Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1944 (12. évfolyam, 1-48. szám)
1944-02-04 / 27. szám
(Tr anon 24.) 1944 február 4 «st: 3. ©Idái. Előnyös magtermelésl szerződéseket kőt: saláta, retek, ugorka, bab, iricden fajta borsó, Magyar MexögastdáK S&övetKeszeie SZ ABÖLCSVÁRMEGYEI KIRENDELTSÉGE, NYÍREGYHÁZA. ZRÍNYI ILONA U. I. EM Mivel foglalkoztak a MÉP választmányi értekezletein Szabolcsban , A Magyar Élet Pártértesítője a szabolcsi választmányi értekezletekről a következőket jelenti: Kisvárda, Baktalórinháza, Mándok, Fényeslifke t ófehértó és Komoró községek MÉP szervezeteinek a kerületi szervező titkár pártvezetői értekezletet tartott. E megbeszéléseken — ahol résztvettek dr. Csernyánszky Imre, Kovács István, Simon György, Séra Gyula, Marossy Ernő, Haán Imre, Teresté- nvi Béla, Miklóssy Gyula, Mozga János, Gólián Károly és Pongó András főleg a községi szervezetek belső "ügyeiről, közellátási kérdésekről tárgyaltak és megvitatták azokat a körülményeket, amelyekkel a hazafiatlan propagandát megakadályozhatják. Tiszalök, Tiszaeszlár, Oros, Sényö, Nyírtura és Nyírpazony községekben a kerüleii szervező titkár pártvezetői megbeszéléseket tartott. E megbeszéléseken a téli gazdasági iskolák, a községekben szükséges kutak fúrásáról, legelőjuttatásról, villanyvilágítási hálózat bevezetéséről, a népruházati akciószlesebb meder- ■ ben való megindításáról, házhelyek sürgős kiosztásáról, a lakosság tűzifával való ellátásáról, a tej- . beszolgáltatással kapcsolatosan korpakiutalásról és a cipőellátás kérdéséhez szól'ak hozzá: Béni József gazdasági tanácsos, Csépes Imre titkár, Kovács Lajos lelkész, Arday Gábor, Tóth La jós, Tanyi Sándor, vitéz Seregély Ágoston, Szabó János, Gallasz József, Dob szai István, Páll Sándor, Tőkéssy La jo?, Hadsdi-Bunász József, Mikulás r Veress Károly pártvezető, dr. Veress Lász ó ti kár, Barna György, Szakács Mihály, Gáli István s Márkus István. konyhát szerveztek meg. A közösségek zóciális munkáját üzemi sportegyesületek, szakkönyvtárak, valamint zenegya- korló és tornászcsoportok alapítása egészíti ki. A szociális közösségek gondoskodása a kisebb üzemekben dolgozó külföldi munkásokra is kiterjed, akik számára- már száz tábort állítottak fel. Gyilkosságért hat évi {egyház Két ároktői cigánylegény, Dósa Győző és Dósa Zoltán 20 éves napszámosok 1943. é-v augusztus 29-én egy szölő- karóvol egyonütötték Kolompár György árok ői lakost, mert mint régebben mondották, az áldozat nem akart számukra az elhullott állati hu’lákból jut- ta’ni. • A törvényszéki főtárgyaláson , a vádlottak azzal védekeztek, hogy Kolompár György és a vádlottak között régebben haragos viszony volt, többször kölcsönösen ígérgették, hogy leszámolnak egymással. A közöttük való ellentéteket növelte az a körülmény is, hogy a gyilkosság előtti napon Dósa György lopással gyanúsította meg anyját, aki Kolompárnak a nővére volt s amikor Kolompár védelmére kelt testvérének, a vádlottak és az áldozat között súlyos verekedés kezdődött. Ilyen körülmények után került másnap sor a halálos- végű verekedésre, melyben Kolompár késsel hadonászott, miközben a fiatalabb Dósa a kezében lévő szőlőkaróval olyan hatalmast vágott az