Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1938 (6. évfolyam, 1-47. szám)

1938-02-06 / 29. szám

§. oldal SZ .Nyírvidék AflOLCSI HÍR hirLAP (Trianon 18.) 1938 február hó 6. ■MMMNNHMHNHhMMMH .,jni Ttíii'nStt n gazdák és az uj szesztörvényjavaslat R szeszkartell kísérlete en alább „igrár-ollé“ re I. Hetek óta folyik a nagy panasz­kodás szóval és írásban, anlkétokon és sajtóban, hogy miféle szörnyűsé­ges merényletre készül a kormány az ország közgazdasági élete ellen a bér vb evett új szesztörvénnyel, mely — a panaszkodók szerint — a szesz­ipar „tönkretételét fogja eredmé­nyezni“. Érdemes utána nézni, .hogy ezek­nek a panaszoknak és sirámoknak mi az igazi oka és célja és .hogy honnan erednek ezek? Különösen fontos érdeke fűződik a gazdáknak és általában a terme­lőknek alhlhoz, hogy leleplezzék ezek* nek az álpanaszóknak és álsírámok­nak az igazd okát és célját és mégis, — érthetetlenül — éppen a gazdaér­dekeltségek részéről tapasztalható egy bizonyos nemtörődömség és ép­pen Szabolcs vármegyében, pedig ha •már az ország többi gazdasági érde­keltségei tájékozatlanságból vagy bármi egyéb okból nem is kívánnak foglalkozni érdeme szerint ezzel a kérdéssel: Szabolcs vármegye gaz­dáinak, szőlő- és gyümölcstermelői­nek önmaguk iránti kötelessége ez. Megpróbálom meggyőzni a gazda­érdekeltségeket arról, hogy milyen «zomorú eredménye lehet ennek a nemtörődömségnek, ha az ipari érde­keltségek köréből eredő panaszko­dásoknak sikerül elérniük a célzott eredményt: a hivatalos közvéle­ménynek tetszésük szerinti kialakí­tását. évben kb. 56.000 hl. gyümölcsszeszt termeltek, mely mennyiségből a kis- üstökre kb. 12.000 hl. jutott és a kü­lönböző évek kedvező, vagy kedve­zőtlen konjunktúra alakulása szerint a bor- és gyümölcsszesz .nagyrészét az ipari érdekeltségek főzték ki ter­melési keretükön belül, mert a to­vábbiakból megállapíthatólag az ipa­ri szeszfőzdének kedvező termelési lehetőségeivel a kisfőzdék verse­nyezni nem tudtak. Mit mond az új törvényjavaslat? A tervbevett új törvény az orszá­gos szesztermelési keretet egyelőre évi 255.000 hl-ben ’állapítja meg az­zal, hogy ebből 170.000 hl. a mező- gazdasági érdekeltségnek, 56.000 hl. az ipari érdekeltségnek, 29.(XX) hl. pedig a bor- és gyümölcsérdekeltség­nek jut, tehát a mezőgazdasági ér­dekeltség kontingensét felemeli évi 10.000 hl-rel, az ipari érdekeltségét pedig leszállítja 24.000 hl-rel és meg­szabja a bor- és gvümölesérddkel tsé- gek termelési keretét is. Kimondja továbbá a törvényjavas­lat azt is, hogy a mezőgazdasági szeszfőzdék 10%-kai magasabb szesz­árban részesülnek, mint az ipariak, hogy a bor- és gyümölcspárlat ára pedig az ipari szeszámak 3.2-szeres szorzata. T ermészetesen ide vonatkozóan részletes rendelkezéseket tartalmaz .a törvényjavaslat, ezeknek a tárgya­lása azonban egy ilyen közlemény kereteit meghaladná. Az ipari szeszgyárak előtörése. Mit mond a jelenleg érvényben levő törvény a szesztermelésről? A törvény a szeszfőzdéknek 3 ka­tegóriáját különbözteti meg az en­gedélyeseket tekintve és pedig: 1. mezőgazdasági érdekeltségei, 2. ipari érdekeltségi és 3. bor- és gyümölcs- érdekei tSégi sz eszfőzd ék. A jelenleg érvényben levő törvény 240.000 hl-ben (a valóságos termelés •jóval több volt) határozza