Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1941 (9. évfolyam, 224-250. szám)

1941-10-01 / 224. szám

Ara lO íillér Nyíregyháza. 1941. október 1. C ** /V/V (Trianon 22) ix. évfolyam 224 2522) *zám. Ull Ilii m II ^i ^fT Wii iMWHHffMí MM W-t^í 'i nwwrignTfiini S*»erkeszlőség és kiadóhivatal: Bethl«a-iUca 1. ^OUTIRA! NAPILAP* Előfizetés: 1 hónapra 2.50, negyedévre 7.50 P. í ctatakaréki csekkszámla: 47.139. lelefon: 77. , Az olaszok bekerítettek és meg­semmisítettek egy szovjet seregtestet Az olaszok fényes űvözeílimiet arat­tak a kieteti harctéran'. A Steifani inészletijelemtésit közöl a ímegseMmií sí tőén döntő csatárai, amelyet a len­dületesen támadó olasz csapatok vívj tak kii a Dnyepernél. A közlés aze-, irint az ollasz csapaitok teljesen be» kerítettek, majd megsemmisítettek egy szovjet seregtestet. Az ellaniál­uáis végső megtörése után az o'aszok 7000 foglyot ejtetitek, a sebesültek és 'hallottak száma rendkívüli nagy. A Drayepeir balpairtjáin vívott csata így a vitéz olasz hadsereg' ragyogó győzelmiével érit véget. (MTI.) Angliában nagy lehangoltságát keltett a ie§njto eredménnyel járó Földkőzi tengeri csata A Magyar Vörös-Kereszt Gibraltárban minden óráibain vár» ják aszókat a súlyosan megsérült an­gol csatahajókat, amelyeket találatok értek atz olaszokkal! vívott Földközit tengeri csatáiban. A kikötő bejáratát éberen őrzik. A tengernagyi hivatal­ban és egész Angliában soha nem tauaszt alható 'levertség mutatkozik az angol hajóhad nagy veresége kö= vetkeztében. Ez a vereség annál fáj­dalmasabb mert az angolok bosszús bői indították útnak erős egységed­ket a Földköz'Utenger keleti részébe, erthogy megtorolják az olasz tengeri erőkölni a gibraltári öbölben tett keli ileimetlen látogatásukat. (MTI.) Amerika beteges izgalommai várja a németek támadásait és ejtőernyősök ieszáliásátói fél A Pcxpolo Dii Roma „Beteges fan­tázia" címen, közíli 'newyork.i ,tudós,ú tójának jelentését arról: az idég>esség­ről, amely az utóbbi napokban tas pasiztallható az USA városaibn, kü­lönösen, pedig .Newyo'rikbn és Washingtonéban. Az amerikai képze* let éa'iizigatott állapotára jelemző, hogy a laipoik egyre-másra ,a német támadás eshetőségeit latolgatják. — Newyorkhan elsötétítési és Hégiolltiails mi gyakorlatokat tartanak, mert azt hangoztatják, hogy háború esetén « németek bombavetői siúlvas csa­pást akarnak mérroi, Bostonra, News yorkra és a többi inaigyoibb városra. Valószínűnek tartják az amerikai la­pok azt is, íhogy mémet ejtőernyősök igyekeznek maijd Amerikáiba leszál's lani. Súlyos aggályt kelt az is, hogy a közeli három hónapban az amerikai hadiiMszer ölési gy árak .már csak a szovjet és Anglia szármáira gyárta­nak, miig az amerikai hadseregnek ez alatt a három hónap alatt nem jut semimi saját gyáraikból. MTI.) Finnország vissza fogja állítani ősi határait A ifiinn lapok az Angliáinak iraeg* küldendő válasz közlése ellőtt hű ké­pét adják a ifinmek felfogásának. — Hangoztatják, hogy a bolsevista ámítás többé nem vezetheti félre a fiinn memzdtet. Fiinmorszáig jó' tudlja, kivel áll szemben. Anglia most ai szovjet szorongatott helyzetében olyant követel Finnországtól, amit sohasem teljesíthet, mert a finneket a becsix!ét vezeti minden tettükben, Anglia hónapokon át szó nélkül tür=> te, hogy a fiimn hadsereg 'jóval túl. haladt a régi határokom és csiak most van kifogása a finnek győzelmes előretörése elleni, amikor a szovjetem segíteni szeretne. De Finnország •miost nem ál! meg, miig vissza nem állítja ősi történelmi és földrajzi ha­tárait. KetótsKa^ália a filmnek ősi földj.e. ahol ;mégi 'élnek a legrégibb finn ihagiyomáinyok. A fiinin öböl és a Laidoga-tó környéke ezer éves finin élet szent >eimlékieit őrzik, Amikor Finnország egyedüli hairoolb a IboQlses viz.mus éllen, máir megimutaítta. ihoigy elszánltian kész minden áldozatna; an­nál inkáb hamcol ma, amikor tudlja, hogy maigy hivatása a' keleti ibofse* •vista méteily elifoijitása. Fiinnorsiziág érzi nagy köte'ezettségét. aimít »a ke­reszites ihábo'rúban yailó részvétele szab meg és nagyon sajnálja, hogy Angliának fá!j az igazságos és becsüs letes firnn ügy védellme. Alapjában jól tudják Helsinkiben, hogy Angliát a Murmanszk vasút elvesztése bánt­ja valóban. (MTI.) országos gyűjtést indít október hó első napjaiban a harctéren megsebe­sült vagy megbetegedett homvédeimk megsegiítésérére. Az idei gyűjtésnek különös jenen= tőséget aid a .most dúló világháború* nak az a szakasza, amely a holse* v,izmussal való leszámolást célíoizza, s ezért in agyon is közelről érint ibem­nünket, magyarokat. Azt hisziem, hogy a legtöbbünknek élénk emilés kezetélben vain az ú. n. 18-as szomoí rú időknek az a része, amely a bol* seviizmus jegyében folyt lé, s amedy ugyan Szabolcs vármegyének esiak kóstolót juttatott belőle dioső eimilié­•kű Kovács Istválni véritanúsága réjvén, de ami mégis elég volt ahhoz., hoigy elvegye az ízét aminak a jó, nyugodt, oaigyolbbára ipollgáriasan megelége* dett viliágnak, amit régi jó békeivi­lágniak szoktunk neivezini, s helyéibe ültesse az örökös rettegés és bizonyj talan siág érzését ilelkünkfoeni. Hogy ez aiz örökös írettegés és bi­zonytaikinsáig éinzié&e mem volt üres réimlátás, hanem egy szörnyű való< ságtól való félelem azt mi sem bizo­nyítja jobban, mint a néimiet hadlse* reg által; orosz földön talált leletek, amelyek napnál világiosalbbain. bizo­nyítják hogy alig választott el ben* műnket a sors attól aiz időtől, ami­kor pusztulás, megkínzáe, lieöletés, liegszentelbb érzésieinknek és értés keinknek megbeestefonítése, sárba' tiiprása letit volna osztályrészünk. Máir akkor, amikor a német nép vezére a világháború meg indulásiak or megegyezett a bolseviki uralommal, s ennek a barátsági szerződésnek a megerősítéseként olyan kijelentések hangzottak el az ajkakiról, hogy a korábbi ellenit étek a nemzeti szocia* ILzimus és a> bolsevizmus között félre­értése® és meg ,nem értésen alapul* tak, de most egymásra talált ,a két nép és éldttfoirmáii!. s ezentói örök ba­rátságban éllik le (napjaikat, s egy* más kölcsönös megsegítésével bizto­sítják egymást célj-aik elérés-eben, máir akfcoT netfegve szemléltük ezt az előre nem sejtett barátságot, s egyetértést, kutattuk annak hátterét s eilszörnyűködtünk ainnak várható következményeitől 1, mert éreztük annak a fonák voltát. Végre iez év júliusámk a végléin, lehullott ,a lepel 1,, me'ly e természet ellenes barátság mis benlétét taigaidita, s mielőtt a iniémiet nép elvesztette volna ütőerejét, mint az egyetlen Jies-zámalóisna kéipes iha­tallom megindította a kíméletlen, ha>rs cot a történieleminek ezzel alegször­nyűibb hatia-lmáivial szemben. A földraijízi közelség, de meg a- leli kiséigümknek a boilsevizmussaíl legtá­volabbi ellíemitéites volta is minket is íéSzesévé teltt lemnek a leszámolási nak. Lehetnek ugyan közöttünk so­kan, akik sziiksélgtéianinek iés Mésle* gesinek vélik a leszámolásba való tetleges beavatlkozásunkat, s azzal vélik elinitézhetni a dolgot, hogy .^vé­gezzék csak el a németek egyediül a iboisevizimust, mi pedig elég, ha meg* vádijuk határainkat." Lelhetnek ilye­nek is, csak nem tudom, ihogy a tus daiüiatiság vagy a gyávaság! beszél-e belőlük, mert bizonyára' 'nincsenek tiszában sem a rdánlk ileselkedetit veszedc-mekikél, sem; pedig .ninesieí niök (felvértezive e ivieszedelmekkel szitimibein való knizdeliemre. s az eh­hez hozzátartozó áldozatosságra. ­önző lelkű emberek, akik az okos» sáig és furíaing 1 áílaircába öltözve má­sokkoll akarják kikapartatni a geszs ternyiét a tűiziből, vagy a küzdelem végének bizonytaliainiságáísól rettegve mindkét oildali felé kívánjj'ák biztosí­tani a jövőjüket. Ügy véileim, ihogy a józanul gons dolkodók előtt inem lehet kétséges az hogy a véigvesizély széléin állot­tunk és állunk, s hogy ezt a végve* széllyt málsként elhárítani: inem lehet, mint imiegsziüntetni laninalk okoz'ójáit, a ib'olsevizmust magát. Ennek a meg­szüntetéséin munkálkodni elemi' kö> teílessége miinidlaizoknak 1. akiket ez a veszedelem érint. Küzdieini ellene el­ső soriban is belső lelkiségünk k,iifoir» mállásával; már esiak aziért is, mert a bolsevizmus nemcsak fegyiveires, ainyiagí ereijű veszedielem, hanem er­kölicsi méreg is, amelyet nemcsak 'fegyverrel, hanem erkölcsi erőkkel! is Idhetétieniné kel teninii, s ezt miagunk fhelyett más nem tudja elvégezni. S küzdeni' ellene külső anyagi eszkö* zökkel, mert azért hogy a-z utolsó napokban is győzeillmesen folyt to­váb ba mám,etek harea' a bollsevistas fromit ellen,, ne gonldollja senki sem, hogy már túl vagyunk a veszélyem, hogy most már iminkiet nem fenye­get veszedelem;, Ihiszen a ihairctér, már több, mint ezer kiiloiméteririe tá|vo= lodo'tt, el tőlünk. Nem. A Ihainctéir ití van a közvetllen közieliünkbein'. oeim­csak azént, mert ,a távoliságot legyőz^ te a modern tedhnifca a motorirail és repülőgépek kai, hanem azért is, mert a ihaircfcérre induló kátOiraáink innen imduilinak el s a megsebesült s meg­betegedett hanivédieink iidle térnek vissza. S mlimdketitőjükről nekünk kell gomdaskodnunk. Nekiüink kel fe'ífegytvérezni őket a sikeres Ihaircra, s a bajbajut'Oittságiuk esetén nekünk, itthanmiairadio'ttakinak kéli megsegíteí nőnk őkdt. Az első feladatnak meg tiud felalinii ,az állam, mint társadall­raunk közös,siégl&nek képviselője, a rüásoidiik fo'iadaithoz azonban szegény ez a még mindig kapitalista társa* dlimi berendezkedésű áUam, amely ma is csiaik az egyes egiylének anyagt (haszonlesésére van felépítve. Arira azonban időnk ninlasan, hölgy erről a kérdésről vitatkozzunk, s a köteles­séigtelijesítése egymásra tolljuki, mert a ifelladait niagyszerűsége s időszerűs sége adva vain, ibennie élíiink s ezért

Next

/
Oldalképek
Tartalom