar- tezói X észére ingyen végez el min­den lábbeli javítási munkát. Ter­mészetesen ezt csak akkor tudja megtenni, ha az anyagot megkapja. Mudri András bizonyára nem lesz az egyedüli ebben a nemes el­határozásban, mint ahogyan vol­tak eddig is, akik feszánlották a hadbavonultak földjét, segítettek a mezei munkák végzésénél, egy szóval voltak eddig ís és lesznek ezután ís emberek, akik az önzés elefántcsonttornyából le tudnak szállni a földön vergődő, nyugta­lan lelkű emberekhez és készek a s eg í t s égny u j tásr a. Muari András cselekedete pél­daadó, követésre méltó, igazi hon­véd munka. Egy harcias cigányasszonyt egy hónapi fogházra Ítéltek a hatósági közeg elleni erőszak vétsége miatt S Nem régen a Bessenyei-féren nagy cigányzaj lás volt. Berky Fe- rencné, Dávid István, Mezei Já­nos, Orgován János cigányok har­sogó gorombaságot vagdostak egy- íejéhez és a cígányháború közel állt a tettlegességekhez. Ekkor lépett közbe jóakaratúan Tar László honvéd örv. és csitítard, bé- kíteni akart. Szelíden kérlelő sza­vai azonban olajat öntöttek a tűz­re. Berkyné, egy őszhajú, de vészt- jóslóan harcias cigányasszony oda­ugrott Tarhoz és a békítő katonába durván belerúgott. Ekkor már oda­érkezett a rendőrőrszem is. Az egész veszekedő társaságot bekí­sérte a rendőrségre. Ám ez sem ment <símán. Berkyné eszveszett haragjában nekirontott a rendőr­nek is. Szidalmazta, fenyegette. — Csak nagynehezen sikerült bekí­sérni. Berky Ferencné tiszteletlen viselkedése miatt a törvényszék elé került és Aradványi Endre dr. egyes bíró hatóság elleni erőszak vétsége miatt egy hónapi fogházra ítélte. — ISTEN, HAZA, CSALÁD — ETTŐL FOSZTANA MEG A KOMMUNIZMUS. Rakétákkal küzdenek a jégverés ellen Németországban Régen, amikor az emberek még hittek a varázslatokban, a parasz­tok szentelt ágyúgolyókkal próbál­ták a viharfelhőket szétkergetni. Ez a felhőlövöldözés még ma is járja egyes hegyvidékeken, természete­sen minden különösebb hatás nél­kül. Egész más a helyzet azonban a Németországban sikerrel alkal­mazott, u. n. „jégrakéták“-kal. —- Olyan röppenytűk ezek, amelyek­nek a hegyében robbanótöltést he­lyeznek el. A röppálya legmaga­sabb pontján a robbanaónyag explodál, s jelentős rést vág a jég­felhőn, amelybe a szél most már bele tud kapaszkodni. A szél az­után széttépi a felhőt, mielőtt még i más vidékekre sodorhatná. így a ) rettegett jég helyett többnyire í csak eső hull alá, sőt a rakéta ha- I tására a már eleredt jégeső ís ren­des esővé szelídül. Kitűnő zamatu asztali Uterenkint 4*80 P intéz Ina» István fűszer- éa esem epeüz telében. i Zrínyi Ilona n, 9 az. Telefon : 26—00 i. m

Next

/
Oldalképek
Tartalom