meg az egész országban termelhető szesz- mennyiséget, amelyből 160.000 hl-re a mezőgazdasági szeszfőzdéknek, 80.000 hl-re pedig az ipari szeszfőz­déknek van engedélye, míg a bor- és gyümölcsérdekeltségeik által termel­hető szeszikontingentálva nincsen és •annak mennyiségét a kiadott főzési engedélyekkel (központi szeszfőz­dék, kisüstök stb.) szabályozta a kormányzat és a legutóbbi termelési PHILIPS RÁDIÓ újdonságok Biczák \ műszerésznél Bethlen utca 27. í Kedvező részlet fizetés. 1 A szesztermelést és értékesítést, valamint a szesz adóztatását a tör­vényhozás az 1908., 1913. és 1921. .éveikben szabályozta és az 1921. éri törvény a jelenleg érvényben levő ú. n. alaptörvény, mely az ipari érde­keltségeknek óriási, újabb előnyöket biztosított annakidején az előző ál­lapottal szemben, ami annál érthe­tetlenebb és feltűnőbb, hiszen ebben az időben a gazdatársadalom domi­nált az országos politikában és a tör­vényhozásban. Mégis az 1921. évi törvény volt az, amely az 1908. éri torvénnvél szem­ben a többek között felemelte az iparú érdekeltségek termelési keretét évi 50.000 hl-ről 80.000 hl-re, miután már előbb az 1913-as törvény kimon­dotta, hogy új ipari szeszfőzde nem létesítendő, melv rendelkezés követ- ckeztcben az ipari szeszgvárak közel 3 évtizede verseny nélkül dolgoznak. iA mostani törvényjavaslat az 1921. éri törvény által az ipari érdekeltsé­geknek nyújtott előnyöknek csupán •'egy lényegtelen kis részét akarja el­venni és a többi érdekeltségeknek juttatni, hiszen voltaképpen még az előző, az 1908. éri törvény által lé­tesített állapotokat sem állítja risz- sza és ettől is eltekintve: megálla­pítja az ipari érdekeltségek javára szóló mindazokat a törvényes ren­He okozzon gondot a vacsora! Keresse fel ili. Hegedűs András hentesáru üzletét (Korona-épület), ahol naponta friss virsli, kolbász, sonka- és felvágott-különlegességek kaphatók. S Vaja t Sajtja k Vezet Vásárolja ■ Tej ter- 1 mékeinket! S delkezésesket, amelyek az ipari szesz­gyárak termelését .versenyen kívüli­vé teszik. Az ipari szeszgyárak monopó­liuma és kedvezményei. Amikor az 1921. évi törvényhozás szabadversenyen kívül helyezte az ipari szeszgyárakat, voltaképpen 9 ipari mágnást vett védelmébe, mert 9 ipari szeszgyár működött és mű­ködik ma is, azzal a különbséggel, hogy ma már egyenesen csupán 5 családi íhdtbizomány érdekéről van szó, mert a 9 ipari szeszgyár 5 csa­lád kezében van. Védelmébe vette azonban a tör­vény ezeket az .iparmágnásokat nemcsak azáltal, hogy kifejezetten megtiltotta újabb ipari szeszgyárak létesítését, hanem különböző, más módokon is. Az ipari szeszfőzdék napi terme­lése korlátozva nincsen, folyamatos üzemet tarthatnak fenn a termelési keret kifőzéséig, ezzel szemben a mezőgazdasági szeszfőzdék napon­ként csak 7 hl. szeszt termelhetnek, ami az.t jelenti, hogy az ilyen üzemet minden éjjelre le kell állítani, ami a tüzelőanyag fogyasztásánál és a bonvenciós alkalmazottak járandósá­gainál lényeges többletkiadást jelent és a termelési költségek emelkedését vonja maga után. Az ipari szeszfőzdék nincsenek korlátozva továbbá abban, hogy mi­lyen nyersanyagot használjanak fel a szesz .előállításánál, tehát mindig a legolcsóbb nyersanyagból termel­hetnek. A szeszgyár legolcsóbb nyersanya­ga a cukorüledék, az ú. n. „mel'lasse“. ez a nagy cukor, tehát szesztartal­mú termék, amelynek a feldolgozása is egyszerűbb, ezzel szemben a me­zőgazdásági szeszfőzdék csak igen ■csekély mértékben, pót anyagként használhatják a cukorüledéket Egyéb törvényes és természetes előnyökön kívül nem is utolsó sor­ban figyelembe veendő előnyként je­lentkezik az ipari szeszgyárnak a központi, vasúti és ipari gócpontok­ban vagv azok közvetlen közelében való elhelyezkedése, ami a vasúti é9 tengelyfuvar nagymérvű megtakarí­tását jelenti, míg ezzel szemben 'egv mezőgazdasági szeszgyár 2*0—40 km. távolságra is tengelyen kénytelen szállítani mindazokat az eszközöket, ameKrek a szesztermelésre szüksége­sek Az ipari szeszgyáraik mindezen terményeit az új törvényjavaslat is meghagyja és ezeknek a tényezők­nek a közrehatásával az ipari szesz­gvárak legalább 15—20 százalékkal, •sőt többel is, olcsóbban termelnek, mint a mezőgazdasági szeszgyárak. Gondoskodott azonban az ipari érdekeltség részére a törvényben biztosított termelési élőn vökön felül még arról is, hogy ne csak a terme­lésnek. hanem az értékesítésnek az irányítása és lebonyolítása is a kezé­ben legyen. Ezt a célt szolgálja egyrészt a szeszfinomítás ügye, de főként az Országos Szeszértékesítő Rt., közis­mert nevén „Szeszkartell“ létesíté­se, amelynek vezetőségében az ipari. éndekeltségek exponensei dominál­nak, amelyről következő közlemény­ben fogok megemlékezni. dr. Nyerges Miklós Meghivá. A nyíregyházi kaszinó f. évi feb­ruár hó 13 án délután 5 órakor a saját helyiségében évi rendes közgyűlést tart, erre a kaszinó tagjait van sze­rencsém meghívni. 1 isztelettel: dr. sasi Szabó László elnök. Tárgysorozat: 1. Elnöki megnyitó. 2. A titkár jelentése az 1937.. évről. 3. Számadás az 1937. évről. 4. Vagyonleltár 1937. december 31 én. 5. költségvetés az 1938- évre. 6. Általános tisztujitás. 7. A választmány újjáalakítása. 8. Számvizsgáló bizottság válasz­tása. 9. Esetleges indítványok JEGYZET. Határozatképtelenség esetén a közgyűlést f. évi február hó 20 án délután 5 órakor tartjuk meg az itt közölt tárgysorozattal^ Ez a közgyűlés a jelenlevők számára való tekintet nélkül határozatképes lesz. 3039—1938. ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY KIVONATA A nyíregyházi kir. járásbíróságnak 28786—1936. sz. végzése folytán Giasner Ernő budapesti cég javára 758 P 10 fillér s jár erejéig 1936. évi május hó 19 napján foganato­sított végiehajtás alkalmával lefog­lalt és 1240 P re becsült 4 drb. tennis rakett, szobai bútorok, zon­gora stb. ingóságokat Nyíregyházán Bocskai utca 10 sz. háznál 1938 évi február hó 17. napján d. e. 9 fél őrékor, folytatva Nyirpazony hatá­rában Sóstóhegyen 1938. évi feb­ruár hó 17. napján d. e. 11 félóra­kor nyilvános birói árverésen a leg­többet Ígérőnek készpénz fizetés el­lenében szükség esetén becsáron alul is, de a kikiáltási ár kétharma­dánál alacsonyabban nem fogom adni. Nyíregyháza, 1938. január 22. LABAY ANTAL kir. jb. .^végrehajtó. IrvQfpcrp koriil f- 7'^n délu,^n Aliul Balti Aellil 5 órakor csukott 4 fife-“ A. 0. R. Daimler kifogástalan állapotban első kézből. — Évi adója P 160 — Budapest, Jókai utca 42. alatt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom