Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1938 (6. évfolyam, 1-47. szám)
1938-02-06 / 29. szám
§. oldal SZ .Nyírvidék AflOLCSI HÍR hirLAP (Trianon 18.) 1938 február hó 6. ■MMMNNHMHNHhMMMH .,jni Ttíii'nStt n gazdák és az uj szesztörvényjavaslat R szeszkartell kísérlete en alább „igrár-ollé“ re I. Hetek óta folyik a nagy panaszkodás szóval és írásban, anlkétokon és sajtóban, hogy miféle szörnyűséges merényletre készül a kormány az ország közgazdasági élete ellen a bér vb evett új szesztörvénnyel, mely — a panaszkodók szerint — a szeszipar „tönkretételét fogja eredményezni“. Érdemes utána nézni, .hogy ezeknek a panaszoknak és sirámoknak mi az igazi oka és célja és .hogy honnan erednek ezek? Különösen fontos érdeke fűződik a gazdáknak és általában a termelőknek alhlhoz, hogy leleplezzék ezek* nek az álpanaszóknak és álsírámoknak az igazd okát és célját és mégis, — érthetetlenül — éppen a gazdaérdekeltségek részéről tapasztalható egy bizonyos nemtörődömség és éppen Szabolcs vármegyében, pedig ha •már az ország többi gazdasági érdekeltségei tájékozatlanságból vagy bármi egyéb okból nem is kívánnak foglalkozni érdeme szerint ezzel a kérdéssel: Szabolcs vármegye gazdáinak, szőlő- és gyümölcstermelőinek önmaguk iránti kötelessége ez. Megpróbálom meggyőzni a gazdaérdekeltségeket arról, hogy milyen «zomorú eredménye lehet ennek a nemtörődömségnek, ha az ipari érdekeltségek köréből eredő panaszkodásoknak sikerül elérniük a célzott eredményt: a hivatalos közvéleménynek tetszésük szerinti kialakítását. évben kb. 56.000 hl. gyümölcsszeszt termeltek, mely mennyiségből a kis- üstökre kb. 12.000 hl. jutott és a különböző évek kedvező, vagy kedvezőtlen konjunktúra alakulása szerint a bor- és gyümölcsszesz .nagyrészét az ipari érdekeltségek főzték ki termelési keretükön belül, mert a továbbiakból megállapíthatólag az ipari szeszfőzdének kedvező termelési lehetőségeivel a kisfőzdék versenyezni nem tudtak. Mit mond az új törvényjavaslat? A tervbevett új törvény az országos szesztermelési keretet egyelőre évi 255.000 hl-ben ’állapítja meg azzal, hogy ebből 170.000 hl. a mező- gazdasági érdekeltségnek, 56.000 hl. az ipari érdekeltségnek, 29.(XX) hl. pedig a bor- és gyümölcsérdekeltségnek jut, tehát a mezőgazdasági érdekeltség kontingensét felemeli évi 10.000 hl-rel, az ipari érdekeltségét pedig leszállítja 24.000 hl-rel és megszabja a bor- és gvümölesérddkel tsé- gek termelési keretét is. Kimondja továbbá a törvényjavaslat azt is, hogy a mezőgazdasági szeszfőzdék 10%-kai magasabb szeszárban részesülnek, mint az ipariak, hogy a bor- és gyümölcspárlat ára pedig az ipari szeszámak 3.2-szeres szorzata. T ermészetesen ide vonatkozóan részletes rendelkezéseket tartalmaz .a törvényjavaslat, ezeknek a tárgyalása azonban egy ilyen közlemény kereteit meghaladná. Az ipari szeszgyárak előtörése. Mit mond a jelenleg érvényben levő törvény a szesztermelésről? A törvény a szeszfőzdéknek 3 kategóriáját különbözteti meg az engedélyeseket tekintve és pedig: 1. mezőgazdasági érdekeltségei, 2. ipari érdekeltségi és 3. bor- és gyümölcs- érdekei tSégi sz eszfőzd ék. A jelenleg érvényben levő törvény 240.000 hl-ben (a valóságos termelés •jóval