Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1944 (12. évfolyam, 1-48. szám)

1944-01-17 / 12. szám

i. óidat. BOtCSt kirläF (Trianon 24.) 1944 január 17. A nyirej;yháil hadviselt foloümüvesek földhöz jattatósa A múlt év őszén kibocsájtott 4250— 1943. M. E. sz. rendelet tudvalevőleg az erre a cálra alakított tárgyalóbizottsá­gok hatáskörébe utalta a 20 kát. holdnál nagyobb szőlő és kert, valamint a 100 kát. holdnál nagyobb mezőgazdasági zsidóbirtokok felhasználását. A tárgyaló bizottságok még az ősszel meg is kezd­ték működésüket s mindazokban a köz­ségekben, amelyekben a fentemlítettek- nél nagyobb zsidóbirtok van, a szabály- szerű eljárás lefolytatása után földjuita­tásra javaslatba hozzák az arra érdemes hadviselt földműveseket. Minthogy Nyíregyházán nincsen olyan nagyobb kiterjedésű zsidóbirtok, mely a hivatkozott rendelet szerint a tárgyaló­bizottság hatáskörébe tartoznék, dr. Szilágyi Dezső kir. törvényszéki bíró­hoz, a nyírbogdányi járás területén mű ködő tárgyalóbizottság elnökéhez for­dultunk kérdésünkkel aziránt, hogy a vitézzé nem avatott, de vitézségi érem­mel kitüntetett! nyíregyházi földműve­sek hogyan és hol igényelhetnek, ille­tőleg kaphatnak földet? Kérdésünkre dr. Szilágyi Dezső a következőket mondotta: — A törvényes rendelkezések szerint a zsidóbirtokok elsősorban abban a köz­ségben lakó földművesek földhözjuua- tására szolgálnak, amelyben az ingatla­nok fekszenek. Kivételt csupán a ren­delet 2. szakaszának 1. bekezdése alá tartozó személyek képeznek. Ezeket ugyanis, ha ingatlan hiányában lakóhe­lyükön birtokszerzőként kijelölni nem lehetett, más, és pedig szomszédos köz­ségekben kell földhöz juttatni. Minthogy a vezetésem alatt álló tár­gyalóbizottság illetékessége alá tartozó es varosunkkal szomszádos községek közül Nyírpazony, Kótaj és Oros köz­ségekben kerüi zsídóbirtok felhaszná­lásra, gondoskodni fogok arról, hogy a nyíregyházi, nem vitéz, de hadviselt fölművesek közül az ú. n. kivételezet­tek valamelyik szomszédos községben földhöz juthassanak. Természetesen a bizottság abban a szomszédos község­ben fogja őket földhöz juttatni, amely községre nézve érdekeiknek megfelelő­ig földhöz juttatásukat kérték, ameny- nyiben ezt más, a rendeletben előírt szempontok megengedik. Tárgyalóbizottságunk ezidőszetrint üe- mecser községben működik, ahonnan Nyírpazony községbe megyünk és ott a Klár.birtok felosztása során már figye­lembe fogjuk venni azoknak a nyíregy­házi földműveseknek a kérelmét is, kik a földigénylésre a rendelet szerint igény jogosultsággal bírnak. Ennek meállapí- iása végett rövidesen megkeresést in­tézek a polgármesteri hivatalhoz azok­nak a kivételezett nyíregyházi földmű­veseknek összeírása iránt, akik Nyírpa­zony községben a Klár-birtokból igé­nyelnek földet. Azoknak a földművesek- “®k, osszeiratása, akik más szomszédos (Kotaj es Oros) községekben felhaszná­landó zsidóbirtokokból kívánják föM- hözjuttatásukat, későbbi időpontban fog megtörténni. Nyomatékosan hangsúlyozom, hogy az említett községekben felosztandó zsi- dóbirtokokból csak azok a nyíregyházi földművesek részesülhetnek juttatásban akik a 4250-1943. M. E. számú rende- et 2. szakaszának 1. bekezdése alá es­nek, tehát a földműveléssel élethivaíás- “er.üÍfg foglakozó, a folyamatban le­vő háborúban vitézségi éremmel kitün­tetett hadviseltek, valamint a hősi ha­lált halt, vagy a háborúban szerzett el­mebetegség miatt hadirokkanttá lett ilyen földműveseknek legérdemesebb fiú leszármazói, feltéve, ha 10 kát. holdnál nagyobb ingatlannal nem rendelkeznek, vagy előreláthatóan ilyen ingatlan örö­kösévé nem válnak, s ingatlanban ré­szesítésüket az 1936: XXVII. t.-c. 48. szaakszának rendelkezései egyébként ki nem zárják. Az a nyíregyházi földmű­ves tehát, aki a fenti feltételeknek nem felel meg, egyik szomszédos községben sem kaphat földet. A vitézek igényeivel a tárgyalóbizott­ságok nem foglalkoznak, mert azokat a Vármegyei Vitézi Szék juttatja földhöz. Ha netalán mégis akadnának vitézek, akik tőlünk földhözjuttatást kérnek, __ azok at) kérelmükkel a Vitézi Székhez utasítjuk. Szohor Pál polgármester szabályozta a városi orvosok rendelőóráit; A kerületi orvosokat csak a megállapított sreadelőérákbaia keresheti fell a fakosság Szohor Pál polgármester a városi or­vosok rendelőóráira vonatkozólag a kö­vetkező határozatot hozta: A városi m. kir. tisztiorvos előter­jesztésére a városi orvosok rendelő­óráit a 777—1942. B. M. sz. rendelet 9. és 11. szakasza értelmében az aláb­biak szerint szabályozom: I. kerület: dr. Valent Mihály városi orvos rendel a központi orvosi rendelő­ben naponként 8—9 óráig. II. kerület : dr. Márkus László városi orvos rendel a központi orvosi rendelő­ben naponként 11—12 óráig. Ilf. kerület: dr. Hartos János városi orvos rendel a központi orvosi rendelő­ben naponként 9—10 óráig. IV. kerület: dr. Kardos Endre városi orvos rendel a központi orvosi rendelő­ben naponként 10—11 óráig. V. kerület: dr. Thurányi Imre városi orvos rendel a központi orvosi rende­lőben naponként 12—1 óráig. Figyelmeztetem a városi orvosok ren­delésére, illetve a közgyógyszerellátás igénybevételére jogosult lakosságot, hogy illetékes kerületi orvosaikat kizá­rólag a megállapított rendelő-órákban keressék fel, mert az orvosok elfoglalt­sága és a rendelőhelyiségek korlátozott számára való tekintettel az orvosoknak nem áll módjában a vizsgálatra jelent­kezőket soronkívül fogadni. Az elutasított szerelmes hajnali vérfürdője Lelőtte & leányt, ase anyját, a ft&naáfi lévő kisfiát és tűsharent vivőit a csendőrökkel Borzalmas szerelmi dráma játszódott le tegnapelőtt Nagyberezna községben, ahol egy szerelmes fiatalember valósá­gos vérfürdőt rendezett, mert szivevá- lasztoftja nem hallgatta meg. Zsadány Vince 30 éves fiatalember hosszabb idő óta udvarolt Apjári Erzsé­betnek, egy 19 éves, feltűnően szép leánynak. A községben már mindenki úgy tudta, hogy a fiatalok nemsokára egybekelnek. A tragikus reggelen zörgettek az Ap­jári portán és a fiú bebocsátást ké't. Beengedték a házba, arra kérte a szép Erzsébetet, hogy hallgassa meg őt. A szokatlan leánykérést Apjári Erzsébet visszautasította, mire kirobbant a bor­zalmas vérfürdő. Zsadány Vince elő-) kapta zsebéből a revolverét és egyetlen lövéssel megölte Apjári Erzsébetet. A lövés zajára berohant a leány édes- tUiyja, akire valóságos sortűz zudult. — A szerencsétlen asszony összeesett, a tüdejét járta át a golyó. Zsadány, mint aki eszét vesztette, lelőtte a háznál lé­vő hároméves Vajda Jenőt is, akinek fejébe fúródott a golyó. A lövöldözésre összeszaladtak a szom­szédok is, akik értesítették a csendőrö­ket es a községi orvost is, aki valósá­gos golyózáporban igyekezett a szobá­ban fekvő sebesültekhez. Egy órán át tartotta magát a házban elbarrikádozva Zsadány Vince. A csendőrök katonák segítségével próbálták a vadul lövöldö­ző legényt ártalmatlanná tenni. — Az egyik honvéd az ablakon át kézigráná­tot dobott a szobába, mire Zsadány me­nekülni próbált, abban a pillanatban golyó érte a lábát, majd egy másik go­lyó a tarkójába fúródott. A gyilkos ösz- szeesett. Kórházba szállították a többi sebesülttel együtt, valamennyiök állapo­ta életveszélyes. Az injekciós altatás siketre Tíz esztendővel ezelőtt állította elő a legnagyobb nyugateurópai gyógyszer- kutató laboratórium az Evipan-Natrium elnevezésű különleges altatószert és ez­zel forradalmasította az operációs al­tatást. Az Evipan-Natrium barbitursav-szár- mazákok felhasználásával készül és in­jekció formájában adható be a betegek­nek. A narkotizáló szer közvetlenül a vénába kerül, azonnal kábulatot okoz, uiajd az adagnak megfelelően rövid;bb- hosszabb ideig tartó alvás után minden kellemetlen kísérőjelenség (szédülés, hányás) nélkül múlik el a hatása. Különösen rövid narkózisoknál alkal­mazzák szívesen az orvosok,, ott, ahol a műtét 30—35 percnél tovább nem. tart. Ma már minden kórház injekciós altatással dolgozik és kísérleteket foly­tatnak, hogy az injekciós altatás a né­hány órás műtéteknél is alkalmazható legyen. Weimer Gyula tanügyi főtanácsos Január 17-^ 19. C <ak 3 napi'a! Hétfő Wd szerda Pazar Magyar film I Jelmezbál UFA VILAGHIRADÓ! fiteste TiMr 25-; A Budapesti Közlöny szombati száEma a szokásos január havi tanügyi kineve­zésekéit közli. A kinevezések közölt több nyíregyházi pedagógust érintő közlést találunk. Ezek között sorrend­ben első helyen áll Weiszer Gyulának: kinevezése. A Kormányzó úr a vallás- és közoktatásügyi miniszter előterjesz­tésére Weiszer Gyula nyíregyházi evan­gélikus leánygimnáziumi gazgatónak a tanügyi főtanácsos, gimnáziumi igazga­tói címet adományozta. Weiszer Gyula tanügyi munkássága közismert Nyíregyháza társadalma előtt Ha szorosabban vett pedagógiai mun­kásságát nézzük, elég utalnunk arra a céltudatos és eredményes munkára, ame­lyet az evangélikus leánygimnázium fejlesztése, szellemi szinvonaiának eme­lése érdekében végzett, ha pedig tár­sadalmi munkásságát figyeljük észre kell vennünk azt a készséget, amellyel nemcsak egyházának, hanem általában a kulturális életnek minden vonatkozásá­ban készségesen állott mindig mnofca- er ejével szolgálatba. A Hivatalos Lap hivatkozott számá­ban még az alábbi kinevezések jelentek meg: A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter Nagybátonyi Erzsébet nyír­egyházi kir. kát. gimnáziumhoz beosz­tott, Barlai László nagykállói, Németh Béla kisvárdai, dr. Ursits Dezső ki*. várdai állami gimnáziumi helyettes ta­nárokat az állami gimnáziumi tanárok létszámába rendes tanárokká, Pottor- nyi János nyírbátori h. gazdasági szak­tanítót állami gazdasági szaktanítóvá; Csutak Imre nyíregyházi, Jablonszky Jenő nyíregyházi állami népiskolai ta­nítókat, továbbá Juhász Lajos nyíregy­házi r. kai. , László Zoltán nyíregyházi református, Somodi József pócsmegyt^i 'református, Sulyok Ödön bűdszentmi- hályi református, Dávid Imre kéki ref. Mátis Béla nyíregyházi evangélikus ta­nítókat a VII. fizetési osztály 3. foko­zatával egybeköti illetmények élve­zetébe léptette elő; dr. Csák Lászlóné Hegedűs Gabriella polgár tikostanyai, Homyik Istvánná Gál Irmanagyhalászi r. kát. iskolához beosztott, Demeter Ernesztina bfld- j szentmihály—szorgalmatosai, Lovász j Mihály bűdszeptmihály—takarostanyai, ' Molnár Mária balkány—görénypusztai, I Nagy Irma nyíradonyi, Erdős Mihály j nyírmihálydi, Povázsay Sándor balkány I —görénypusztai, Bacsóka Andrásáé Jancsó Irma nyíregyháza—benkőboicori evangélikus népiskolához beosztott, — Stemhübel Lajos nyírszöllősi, Ulic-iák Anna nyírbátor-bátorligeti, Nagy Irma nyirbáltál—cifraszállási, Somogyi Hona Papi népiskolai helyettes tanítókat álla­mi népiskolai rendes tanítókká kine­vezte. ——•.................................................. IUJL__- ILURYMANY JRCYZÉK „ «fkai»* Tff 1mTmH •***"*> re* werft* ar»in*«*v«a? dkéeztlt fe haphaté JÓBA- “ ' *

Next

/
Oldalképek
Tartalom