Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1942 (10. évfolyam, 122-145. szám)
1942-06-01 / 122. szám
2. oldal. (Trianon 22.) 1942- június 1. FERENCJÖZSEF KESERŰVÍZ A MONE debreceni körének előadása Wyir egyházán a fajvédelemről, a rövidlátásról és a kiütéses tífuszról A Magyar Orvosok Nemzeti Egyesületének debreceni köre cé'ul tűzte ki, hogy azokat a nemzetpolitikai kérdéseket, amelyeik szorosan összefüggnek az oirvosi hivatás gyakorié saviéi, a nagyobb .vidéki pontokon előadások tartásával vitatják meg s ezzel is egységesebbé teszik az orvostársadalmat s egyben alkalmat nyújtanak arra, hogy az orvostársadalmat a magyar társadalom más rétegeddel ás közelebb hozzák egymáshoz. Ennek a célnak a szolgálatában jelenitek meg városunkban a MONE debreceni körének vezető kiválóságai s & városiháza nagytermében igen értékes s egyben nemcsak a szakembert érdeklő előadásokat tartottak szombaton délután 6 órakor. Debreceniből az előadók kíséretében a következők jelenitek mag a nyíregyházi előadáson: dr. Csiilléry András egyetemi íny, rendes tanár, dr. Kettessy A'ladiáír egyetemi ny. r. tanár, dr. Jeney Endre egyetemi ny. r. 'tanár, dr. Gartmar Istváin m. fcir. tiszti ,f-orvos, dr. .Pauéhty Géza OT1 orvos igazgató, kamarai ale'eniök, dr. Lengyel Zoltán OTI selbész főorvos. dr'. Pongor Ferenc szanatóriumii főorvos, dr. Jeney Sándor MÁV. főorvos, dr. Heripay Zsombor egyetemi tanársegéd. dr. Kulin László gyermekmenhely igazgató-főorvos 'és dir. Hollóssy Andor e. ü. tanácsos, kamarai titkár. Az előadáson a. nyíregyházi orvosokon kívül többen megje'e.ntek hársad a Imiunkmak a szociális kérdések iránt érdeklődő •tagjai közül is. Az előadást dr Korompay Károly ieaizgató-íöorvos nyitotta ímeg a vendégek üdvözlésével, rámutatva arra, hogy aimikor a liberális viágrend megbukott, az új magyar társadalmi •élt kialakításában elsőhelyen, az örvösök vettek részt s ezek sorálban is Csililéry András ivolt az, alki iákkor ímánt ipoliitiikus, most pedig minit orvos ia fajvédélem inagy kérdéseivel foglalkozott. Megnyitó szaivai után felkérte OslMéry Andrást előadásának megtartására. Dr. Csilléry András előadása a magyar fajvédelem problémáiról. iCsilléry András azzal kezdte beszédét, hoigy a magyar fajvédelem (harcosai nem .futnak idegen eszmék után, amikor a magyarságnak erre a sorsdönitő kérdésére feleletet akarnak adná, íbiszen egész Európáiban mi -voltunk az elsők, akik .a nemzet talp ráállítását nemzeti alapon kívántuk keresztül vinni. Szükségesnek tartja annak megjívizsgállását, hogy mát értünk fajivédelem alatt. A felelet az lehet rá, hogy igyekezni kell megőrizni a faj tisztaságát. Bár tudjuk azt, hogy az idők [folyamán a keveredés irévén nem .vagyunk már tiszta '.turániak, aizonban, az is bizonyos, hogy annyi ifaiji sajátságunkat őriztük neg, íhogy alapvető faji sajátosságaink .nem szűntek meg. Tény az is, hogy aiz internacionális, kozmccpolitiika irányzat le akarta dönteni azokat a válaszfalaikat, melíyek a nemzetek között fennállottak s ezt a fajiság megsemmisítésével akarták eléírni,, azonban éppen a -világháború és az ezit kiövető forradalom rántotta le a lepllet erről a .tervről s hiúsította me« a t-e.rv valóra váltását. Ennek az irányzatnak az vo.lt a célja, hogy a gazdasági és ipolitikai •életben magához ragadfa a 'vezetést. És akik ennek az irányzatnak .a képviselői voltaik, aziolk a nemzetközi zsidók valtak, akik saját ifiajvédelmüket alkarták szolgálna a tervek által. Ez a zsidó szellem került szembe a nacioniallista szellemmel. Ma már világos, hogy a fajvédelem nem más, mint a nemzet életének érvényesítése. Elsők voltunk Európában a .fajvédélem szolgálatában s éppen a Mowe .indította el ez.t a munkát s rövidesen megnyerte a magyar mérnökök, •tanárok és ügyvédek társadalmát is s ezek révéin, az egész .intelligens magyar társadalmat anemzetii eszme szol gálatára, majd később megalakult a Baross Szövetség ás, míg végül ma már kormányzati (programmá vált a .tájvédelmi gondolat. A tájvédelem részben társadalmi, résziben kormányzati feladat. A fajVédelem a faijai sajátosság megáMaipítáisálbaini és védelmében jelentkezik, •nem más, mint az .uralkodó faj .részére a gazdasági élet javainak biztosítása. Mint kormányzati program .pedig abban jelentkezik, hogy a r.emzeti életbon a jvezetést törvényes úten a többségi faj részére biztosítja. (A gazdasági es a ipolitikai vonatkozásoknak azonban a ifajivédelemben egymás mellett kell haladni ok. llgen fontos feladatnak tekinti a nyelv tisztaságának megőrzését. — Nyelvünket ki aikárták vetkőztetni eredeti tisztaságából. A tiszta magyar nyelv helyét az úgynevezett zsa/rgonif foglalta el. A nyellv tisztaságának .megőrzése tehát elsőrendű nevelési feladat. Kötelességünk ebben a tradíció megőrzése. A faj védelem nem más, mint nemzet védelem, ez pedig a nemzet .'neveléséiben csúcsosodik ki. íA faj védelem további feladata a népesedési politikáival áll összefüggésben. Ha valahol, iáikkor ebiben-a kér désben van a magyar orvosi karinaik a legnagyobb és legszebib feladata. Itt kerül előtérbe a MONE szurepe az egészségügyi .problémák magvalósításával. Rámutatott arra, hogy sok tekintetben nagyobb szolgálatot is telhet az orvos a nemzetnek, mint amennyit a lelkészek tehetnek, mert az orvos a családokkal való érin tkezés során az egészségvédelem nellett az erkölcsivédeimet szolgálja és nemzetipolitikaa .tekintetben is irányító lehet. Itt reá mutatott arra .is, hogy amikor minden 'térem az államosítás felé halaidnak, 'akkor éppen az orvosválasztás kérdésében nem lehet ilyen egységes intézkedést tenni, mert az orvos és a beteg közötti -viszo ív mindig csak a bizalmon alapulhat. Arra is utalt, hogy az orvosi pályát nem lehet az ifjú nemzedék előtt másként népszerűsíteni, csak úgy, ha az államhatalom is nem fillérekkel dotálja az orvos munkáját. IÁ továbbiaSkban arról beszélt, hogy milyen legyein a magyair fajvédelem. Véleménye szerint eninek két iránya lehet, a társadalom résziéről öntudatos, a kormányzat részéről pedig tudatos. A társadalom mészéről .való munkában reámutatott a magyar és keresztyén slajtó támogatásának szükségesséigére. Élesen elítélte a sa jtónak 'azt a magaitartiáísát, amelyik- abban nyilvánul ímeg, hogy az első lapokon a keresztyén, faji gondolatoknak a hirdetője, a hirdetéseikben pedig a zsidó cégeket támogatja. Ezáltal ez a sajtó megtéveszti olvasóit is. Számadatokat sorod fel a zsidóságnak az értelmiségi foglalkozások terén való térfo^lál'ásáról és a Numerus Clausus szükségességéről. — íArira is mámutatott, hogy milyen nagy fejlődés lehetett volna máig az .eltek két évtized alatt, ha az akkori, korményzat megvalósító tta volna a ifiajvédelmi gondolatot. A tájvédelmet (három sikon kell szolgálnunk, az erkölcsi, gazdasági és szociális nevelés terén. A meveilés nem lehet csak katonai nevelés, benne első belvet keli biztosiít'ani az egyházaknak. Élesen szembeszállt a dafetista irányzatokkal. |A gazdasági kérdésben rámutatott arra, hogiy 25 évvel ezelőtt a magyar ifjúság ott állt a gazdasági élet kapuja ellőtt, azonlbaini bebocsátást vagy egyálaláiban nem nyert, vagy csak abban az esetben, ha megtagadta ifajiságát s a szabadkőműves eszme szolgálatálba álilt. A szociális nyomor megszüntetése csak a családalapítás lehetővé tételével szünethető meg. A családi pótlék felemelése ezt szolgálja, •valamint a kiiházasítási kölcsön is. azonban ezek nagyoni keveset jelentenek még ezen a téren. Legfontosabb az egészséges lakások építése. Ezit a munkát szolgálja az anya- és csecsemő védelem és a zöldkeresztes intézmény is. /Legfontosabbnak tartja azonban a társadalom részéről a zsidóságtól való teljes elkülönülést. Mindez azonban kétséges ilesz. a.mig akadnak keresztyének, akiik a zsidókkal háziasságra lépnek. IMeg kell tanulni a közérdek 'szolgálatát s ez előtt el kell törpülnie minden egyéni érdeknek. Egymást kéli táimagatnunk. Utal a miniszterelnöknek arra a kijelentésére, hogy a zsidóság iraeim kohéziós erő, haneim bontó erő, ezéirt kell nekünk elküiöinülmünk tőlük. Csilléry András ezzel be is fejezte nagyvonalú s többízben tetszéssel kísért előadását, amelyért a jelenlevők nevében Korompay Károly dr. mondott köszönetet. iCsiléry Anidrás ebadása után dr. iKettesy Aladár egyetemi tiainár a .myopiárŐl, dr. Gartner István pedig a kiütéses tífuszról és az ellene .való védekezésről tartott igen magas színvonalú, történelmi: feylődéíssel .megvilágított iés a gyakorlati élet szempontjából útbaigazító előadást. iAz előadások végeztével az orvosok a Sóstón a fehér asztanál folytatták a baráti találkozást és az eszmecserét. Elmulatott 30 pengőt, meggyilkolt érte egy embert Egy fiatalember rémtette Fabianhazan te Bróda 'Miklóst és hátulról ilelőtte, (amikor a szerencsétlen áldozat megfordult még egy golyót röpített a homlokába. A gyilkosság elkövetése után Láp-unk szombati számában megemlékeztünk arról a telefonje.len.t'ésről, amelyet a reggeli órákban a nyíregyházi kir. ügyészség kapott Fábiánházáról. A jelentés 'röviden, áriról számolt be, hogy a. község határában .meggyilkolták iBroda Miklóst, .akinek holttestét a kegyetlen gyilkos rögltön el is ásta. A csendőri nyomozás eredményire vezetett .és a gyilkos már a 'nyíregyházi ügyészség fogházában várja az igazságszolgáltatást. (A gyilkosságot Imre Lajos 19 éves, fábiáinházi tokos követte el. A fiatal •legény heti bérét, 30 pengőt a kocsmában elmulatta és attól fél, hogy •ezért édesapja szigorúan megdorgálja. Gyilkosság 30 pengőért... Félelmében határozta el, hogy az elmulatott pénzt minden áron .megszerzi. Kirabol, vagy ha kell megöl valakit, .de a 30 piengőt előkeríti. így is történt. Imre Lajos sokáig gondolkozott azon, hogy ikiiit válasszoin ki áldozatul. Végire ás úgy dönltiatt, hogy egyik legjobb ismerősét, Broda Miklóst rabolja ki. A kérdéses nap reggelién felkereste JJrodát és egy mesét mondott el aríól, hogy 'van megtakarított pénze, amellyel társulni szeretne valamiféle üzletihez. Ezért fordul Broda Miklóshoz, mert tudja, hogy nála jő helyen lerune a '.pénze. Az „üzleti" tárgyalásokra meghívta Brodát a szőlőbe, ahól nyugodtabban tudnak .mindent megbeszélni. A szőlőben tragikus gyorsasággal játszódtak le az események. Imre Lajos egy fordulónál maga elé eragledImre Lajos kikutatta az áldozat zsebeit és a benne talált 30 pengőt magához vette. A gyilkosságot a legnagyobb hidegvérrel követte el. Amikor azt iláftta, .hogy a szerencsétien ember már nem lélegzik, azon gondolkozott, 'hogy hová rejtse el a holttestet. A gyilkos elásta a holttestet. Imre Lajos egy méteres gödröt ásott .és .abba helyezte .el .áldozatát. Arra számított, hogy & szőlőben nem fogják keresni Broda Miklóst. Három napig várta haza Brodát a felesége, (gyanússá vált férje hosszú távolléte és jelentette az eltűnést a csendőrségnek. Azt is elmondotta, hogy ilegutóltjáira férje Imre Lajossal ment el hazulról. Elfogják Imre Lajost. A nyomozás gyors eredményre vezetett, előáMítják Imre Lajost, alá a keiresztkétrd'ések súlya alatt beismerte, hogy meggyilkolta Broda Miklóst és -a plénizét elrabolta. Imre Lajost a nyomozás befejezése után, — ma kísérték át a nyíregyházi kiír. ügysézség fogházába. — ÍRÓGÉP-szalag minden rendszerű géphez állandóan friss minőeégbne kapható JÓBA papír-írószerüzletben, Bethlen-u. 1. Telefon 20-77, m Június 1-2. GSAiS. 2 NAPIG! Hétfőn és kedden aroLLO Bnvámajóh nyngatr a FÜlRSZÍflltáZ Itt?! 25"24 Izgalmas történet a buvárnaszád legénységének útjáról. - Fősz. Herbert Wilk, Ilsa W em er, Heinz Eagelmann CSAK 2 NAPIG! Hétfőn és kedden Előadások kezdete 5-7-9 órakor Szerdától: HALÁLOS TAVASZ
