Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1944 (12. évfolyam, 49-96. szám)

1944-04-13 / 82. szám

4. oldal. (Trianon 24.) Í944 április 13. SZÁIo^TmRP A Hangya nsgyvenötédib közgyűlése Wunschér vezérígaxgaló beszámolója^az ilxletévröl A Hangya Szövetkezet most tar­elnök Kossuth Lajos halálának 50. tagszövetkezetek kiküldötteinek üd­vözlése után Dömötör László dr. Inök Kossuth Lajos halálának 50. évfordulójáról emlékezett meg. — Emelkedett szavakkal méltatta Kossuth Lajos egyéniségét és élet­művének nemzeti jelentőségét. Beszédének további részében Dö­mötör László dr. elnök a Hangya múlt évi működésére visszapillant­va hangsúlyozta, hogy az elért ered­mények az alkalmazottak kereske­delmi hivatottsága mellett a szövet­kezeti elvek érvényesülésének kö­szönhetők. Igen sok nehézség, ami a közellátás terén mutatkozik, on­nan származik, hogy a szövetkezeti szervezkedés az áruforgalomban még nem érte el azt a fokot, amit a termelő és fogyasztó érdeke egya­ránt mgkávánna. Az az árú, amely a termelőtől — legyen az gazda, vagy iparos — szövetkezeti úton kerül forgalomba, sohasem tévedhet a zugpiac útvesztőjébe. Az elnöki megnyitóbeszéd után Wünscher Frigyes dr. felsőházi tag, alelnök-vezérigazgató előterjesztet­te az igazgatóság jelentését az 1943 üzletévről. A jelentés bevezető ré­szében rámutat azokra az irányel­vekre, amelyek a Hangya munkáját vezérlik. A fogyasztási ágazatban a Hangya arra törekszik, hogy piac- szabályozó hivatásának a mostani rendkívüli időkben is megfeleljen. Az értékesítés terén felfogása az, hogy a kismber csak akkor számít­hat termel vényeinek eredményes ér­tékesítésére, ha lehetővé teszik, hogy azokat alkalmas időben bo* csáj thassa a fogyasztó közönség rendelkezésére. Ezért a Hangya az elmúlt esztendőben az anyagbe­szerzési nehézségk szabta határokon belül folytatta magtárak, kukoríca- górék építését, baromfikeltetőgépek üzembehelyezését és egyéb beren­dezések létesítését. Az őstermelés terén abban látja feladatát, hogy a kisgazdaságokat ellássa azokkal a gépekkel és eszközökkel, amgelye- ket közösen használva, a középbir­tok színvonalán álló gazdálkodást folytathatnak. A Hangya megfelelő vetőmag, tenyészállat és üzemanyag ellátásáról is gondoskodik. A központ üzletrész tőkéje az év végével meghaladta a 30 millió pen­gőt, a tagszövetkezetek üzletrész tő­kéje pedig már 1942ben 10.8 mil­lió pengőről 19.8 millió pengőre ^emelkedett. ' A tagszövetkezetek száma az év végén 1995 volt. A Hangya forgalma 1943-ban az előző évi 451 millió pengővel szemben eszesen 602 millió pengőre emelkedett. A Hangya saját ipari termelő­üzemei múlt évben is erőteljesen fejlődtek. Ezután a közgyűlés egyhangúan tudomásulvette az igazgatóság által előterjesztett mérleget és üzlet- ere/dményszámláf}, amely az előző évi P 1,838.803.30 cal szemben P 2.280.029.07 tiszta felesleggel zá­rult. Végül 5 százalék osztalék adá­sát határozták el. Nemes anyagokkal garanciával készítünk »AUGHT, HAJFHTÉ8T rossz hajak szakszerű ápolása Kelemennél Horthy M. tér 6. Keresztény magyar falét. Zsidót nem szolgálunk ki. Kötelező a női honvédelmi munkaszolgálat A magyar honvédelmi törvény kimondja, hogy szükség esetén hon­védelmi munkaszolgálatra lehet ígénybevenni az ország polgári la­kosságát bemre való tekintet nél­kül. A mai helyzetben, amikor az arcvonalon való helytállás és a belső termelés fontossága minden más szempontot megelőz, a minisz­tertanács elhatározta, hogy életbe­lépteti a nők kötelező honvédelni munkaszolgálatát. Erre vonatkozóan rendelet fog megjelenni, azonban az ország ér­dekében minden munkaszolgálatra kötelezhető nőtől joggal el lehet várni, hogy átérezze a nemzet har­cának jelentőségét, önként jelent­kezzék női honvédelmi szolgálatra annál is inkább, mert önként jelent­kezés esetében a női munkaszolgá­latosoknak a munkahely kiválasz­tására vonatkozó kívánságait mesz- szemenően figyelembe lehet venni. A nők honvédelmi munkaszolgá­lata miden társadalmi rétegre egy­formán kötelező és egyformán fog érvényesülni, természetesen az €gyes munkaszolgálatra kötelezet-“ tok képesítésének, képességeinek és rátermettségének figyelembevételé­vel. Az íletékes hatóságok általában azt a szempontot tartják szemelőtt, hogy a honvédelmi munkaszolgálat­ra kötelezett*és beosztott nők lehe­tőség szerint megmaradjanak csa­ládjukban és lakóhelyükön és onnan, járjanak munkába. A nők honvédelmi munkaszolgála­tára vonatkozó rendelet mindeze­ket a kérdéseket szabályozni fogja és megállapítja majd azokat a kivé­teleket is, amelyek alapján felmen­tést lehet kérni. (MTI.) OUGHflGYMB legalább 169 kg. vételénél 30 P“éft kapható „ARDIT&“ szárítóizem • LOSCH—KULI fitatós-nyo- ■ iö) Kuli-ragasztó tubusban kmpha­ó J ó b a-pupirüzletken. Megjelent az nj terménybeszoigáltatási rendelet ötvenről negyvenre szállították le az aranykoronánkéi)ti beszolgáltatási kötelezettséget Jurcsek Béla közellátási minisz- j ter a Budapesti Közlöny vasárnap | reggeli számában tette közzé az • 1944—45. gazdasági évre vonatkozó í beszolgáltatási kötelezettségről szó- | ló rendeletét. A rendelet az elmúlt évi gyakorlattal szemben több ér­dekes és fontos újítást tartalmaz. Az első foneos újítás, hogy a szántóföldet terhelő beszolgáltatási* | kafcliszteri tiszta jövedelmének j minden aranykoronája után 40 bú- - zaegység (az elmúlt gazdasági év- j ben 50 búzaegység volt), de ka- I taszteri holdanként legalább 120 és | legfeljebb 800 búzaegység. A be- ■ szolgáltatási kötelezettségbe bevon-- j ták a réteket és legelőket is. A réte- | két terhelő beszolgáltatási kötele- ; zettség mértéke osztályonként 80— | 240, a legelőké pedig ugyancsak i osztályonként 30—110 búzaegység ; íerjed kát. holdankint. I A 40 búzaegységből 10 búzaegy­• séget búzával, rozzsal, kétszeressel, zabbal és rizzsel, Kárpátalján, Er­I délyben .továbbá Bihar, Szatmár és I Zala megyék egyes járásaiban ta­karmányárpával és kukoricával is lehet teljesíteni. A második 10 búzaegységet zsír­ral kell leróni. Ide tartozik az ol­vasztott sertészsír, sertésháj, friss, vagy sózott olvasztani való ser­tésszalonna, baromfízsír és háj, tej, vaj, tejszín, tejfel, juhgomolya, napraforgóolaj, tökmagolaj, hízott- zsír- és hússertés, keresztezett ser­tés, süldő és malac, továbbá az ola­josmagvak, takarmányárpa, kukori­ca és zab. Hét búzaegységet a húsbeszolgál­tat ási kötelezettség teljesítésével lelhet törleszteni. Ebbe a csoportba tartozik a vágómarha, vágóbivaly, növendékmarha, növendékbivaly, borjú, bivalyborjú, tenyészbika és tenyésztehén, juh, bárány, különbö­ző sertések, hízott élő liba és élő kacsa, egyéb vágóbaromfi. Ugyan­csak idetartoznak a tógazdaságban tenyésztett halak, a lHt vad — (a nyűiért 2, az őzért 2.5, a szarvasért és vaddisznóért 2—2 búzaegységet számítanak be kilogramonként, a fácánkakasért darabonként 3.5, a fácántyúkért darabőnként 3 búza­egységet). Ezt a csoportot lehet még sertéshússal, tejjel, tejtermékekkel tyúktojással, gyapjúval, gyapjas ju'hbőrrel és báránybőrrel, valamint szálastakarmányokkal kiegyenlíteni. ^A 40 búzaegységből fennmaradó 13 búzaegységet a szabadválasztásí terményekből kell a közellátási ha­tóságok rendelkezésére bocsátani, — ezek a termények és termékek azo­nosak a múlt évben érvényben volt cikkekkel. A rendelet részletesen intézkedik a beszolgáltatás lebo­nyolításáról és a beszolgáltatási ju­talmakról, valamint a beszolgálta­tást elmulasztó büntetéséről. Lakodalom van a mi utódukban... szurkálással, verekedéssel. Mér a cimbalom lábával is hadakoztak Nem mindennapi lakadalmi ün­nepség volt Nyírpazonyban. Egy la- kadalmas házban olyan parázs vere kedés zajlott le, hogy sokan a ven­dégek közül kórházba kerültek. A duhaj legények között volt olyan is, aki még a cimbalom lábát is ki­szedte és azzal folytatta a közel­harcot. A verekedés napján Nyírpazony községben a szép Gyureskó Mária lakadalmát ünnepelték. Az eskü­vőn sokan vettek részt, vac$>ra után táncra perdült az ifjúság. Az éjféli órákban a hangulat már tetőfokra hágott, amkor Nagy Imre gazda fiai: Nagy János, Nagy András és Nagy István verekedésbe kezdtek. Nem is lehet pontosan megállapíta­ni, hogy mi miatt tört ki a vihar, amelynek az lett a következménye, hogy a vendégek közül néhányat kórházba vittek a mentők. Mihalkó Jánosné 36 éves nyírpa- zonyi lakos balkezét törték el. — Gyerák Balázs 34 éves nyírszöllősi lakosnak Nagy Imre fiai az arcát, vállát szurkálták össze. A közelharcban megsérült a házi­gazda, Gyureskó Pál 49 éves nyír- pazonyi lakos is, akit szintén meg- szurtak. Hogy a verekedés milyen mére teket öltött, bizonyság rá az is, hogy a cimbalom alól is kiszedtek a lábat es azzal ver­ték fejbe Kovács Pál 19 éves legényt. A sérülteket a nyíregyházi Erzsé­bet kórházban ápolják. A kihallga­tásuk során a Jakadalom sérültjei azt állították, hogy Nagy Imre fiai kezdték a verekedést. A mozgalmas lakaoiulmi ünnep­ség ügyében a nyomozás még folya­matban van. Súlyos balesetek Békési Béla 15 éves, nyíregyházi lakost súlyos lábsérülésével az Er­zsébet kórházba szállították. Bé­kési kihallgatása során azt állítot­ta, hogy őt játék közben Szekrényes József rúgta meg. Ónya István 22 éves, nyíregyhá­zi lakost gazdájának lova megrug- ta. A mentők beszállították az Er­zsébet kórházba. Antalóczi Dezső 13 éves, nyír­egyházi lakos a gőzfürdőben sérült meg. Pajkosságból egy barátja, akit Szsáznak hívnak és a Vég-utca 26. szám alatt lakik, forrógőzt engedett rá. Antalcczi Dezső égési sebeket szenvedett, az Erzsébet kórházban ápolják. Fehérbárcás Lucerna vetőmag igénylés nélkül kapható. Magyar Mezőgazdák Szövetkezetei énéi Nyíregyháza, Zrínyi Ilona utca 7. szám. I. etn. Telefon: 23 86

Next

/
Oldalképek
Tartalom