Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1944 (12. évfolyam, 1-48. szám)

1944-01-17 / 12. szám

(Trianon 24.) 1944 január 17. Szabolcsi 5. atétek, Nem bsz mindig így, nein /esz soká már a vásárlókra lealá­zó, szégyenletes a helyzet. Elmúlik minden egyszer, elmúlik a háború is. és akkor újra kedvelt lesz majd a vá­sárló a henteseknél éppen úgy, mint más szakmákban. Akik elörelátóak, már most felkészülnek a nagy válto­zásra és igyekeznek a vevőkkel előzé­kenyen, kedvesen bánni. De vannak olyanok is, akik magas lóra ülnek. Nem elég, hogy nincs hús, vagy nincs vaj, rizs, felvágott, azt, hogy nincs valósággal lesújtó, megszégyenítő, dölyfös hanghordozással adják a riadt vevő tudtára. Ám a vevők, a most megriasztott vásárlók jól megjegyzik maguknak, kik voltak a háború és nincstelenség napjaiban a gőgösen, fö­lényesen visszautasítok és kik voltak * kedvesen, közvetlenül segítőén tár­gyalók. Majd elérkezik a böjtje a hen. tesek es mas árusok mai fölényeske­désének. Budapesten már most meg­történik, hogy a kereskedő levelezé­sében figyelmtzteti a vevőt, hogy a háború nagy nincsfelenségében is ki­szolgálta. Ezzel a figyelmeztetéssel alibit biztosít magának s a háborút követő időben is megtartja a most szívesen kiszolgált vevőkörét. A vér­beli, régi, kipróbált üzletekben nincs is baj, inkább a konjunktúra boltok­ban dívik a sértőn elutasító hangnem. Mi nem vagyunk hajlandók a pana­szos levelekben kipellengérezett hús- iparosokoat és kereskedőket kitenni a közönség megrovásának és kár ör­vendező ítélkezésének, de kétségtc. len? hogy magunk is tanúi vagyunk annak, amikor a magáról megfeled- kezef ember a kelleténél erősebb hanghordozásai mondja: nincs, nem is lesz! Megjegyzi mindenki magá­nak ezt a kínosan, bántóan, mérge- ZŐen, sőt felháborítóan ható, vissza­utasító nincs-,et. A iPíREiB Rótt1 kát Pirogka, kát. Atanáz. Prot, Fii A nap kél 7 őrs 26 kei, ny&gasúk 16 sr _____ perekor. Ä hóid kél 0 óra C perckor, r ázik 11 óra 15 perekor. ... magyar icaawREN©; Sietaöak kell a magunk megerősö­désével és erősebben kell összefog­nunk, keményebben kelt dolgoznánk. ^Teleki Pál,) * klvttissi gTŐCPUMr­4ál>íe Mhé wrtgHEktfn Jaawfr—Eafcghorona ffeaAfeas-u. |j) 4, ........ni ni aj V árosi géz- én kádfürdő: aim. — MEGLOPTA A NEVELŐAPJÁT &. nyíregyházi rendőrkapitányság bűn. *gyi osztálya őrizetbe vette Dzámba Já- *»os 19 éves, nyíregyházi lakost, aki frerugoit állapotban édesapja zsebéből kilopott 160 pengőt. — HALÁLOZÁS. Id. Bata Sándor január 13-án reggel életének 82. évé­ben, az egyház szentségének felvétele után elhunyt. A melegszívű édesapa, nagyapa halála fájdalmas gyászt1 és részvétet keltett széles körökben. Teme­tése pénteken, január hó 14-én volt a Népkert-utca 8/b. sz. gyászházból a rom. kát. egyház szertartása szerint. Az en­gesztelő szentmise-áldozatot január hó 15-én, szombaton reggel fél 8 órakor mutatták be a nyíregyházi róm. kát. plé­bániatemplomban. Az elhunytban Bata Sándor, az Újságból! tulajdonosa édes- atyját gyászolja. — KRISTON ENDRE püspök a Ciszterci Diákszövetség egri csop írt­jának elnöke. — A Ciszterci Diák- szövetség egri csoportja nemrégiben