Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1939 (7. évfolyam, 1-25. szám)

1939-01-24 / 19. szám

8. oldal c, JMyírvidék ^ JZPübo^csi hírIAP SZ HIRLAP (Trianon 19.) 1939 január hó 15. Ezrek és ezrek sirva búcsúztatták a szegények jótevőjét, telcsvai Mezissy Béla ay. fildnavelésígyi miniszteri Vasárnap délután országos rész­vét mellett temették el újfehértói kastélyának családi sírboltjába tolcsvai Mezőssy Béla ny. földműve­lésügyi minisztert, a szegények istá­polóját, az alkotó szellemű magyar államférfiak egyik markáns szemé­lyiségét. A temetés alkalmára .szá­mosan érkeztek a fővárosból,. Nyír­egyházáról, a környékről, a várme­gye csaknem valamennyi községé­iből a temetésre, amelynek arányai mutatták, hogy milyen .hatalmas erővel fogta össze Mezőssy egyéni­sége az emberek százezreit a szere­tet, a testvéri barátság körébe. A megjelentek élén ott láttuk Pécihy Tibor földművelésügyi- államtitkárt, a kormányzó és a földművelésügyi minisztérium képviselőjét, vitéz dr. Jékey Ferenc főispánt, Borbély Sán­dor dr. alispánt, Mikecz Dezső felső­ilázi tagot, Mikecz István ny. alis­pánt, Mikecz Miklós dr. főorvost, Gergelyffy András dr. országgyűlé­si képviselőt, Sarvay Elek dr. fő­ügyészt és a .vármegye előkelőségei­nek, a hivatalok, hatóságok, egyesü­letek, képviselők megszámlálhatat­lan sokaságát. A Mezőssy-kastély parkjában, •ahol a ravatal volt, sokezer ifőnyi közönség gyűlt egybe és zokogó em­berek sokasága éreztette, hogy nagy ember tért meg örök pihenőjére, igaz ember, jó ember, a szív, a sze­retet harcosa. Porzsolt István dr. es­peres gyönyörű imája után Oláh Károly nyirpazonyi lelkész mondott megható búcsúztatót a szegények I jótevőjéről, gazdagok tanácsadójá­ról, majd Sarvay Elek dr., Szabolcs vármegye közönsége nevében mon­dott nagyhatású méltató beszédet a következőkben: Sarvay Elek dr. buesuztatéja Mélyen tisztelt gyászoló gyüleke­zet! Szabolcs vármegye törvényha­tósága nevében búcsúztatom Me­zőssy Bélát, annak a vármegyének a nevében, amely a szentistváni ala­pon épült fel s örökös harcban és küzdelemben .védte Szabolcs vezér magyar földjét, ennek szabadságát és függetlenségét, sokszor magára hagyatva, sáncai mögé vonulva, hogy innen verje vissza a halálosnak szánt csapást. Hogy ez a vármegye több mint ezer éven keresztül védő bástyája volt a magyar alkotmá­nyosság és a magyar szabadság gon­dolatának és hogy ebben a szerve­zetben szinte titokzatosan nagy erő volt össze halmozva s egyáltalában még ma is létezik, ennek magyará­zata éppen abban rejlik, hogy min­dig akadtak Mezőssy Bélák, akik ez ősi szervezet irányításában tevéke­n yen T és ztvet tek. Ezután jellemzi Mezőssy Béla ál­lamférfiúi értékeit, a függetlenség eszméjétől áthatott lendületének szépségeit, majd így folytatta: — Amidőin az ember e 'korszak­ról beszél, a véres, őrjöngő és pusz­tító világháború eseményeinek a le­zajlásával, az erőszakos materializ­mus fejét még mindig felvető órák­ban, szinte legendiamondónak érzi mágát, mégis úgy vélem, a vármegye nevében szólva és érezve, bebocsá­tom ennek a tiszta, önzetlen közélet levendulás üdítő levegőjét, mert ez szorosan összeifügg a nagy halott egyéniségével s összeköti őt a már nagyrészben elhunyt, de még ma is élő sok munkatársával. Akkor volt ez, amikor a szent ko­ronában egyesülő nemzet- és a ki­rály közé álnok és rossz tanácsadók éket vertek, amikor a nemzet sza­bolcsi fiai megtagadták a törvényte­lenül besorozni kívánt újoncok szol­gáltatását, amikor megállították az idegen érdekek szolgálatába állított adóprést, fennen hirdették a nem­zeti hadsereg felállításának szüksé­gességét. Lánglelkü szónokok biztat­ták az egyébként is hazafias tisztvi­selő gárdát is, a kormány által meg­vont tisztviselői fizetést maga a vár­megye közönsége fedezte, hogy megmentse e hazafias gárdát, annak családját a nélkülözéstől. Mezőssy Béla az alkotmány védel­mi bizottság előadója, lelke volt e mozgalomnak. Tollal és szóval, ésszel és szen­vedéllyel szolgálta a nagy ügyet s a felrázott vármegye a szabadság szent szolgálatában egybeforrott a nagy halott lelkének minden dobba­1 A leltári vásár alkalmából készített KIRAKATAIM BIZONYÍTJÁK, hogy SZÉPET és JÓT QLCS ÓN vásárolhat WASSERMANN SÁMU EL üveg és porcéilán­kereskedö eégnél Vay Ádám utca 2. sz. Takarék palota. .násávaL Senkit- sem lepett meg, hogy ezután pályája felfelé ívelt s a köz­ponti kormányzat részesévé vált, hogy ez új hivatásában híven szol­gálja a magyar barázdát szántó, ma­! got vető földműves népet. Mezőssy Béla szerette a fajtáját. Nem hirdette úton-útfélen ismétlő­dő szólamokkal ez érzését, de az ál­tala létesített intézményeiben és az egész országra kötelező jogszabá­lyokban örök bizonyítékát adta ez érzésének és felfogásának. Ma szél­téban-hosszáiban hirdetjük, hogy a magyar föld a magyar fajé. Hirdet­jük, hogy a nemzeti vagyonban a nemzet értékes tagjainak szintén része kell, hogy legyen, ennek az igazságnak az alapját azonban Me­zőssy Béla rakta le egyik rendelke­zésében, amelytől kezdve az állam­hat alom éberen kiterjesztette fi­gyelmét, kinek jut a föld s ki kap­j csolódik be az anyaföld testébe, jj A magyar szent koronával érin­I tett királyának is hű fia volt. A ki­rályhűség magyar erény, amely még ott is jelentkezett, ahol nem kalács volt osztályrésze a magyarnak. Tíz körmével szerette volna kikaparni | drága nagy halottunk a boldog, bé­ke mindenkinek kenyeret adó har­monikus világát, de magyar lelke mégsem csüg­gedt el, amikor új irány, új eszme, új gon­dolat, új harcos és a lelkesülés új formája siet szeretett drága magyar hazánk megmentésére. A vármegye közgyűlését az utób­bi időkben csak ritkán kereste fel s nemes egyszerűséggel balgatagon ült meg azon a ihelyen, ahol valamikor villámokat szórt a zsarnokság fejé­re. Nem szólt, de okos szemei be­szédesebbek voltak a beszédnél s titkon mindenki e szempárt kereste, hogy a régi bölcsesség megnyilatko­zását megismerje. Azután már nem is jött hozzánk. Falusi magányába vonult vissza, mindig közelebb és közelebb az édes anyaföldhöz, mely most örökre befogadja. Szabolcs vármegye közönsége egy utolsó tekintetet vet a koporsó felé s ebben a tekintetben nagy-nagy szomorúság rejlik, de benne van a hála, a tisztelet, a kegyelet, a ma­gyar búsongás örök mécsese, de benne van a remény is, hogy a .nagy­halott porából új Mezőssy Bélák születnek és az Isten is velünk .van. A Nyírvízszabályozó Társulat ne­vében Imre János igazgató, Nagy­kálló község nevében Görömbey Péter ref. lelkész mondott búcsúz­tatót: Napfcáilú aevébea GSrüaibev Péter búcsúztatja Mezőssy Bélát Nagykálló nagyközség közönsége nevében jöttem búcsút mondani at­tól, aki jóakaratával és tetteivel 24 évi képviselősége alatt ércnél mara­dandóbb emléket állított magának. Mikor 1896-ban Nagykállóban or­szággyűlési képviselőnek választot­ták, a mi községünk úgy nézett ki, mint Ezékiel prófétának a megfehé­redett csontokkal borított mezeje. És reménytelenül néztük, vájjon megelevenednek-é ezek a csontok? Ö volt a kezdeményező, az a moto­rikus hajtóerő, aki .mindent -elkö' c­tett, minden embert tevékenységre serkentett, minden erőt összesze­dett, hogy a csontok megelevened­jenek. Elmondhatjuk, hogy minden községünkben élő intézmény életre­keltésében oroszlánrésze volt és mindezt teljes önzetlenséggel csele­kedte. 24 esztendeig képviselt ben­nünket a magy-ar országgyűlésben és ő, aki oly sok- háládatlanságot ta­pasztalt földi életében, akit azok akartak a sárba lerángatni, akiket ő emelt fel a semmiből, aki elmond­hatta, hogy „Ügyis, mig e földön éltem, hálátlanság volt a részem, s nékem az sem fájt nagyon" és a forradalmak után megcsömörölve a világtól, nem kívánt résztvenni az •elesett ország felemelésén kiabálók tehetetlenek tülekedésében, azzal a tudattal szállhatott sírjába, hogy — Idegesség, fejfájás, szédülés, ál­matlanság, reggeli rossaullét, levert­ség, bágyadtság, sok esetben hama­rosan megszűnnék, ha bélműködé­sünket 'felkeléskor éhgyomorra egy pohár természetes „Ferenc József" keserű vízzel elrendezzük. Kérdezze meg orvosát. mindenki háládatlan lehetett őhozzá — de mi, Nagykálló közönsége nem voltunk háládatlanok. Háromszor ajánlottuk fel neki a képviselői man­dátumot és mindannyiszor kitért előle. És most hálánkat nem ezzel a koszorúval rójuk le, hanem azzal a köszönettel, amellyel érettünk mun­kálkodó szívének és kezének tarto­zunk, s azzal ia hittel, hogy cseleke­deteinek jutalma követi őt és hálás érzéseinek áldó fohásza szerez néki elégtételt, bűnbocsánatot és kegyel­met ott, ahová most elment, az örök Bíró előtt. Ez a búcsúszó te­gye nyugodttá és csendessé aluvását a föld porában és valósítsa meg Lel­kében az örökkévalóság reménysé­gét. Majd Nánássy Sándor főbíró Üj­fahértó község nevében mondott utolsó Isten hozzádot a felejthetet­len Mezőssv Bélának. Február Itezepérs várfaii Barcelona elestét A nemzeti spanyolország me'bíz­ható forrásai február közepére vár­ják Barcelona elestét. Ha azonban a nemzeti csapatok előnyomulása ebben az ütemben halad tovább a katalán főváros térdrekényszetitése még ebben a hónapban megtörtén­het. Az olasz tudósítók hatalmas cinkekben számolnak be Barcelona utolsó erőfeszítéseiről. A város 15 kilóméteres sávon lövészárkokkal vonják körül és valóságos erőddé akarják kiépíteni. Bányaiégrobbanás egy japán tsraábaa Tokióból jelentik: A Yada tárná­ban tegnap blnyaFgrobbanás tör­téntént. A ka'asziréfa aldozatai kö­zül eddig negyvenkét embanek a holttestét sikerült felszínre hozni. Valószínűtlennek találják, h>gy a még hiányzó 48 ember életben lenne. Egészségügyi ellenőrző Ifsayv kapható Jóba E. papir, írószer, nyomtatvány üzle­tében. Bethlen utca 1. szám — Feltörte a szomszédja kamrá­ját. Vados Ferenc napszámost őri­zetbe vette a rendőrség, mert szom­szédja kamaráját feltörte és onnan két sonkát és egy .'fél zsák lisztet el­lopott. A büntetőeljárás Vados el­len megindult. Báli meghívók, alkalmi értesítések egy vagy több színben nyomtatva, jatáayos áron készülnek OROSZ KAROLY nyomdaüzemében, Nyír­egyháza, Bercsényi-a. 3. Telfcfom: 577.

Next

/
Oldalképek
Tartalom