több volt) határozza meg az egész országban termelhető szesz- mennyiséget, amelyből 160.000 hl-re a mezőgazdasági szeszfőzdéknek, 80.000 hl-re pedig az ipari szeszfőzdéknek van engedélye, míg a bor- és gyümölcsérdekeltségeik által termelhető szeszikontingentálva nincsen és •annak mennyiségét a kiadott főzési engedélyekkel (központi szeszfőzdék, kisüstök stb.) szabályozta a kormányzat és a legutóbbi termelési PHILIPS RÁDIÓ újdonságok Biczák \ műszerésznél Bethlen utca 27. í Kedvező részlet fizetés. 1 A szesztermelést és értékesítést, valamint a szesz adóztatását a törvényhozás az 1908., 1913. és 1921. .éveikben szabályozta és az 1921. éri törvény a jelenleg érvényben levő ú. n. alaptörvény, mely az ipari érdekeltségeknek óriási, újabb előnyöket biztosított annakidején az előző állapottal szemben, ami annál érthetetlenebb és feltűnőbb, hiszen ebben az időben a gazdatársadalom dominált az országos politikában és a törvényhozásban. Mégis az 1921. évi törvény volt az, amely az 1908. éri torvénnvél szemben a többek között felemelte az iparú érdekeltségek termelési keretét évi 50.000 hl-ről 80.000 hl-re, miután már előbb az 1913-as törvény kimondotta, hogy új ipari szeszfőzde nem létesítendő, melv rendelkezés követ- ckeztcben az ipari szeszgvárak közel 3 évtizede verseny nélkül dolgoznak. iA mostani törvényjavaslat az 1921. éri törvény által az ipari érdekeltségeknek nyújtott előnyöknek csupán •'egy lényegtelen kis részét akarja elvenni és a többi érdekeltségeknek juttatni, hiszen voltaképpen még az előző, az 1908. éri törvény által létesített állapotokat sem állítja risz- sza és ettől is eltekintve: megállapítja az ipari érdekeltségek javára szóló mindazokat a törvényes renHe okozzon gondot a vacsora! Keresse fel ili. Hegedűs András hentesáru üzletét (Korona-épület), ahol naponta friss virsli, kolbász, sonka- és felvágott-különlegességek kaphatók. S Vaja t Sajtja k Vezet Vásárolja ■ Tej ter- 1 mékeinket! S delkezésesket, amelyek az ipari szeszgyárak termelését .versenyen kívülivé teszik. Az ipari szeszgyárak monopóliuma és kedvezményei. Amikor az 1921. évi törvényhozás szabadversenyen kívül helyezte az ipari szeszgyárakat, voltaképpen 9 ipari mágnást vett védelmébe, mert 9 ipari szeszgyár működött és működik ma is, azzal a különbséggel, hogy ma már egyenesen csupán 5 családi íhdtbizomány érdekéről van szó, mert a 9 ipari szeszgyár 5 család kezében van. Védelmébe vette azonban a törvény ezeket az .iparmágnásokat nemcsak azáltal, hogy kifejezetten megtiltotta újabb ipari szeszgyárak létesítését, hanem különböző, más módokon is. Az ipari szeszfőzdék napi termelése korlátozva nincsen, folyamatos üzemet tarthatnak fenn a termelési keret kifőzéséig, ezzel szemben a mezőgazdasági szeszfőzdék naponként csak 7 hl. szeszt termelhetnek, ami az.t jelenti, hogy az ilyen üzemet minden éjjelre le kell állítani, ami a tüzelőanyag fogyasztásánál és a bonvenciós alkalmazottak járandóságainál lényeges többletkiadást jelent és a termelési költségek emelkedését vonja maga után. Az ipari szeszfőzdék nincsenek korlátozva továbbá abban, hogy milyen nyersanyagot használjanak fel a szesz .előállításánál, tehát mindig a legolcsóbb nyersanyagból termelhetnek. A szeszgyár legolcsóbb nyersanyaga a cukorüledék, az ú. n. „mel'lasse“. ez a nagy cukor, tehát szesztartalmú termék, amelynek a feldolgozása is egyszerűbb, ezzel szemben a mezőgazdásági szeszfőzdék csak igen ■csekély mértékben, pót anyagként használhatják a cukorüledéket Egyéb törvényes és természetes előnyökön kívül nem is utolsó sorban figyelembe veendő előnyként jelentkezik az ipari szeszgyárnak a központi, vasúti és ipari gócpontokban vagv azok közvetlen közelében való elhelyezkedése, ami a vasúti é9 tengelyfuvar nagymérvű megtakarítását jelenti, míg ezzel szemben 'egv mezőgazdasági szeszgyár 2*0—40 km. távolságra is tengelyen kénytelen szállítani mindazokat az eszközöket, ameKrek a szesztermelésre szükségesek Az ipari szeszgyáraik mindezen terményeit az új törvényjavaslat is meghagyja és ezeknek a tényezőknek a közrehatásával az ipari szeszgvárak legalább 15—20 százalékkal, •sőt többel is, olcsóbban termelnek, mint a mezőgazdasági szeszgyárak. Gondoskodott azonban az ipari érdekeltség részére a törvényben biztosított termelési élőn vökön felül még arról is, hogy ne csak a termelésnek. hanem az értékesítésnek az irányítása és lebonyolítása is a kezében legyen. Ezt a célt szolgálja egyrészt a szeszfinomítás ügye, de főként az Országos Szeszértékesítő Rt., közismert nevén „Szeszkartell“ létesítése, amelynek vezetőségében az ipari. éndekeltségek exponensei dominálnak, amelyről következő közleményben fogok megemlékezni. dr. Nyerges Miklós Meghivá. A nyíregyházi kaszinó f. évi február hó 13 án délután 5 órakor a saját helyiségében évi rendes közgyűlést tart, erre a kaszinó tagjait van szerencsém meghívni. 1 isztelettel: dr. sasi Szabó László elnök. Tárgysorozat: 1. Elnöki megnyitó. 2. A titkár jelentése az 1937.. évről. 3. Számadás az 1937. évről. 4. Vagyonleltár 1937. december 31 én. 5. költségvetés az 1938- évre. 6. Általános tisztujitás. 7. A választmány újjáalakítása. 8. Számvizsgáló bizottság választása. 9. Esetleges indítványok JEGYZET. Határozatképtelenség esetén a közgyűlést f. évi február hó 20 án délután 5 órakor tartjuk meg az itt közölt tárgysorozattal^ Ez a közgyűlés a jelenlevők számára való tekintet nélkül határozatképes lesz. 3039—1938. ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY KIVONATA A nyíregyházi kir. járásbíróságnak 28786—1936. sz. végzése folytán Giasner Ernő budapesti cég javára 758 P 10 fillér s jár erejéig 1936. évi május hó 19 napján foganatosított végiehajtás alkalmával lefoglalt és 1240 P re becsült 4 drb. tennis rakett, szobai bútorok, zongora stb. ingóságokat Nyíregyházán Bocskai utca 10 sz. háznál 1938 évi február hó 17. napján d. e. 9 fél őrékor, folytatva Nyirpazony határában Sóstóhegyen 1938. évi február hó 17. napján d. e. 11 félórakor nyilvános birói árverésen a legtöbbet Ígérőnek készpénz fizetés ellenében szükség esetén becsáron alul is, de a kikiáltási ár kétharmadánál alacsonyabban nem fogom adni. Nyíregyháza, 1938. január 22. LABAY ANTAL kir. jb. .^végrehajtó. IrvQfpcrp koriil f- 7'^n délu,^n Aliul Balti Aellil 5 órakor csukott 4 fife-“ A. 0. R. Daimler kifogástalan állapotban első kézből. — Évi adója P 160 — Budapest, Jókai utca 42. alatt.