tartotta tisztújító közgyűlését az egri ciszterci gimnázum tanácskozó termé­ben. A közgyűlés egyhangú lelkes és szeretettől áthatott határozattal Kriston Endre püspököt választotta a Ciszterci Diákszövetség egri csoportjának elnö­kévé. £ps- m- is spsfi mi LEGNAGYOBB RAKTÄRA DÉKSS lAtta’-E-í (t SIÉ8. j — FELBORULT A SZÁN. EL­TÖRT A LÁBA. Kapat Gábor 18 éves rónauj falusi legény szánon fát akart a városba hozni. A város határában, — Klastromalján a Latorca-parton a szán egy lejtős helyen felborult, a lezuhanó fadarabok Kapat Gábort maguk alá te­mették. Az ütéseken és horzsolásoktm kívül jobb lába térden felül eltört. Ér­tesítették a mentőket, akik a szerencsét­lenüljárt fuvarost beszállították a mun. kácsi állami kórházba. — BÉLYEGALBUM: Gobát, Paa­aoaia, Ceerkéw, Globas, cserefüzetek kapfcaték JÓ BA-papír ihletben — MEGHALT PAPP JANCSI. — Hosszas szenvedés után meghalt Paop János, az ismert előadóművész. Az első világháborúban tűnt fel. Főképpen ka­barékban énekelt és tréfákban is ját­szott. Nevét különösen ismertté tették a személyéhez fűződő tréfák, amelyeket népszerűén „poént gyilkosságoknak“ neveztek. Papp János találta fel a hu­mornak azt a formáját, amely a vicc­ben megöli a poentet. Tíz—tizenöt évvel még „Pappjancsinak“ nevezték azokat, akiknek nem volt elég humorérzékük és rosszul mondtak el egy közismert vic­cet. Papp Jánost szombaton délután fél 3 órakor temették el a Kerepesi-úti te­mető halottasházából. KI ÖRÖKÖL az után, akit a vil­lám agyonsujtott? Párasan tényállású perben mondta ki a végső szót a kúria. Az örökösödési per tényállása szerint egy házaspárt rettenetes vihar idején halálra sújtott a villám. Más örökölt volna, a halálra sújtott férfi és megint más a halálra sújtott nő után. A bíró­ságnak azt kellett volna eldönteni, hogy melyik haláleset következett be előbb? A kúria a következőket szögete le: _ N incs azon vélelem, hogy az ugyanazon halalveszély folytán elhalt házastársak közül a férj a feleséget túléli. Az örö­kösödési per alpereseire hárult volna a perrend szabályok értelmében annak a bizonyítása, hogy a férj, akinek a jo­gán ők öröklési igénnyel léptek fel, a feleséget túlélte. A kOria szerint az al­peresek idevonatkozó állításukat nem bizonyították be, tehát a vélelem az, bogy a halálra sújtott házasfelek ugyan­abban a pillanatban pusztultak el. Termeljünk PARADICSOMI)!! A termés átvételét termelési szerződéssel biztosítja a MÁÉI Konzervgyár NYÍREGYHÁZA, Bethlen utca. Telefon: 22-60. — HÁZASSÁGI HÍR. Szilágyi Mar­git tanítónő és Arató Ferenc ref. tonító, tart. zászlós január 20-án délután 5 óra­kor tartják esküvőjüket a református templomban. — KITÜNTETÉS A NEMZETVÉ­DELMI KERESZTTEL. A Kormány­zó Úr őfőméltósága dr. Plank Gyulát, a nyíregyházi árvaszék ülnökét, '.art. főhadnagyot a Nemzetvédelmi Kereszt­tel tüntette ki. — HALÁLOZÁS, pethendi Buday Ferenc vásárosnaményi gyógyszerész 64 éves korában december hó 14-én hosszú szenvedés után elhunyt. Halálesetét tra­gikussá teszi az a körülmény, hogy hit­vestársa egy nappal előbb előzte meg a halálban. A kettős halálesetben dr. Vietórisz István sógorát és sógornőjét gyászolja. — Taa«iók