áldozat fejére, hogy az azonnal kiszenvedett. A törvényszék szándékos emberölés bűntettében bűnösnek mondotta ki Dósa Győzőt s ezért hatévi fegyházra ítélte. Dósa Zoltánt a törvényszék a gyilkosságban bűnrézesnek mondotta ki és öthónapi fogházbüntetésre ítélte. - Az ítélet nem jogerős. . A nérzel szociális közös« ségek teljesítménye A német szociális közösségekkel olyan z: intézmények valósutak meg, melyek más o országokban példa nélkül vannak. Ezeket ben a közösségekben kis- és közüzemek egyesültek abból a célból, hogy alkálin mazoltaik számára mindazokat a szo- o ciális előnyöket biztosíthassák, melyeit két különben csak a nagyüzemek alkálin mazotiai élvezhetnének. Jelenleg 'Né- m metországban a kereskedelem, közműéi ipar és gyáripar körében 950 ilyen szója . ciális közösség működik. Gondoskodá- J3 Suk 150.000 üzem .többszázezer alkalma- jS zottjára terjed ki. 1943. évben a német szociális közöségek 40 uj otthont állítottak fel alkalmazottaik számára, köztük több ifjúsági otthont. Egyes szociá- ;t lis közösségeknek saját üdülőotthonaik gj is vannak. A múlt évben ezek a közösségek 180 esetben vezették be a rendszeres egész- . - ségügyi szolgálatot és 200 közösségi A nemzet 106 elködősité hazug* «tág miatt még még nem látja elég tisztán a maga szellemi arcának igazi vonásait — jtáosdoUa Szíj as Pál az evangélikus Sérfiak ;- öibiíaí-össze jövetelén Az Evangélikus Luther Szövetség kedden tartotta meg idei első előadóestjei, ;amelyen Szijas Pál evangélikus Kcssuth-gimnéziumi tanár tartott elődadást erről a tételről: „Az ifjúság a belső front mérlegén“. — Előadásának gondolatmeneté a következő volt: Az ifjúság nemcsak a közép- és főiskolai diákságból áll, hanem beletarto- zi kaz iparos-, kereskedő-, munkás- és purasztfijúság nagy tömege is. Az ifjúságra mindig jellemző volt a nagyobb fogékonyság az új gondolatok irát'f. — 1848 márciusában a főrendiházban a nemzet vénei, főurak és főpapok, a nemzeti kívánságokat még mindig egy olyan tervezettel akarták kielégíteni, amely hatvanhat' év múlva szabadította volna fel a jobbágyságot, éppen 1914-re. Ugyanakkor a fogékony ifjúság március 15-én egy nap alatt mindent elintézett. Az új gondolatokat sohasem a fiatalok találják ki, hanem az idősebbek közül a legkiválóbbak. De az ifjúság érzkeny idegrendszere ismeri fel és ő követi leghamarabb azt, ami az idősebb nemzedéknek szokatlan, vagy éppen ellenszenves. A mai magyar szellemi ébredés nagy úttörői is sok élettapasztalat tál, nagy kudálssal, érettebb korban fogtak hozzá történelmi munkájukhoz. Ady Endre még fiatalon lépcíltt fel, de már Móricz Zsigmondot, Szabó Dezsőt, Tamási Áront, Kodolányi Jánost, Illyés Gyulát vagy Bartók Bélát és Kodály Zoltánt, Győrffy Istvánt és Hungária Péntek-Szombat Az eszteudo egyik legbájosabb filmeseménye EMIL JANNINGS britlíáns alakításában Kivirul az öreg: szív A bölcs humor. Ötletes mese és bájos derű filmje, A nagy érdeklődésre tekintettel Szombatra ________prolongáltuk I El őadások kezdett 7»4, 7*6, 7*8 Vasárnap *7*2, BM, */i6, 7*8 óra Uránia Feb már 4 Péntek Ma utoljára TONELLI \ Világot járó és világhírű artisták érdekes,1 izgalmas életét mutatja be ez a könnvés mosolyu ha talmas film. Lélekzetelállitóan ____izgalmas jelenesekkel. J ön az UFA színes filmcsodája Botrány Kezdési idők Vasár- és ünnepnap 3, 5, 7, Karácsony Sándort sesogysem lehet az ■ifjúsághoz sorolni. De könyveiket legelőször az ifjúság kezdte olvasni, gondolataiknak, művészetüknek, tanításaiknak tősgyökeres magyarságát és tiszta igazságaikat a fogékony ifjúság egy kis rétege ismerte fel, pedig egydejűleg a felnőttek közvéleménye, a sajtó a film, sok helyen még a szűklátókörű iskolai nevelés is ellene fordult a nagy úttörőknek, néha megrágalmazásuktól sem tartózkodott. Sajnos, ennek a szellemi megújhodásnak lelkes fiatal táborába nem tartozik b^le több az ifjúságból, mint az egész magyar ifjúságnak egyetlen egy százaléka. De ez kétségtelenül az egésznek a legértékesebb része. Bizony nem mindenütt övé a vezetőszerep az ifjúsági egyesületekben, mert ezek az ifjak csendesen dolgoznak, olvasnak, művelik magukat és nem hangoskodnak. Sajnos, a többiek, az ifjúság nagy tömege, az utóbbi években a maga fogékonyságával és újítási lázával nem a magyar szellem nagyjainak a tanításai felé fordult. Inkább a felszínes javakért leükesedejtt, anékül, hogy igazi tartalmukat felismerte volna. Azért olyan gyakori benne manapság a kiábrándultság, a céltalanság és a cinikus közömbösség. Általános panasz a mai ifjúságra, hogy nem tiszteli eléggé a tekintélyeket. Az ifjúság mindig inkább volt t6- kiníélyromboló, mint tekintélytisztelő. Ez nem is baj akkor, ha olyan tekintélyektől fordul el, amelyekből kiveszett az érték és az erkölcsi tartalom, amelyeknek további dédelgetése inkább káros, mint hasznos, de baj, ha az ifjúság előtt megcsappant a tekintélye a tisztességes munkának. Sajnos, a magyarázat a felnőttek magatartásában van. — Hasonlóan megrendült a szellemi tekintélyek tisztelete, eltekintve az ifjúság említett egy százalékától, amely nemcsak a bioznyítványért tanul, olvas és műveli magát, s minden földi tekintélynél többre becsüli a magyar szellem igazi nagyjait. A szellemi tekintélyek megrendülése is a felnőtt társadalom gondolkozásában keresendő, ahol még nem alakult ki a magyar szellem igazi értékeinek a rendszere. Sokak előtt még ma is vitás, hogy Rákóczi, Petőfi, Kossuth valóban a magyar szabadság apostolai voltak-e, vagy pedig szószátyár demagógok, a legjobb esetben naiv, hiszékeny emberik. A nemzet sok elködö- sílő hazugság miatt még nem látja elég tisztán a maga szellemi arcának igazi vonásait. Ezért nem láthatja azokat az fjúság sem. A belső arcvonal a gazdasági, társadalmi, politikai, kulturális és vallásos élet hadállásaiból áll. Az ifjúság alkalmasságát a gazdasági élet terén nem az dönti el, hogy hányán tudnak belőle a gazdasági konjunktúra idején gyorsan meggazdagodni. A társadalomba az ifjúságnak nem beilleszkednie kell ügyes akalmazkodással, hanem legyőzni előítéleteit. A magyar sors kérdéseit az ifjúság előtt nem rejtegetni, hanem tisztázni kell. Az ifjúság a kultúra nélkül tévutakra jut és visszafelé halad- Az élet egységét és tiszta céljait csak az igazi bűnbánat és a hitből való folytonos megújulás biztosíthatja a fiatalok számára is. Előadása után Balczó András püspöki másodlelkész tartott Irásmáfeyaráza- tot.