érints « Jó érák. nm# vékraaAék JÓBA-papMbMilír — AZ ÉJJELI SZÁLLÁSADÁS SZABÁLY OZÁSA. A m. kir rendőrség nyíregyházi kapitányságának vezetője az éjjeli szállásadás szabályozása tárgyá­ban hozott rendeletét 1944. évi decem­ber hó 31-éig meghosszabbította, illetve azt továbbra is érvényesítette. KÖK í VISHEBTSTÉS Gedésyi Miitály; PESTI ÉNEK Egy nagy pesti bérház élete elevene­dik meg Gedényi Mihály új regényében. A kiváló író könnyből és mosolyból szőtte a regény gazdagáramlású mesé­jét, amely hol drámai lüktetéssel, hol j epikus szertágazással hömpölyög a könyv lapjain. A regény hárma erénye, hogy mindvégig szórakoztató, érdekes, emellett kölpői magasságokba ragadó írás és végül erényéül számítsuk, hogy a szerzőnek volt bátorsága a mai hábo­rús Budapestet megénekelni! Olyan ez a regény, mint egy érdekes izgalmas francia film. Áz öreg Bodó János levélhordó nyomán egymásután tárulnak föl a szobakonyhás lakások előszobák, az albérleti odúk, meg a légvédelmi óvóhely kü'önös, furcsa, iz­galmas titkai. A macskabolond vénem­ber, a rosszhírű „tanácsos úr“, a bolon- j dós művész az elszáradt vénkisasszony, ■ a fecsegő artista, a züllött kenyereslá.iy sryermekbolond könyvkötő, a púpos vadházastárs, a csapodár pincér és a többi szereplő mind-mind régi isme­rősünk. A regény befejezése költői szinfonia Budapest szépségéről. Az öreg pistás emlékezésén keresztül elvonul előttünk a főváros utolsó évtizedeinek története. Valósággal pesti ka tálkád a Finn-Magyar délután a Káivinaumban A finn—magyar testvériséget ápolja a Kálvineum tanítónőképző-intézete ön­képzőkörének levelező szakosztály*, amikor kedden, 18-án délután 4 órai kezdettel finn-délutánt rendez a refor. mátus Gyülekezeti Ház dísztermében. V etítettlképes előadások keretébe® igyekszik megismertetni a hallgatósága gal az éjféli nap országát, annak becsü­letes, vallásos népét, s a Lofták élet­áldozó hazaszeretetét. Fölcsendül majd a finn himnusz és néhány finn nép­dal hangja is. Külön értéke lesz az előadásnak,, hogy szólani fog a közönséghez egy félére hazáskban élő finn testvérünk is. Mindenkit szeretettel hív és vár * Rendezőség. — FORRÓ VÍZZEL MEGVAKI- TOTTA FÉRJÉT, UTÁNA FIAI ESZMÉLTLENRE VERTÉK APJU­KAT. A Ce’tdömölk mellett levő Alsó­ságon súlyos következményű családi perpatvar játszódott le. Kovács Dénes 60 éves földműves már régóta perleke­dett feleségével. A családi háborúsko­dás annyira elmérgesedett, hogy leg­utóbb a gazda megütötte feleségét. Ko- vácsné az őt ért bántalmazás után le­kapta a tűzhelyről a kezeügyébe kerülő fazekat és a forróvízzel szemközt ön­tötte férjét. Kovács Dénesre a közben hazaérkező fiai is rárontottak s annyi­ra megverték apjukat, hogy azt eszmé­letlen állapotban kellett a celldömölki kórházba szállítani. Az orvosi vizsgálat megállapította, hogy a forróvíz Kovács Dénes mindkét szemét megvakította. — Fiai verésétől olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy állapota reménytelen-. Mind az asszony, mind a fiúk eile* bűnvádi eljárás indult. flmalSr lyWliuiii Zseb fotóalbum Nagy választék, olcsó árak Jóba papírüzletben

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom