Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1937 (5. évfolyam, 145-196. szám)
1937-07-01 / 145. szám
2. oldal (Trianon 18.) 1937 július hó 1. ansfluuHUHiaut] 0„ J^YÍRVIDÉK _ jZAbolcsi hírlap • 9 Ötlet-hozzászólás a város épitőkedvéhez 'Merni, merni, merni, ebben a halotti csendben, mint sikoltás hallatszik bele .egyik olvasónk cikke. Azt írja többek között: „Megértem a város polgármesterének bölcs, higgadt nyugalmát, amellyel elhárít magától minden olyan gondolatot, ami pénzt, kiadást, pláne kölcsönt jelenthet a városra. Nem vállalja a bekövetkezen- dőkért a felelősséget. Igaza van a maga szempontjából. Elvégre jól látta a nyaklónélküli költekezést közelről, hiszen főjegyző volt, amikor a kövezési kölcsönöket megszavaztatta a tanács és adósságba süllyedt Nyíregyháza. Világos, mint az egyszeregy, nem kell hozzá nagy köz- f igazgatási lángelme, hogy megértés- * sóik a közönséggel: nem veszek fel j kölcsönt, mert azt meg is kell fi- | zetni és alig lélekzünk a régi adós- jj ságok kamatterheinek mázsás sú- j lya alatt. Megérte ezt a nagy tartóz- j kodást, ezt a szinte ideges félelmet j a kölcsönöktől és a terhek vállalásától. De kérdem sok ezer társam nevében: nem túlzás-e ez a tartózkodás, a másik irányzat a non pos- sumus túlzása? Ép most olvasom pl. a Győri Hírlapban, — nóta bene — nem volna éppen helytelen, ha a városok polgármesterei, mint a miniszterelnökségi sajtófőnök, nanról napra reíe- ráltatnának maguknak, mit írnak az ország egyéb újságjai — hogy a győri városházán penzió felállítását tervezi agglegények, magányos nők és más magukra hagyott lakosok részére. Nem mondom, hogy valami zseniális gondolat, lehet vitatkozni róla, de annyi bizonyos, hogy Győrött keresve keresik az utat-módot az alkotásokra. Mert lehetnek olyan megoldások, ötletek is, amelyekhez nem kell vissza- fizethetetlen kölcsön. Azokra az alkotásokra gondolok, amelyek jövedelmet biztosítanak a városnak. Ilyen Nyíregyházán a ravatalozó és ilyen a Korona-szálló is. Hogy lehet, hogy a város nem jött elő még eddig a ravatalozó tervével. A képviselőtestületnek már régen le kellett volna tárgyalni az ügyet. Nézzük, mennyi bevételre lehetne számítani és az évenként befolyó ösz- szegre építetten és csakis ennek keretében kellene megtervezni a ravatalozót. Hát a Korona? Roppant csodálkozom és velem együtt érthetetlenül áll meg ennél a kérdésnél a város egész polgársága, különösen az építőmunkásság. A város nagy örömmel fogadta — erre vall a polgármesternek a Nyír vidékben is megjelent bemondása az ipartestületi közvélemény színe előtt, Éber dr. képviselőnk füle hallatára — a kölcsön megszavazásról érkezett hírt. És mit tett nagy örömében? Talán azonnal összehívta a rendkívüli közgyűlést, a szakosztályokat? Dehogy. Várja szép türelmesen, hogy csakugyan hozzák azt a kis pénzt... Pedig addig is, míg ez a pénz megjönne, jó volna sietve előkészíteni a kérdést. Egy a múlt héten öszehivhatott rendkívüli közgyűlés pl. határozott volna .az árlejtés kiírása tekintetében. Nézzük, mennyibe kerülne a renoválás és azt is nézzük, mennyit, mit lehetne építeni a rendelkezésre álló 115—120 ezer pengőből. Ha nem akarjuk a •még szükséges 30.000 pengőt kölesönképpen felvenni, mert attól tartunk, hogy nagy lesz az az összeg, amit a városnak rá kell esetleg fizetni a Koronára, akkor is meg lehetne csinálni a legszükségesebb átalakítást. Mert ha meg is drágultak a nyersanyagok, a munkabérek, mégiscsak nagy pénz az a 120.000 pengő ma is. Csak sajnálattal látjuk többen, hogy ez a közigyűlés még nem jött össze és félünk, hogy nem is jön egyelőre s az ügy újra eltolódik. A polgármestert korántsem kell, hogy aggassza a kölcsön megfej elésének szükségessége és nehézsége. Elvégre idegenforgalmi szempontból az effektiv idegenlátogatás szem- poaitjából üzlet itt a kölcsön felvétele is. A városnak rendes szállodája lesz. Hogy mit jelent a szálloda kérdése, arra jő példát ad a franciaországi rémület arra az esetre, hogyha a szálodákat bezárják. Nem mernénk vállalni a felelősséget azért, hogy Nyíregyházán — ami páratlan az országban — nincs és nem lesz egyhamar megfelelő szálló, holott Nyíregyháza ezerszámra hívta ide az embereket az őszi vásárra.“ Eddig terjed a sürgető ötletcikk szenved él y né lk ül i és így minden bántó él nélkül való tárgyilagos cikke. Erre vonatkozólag mi, tudomásunkhoz híven, megjegyezzük a következőket: A polgármester igenis foglalkozik a ravatalozó kérdésével. Már be is A lovasmérkő zések pompás mezőnyében a második napon is impozáns közönség gyönyörködött. Újra kitűnt a kiváló rendezés, újra felcsillant az arcokon a meglepetés, az öröm egy-egy nagyszerű verseny- szám után, Itt említjük meg a rendezésnek azt a nagy sikerét, amelyért hálás elismerésben volt része a huszárezrednek, kivált a főrendező Lieszkovsziky Pál századosnak, aki most is remekelt az eleven, ötletes megoldásokkal. Gróf Dessewffy Emil emlék- verseny (díjugratás Handicap) 1. Tóth Béla főhadnagy ,.Lurkó“ lovával Bodó Imre százados. 2. vitéz Cseh Kálmán őrnagy ,.Csusza“ lovával, lovagolta a tulajdonos. 3. Szent Gvörgy-istálló „Komoly“ lovával, lovagolta Varkó Károly főhadnagy. kérte más városból, így Debrecenből a kalkulációhoz szükséges adatokat és a képviselőtestület elé terjeszti rövidesen. A hivatalos felfogás ebben a kérdésben mindenesetre óvakodó. Rámutat arra, hogy egy a kor színvonalán álló ravatalozó sok pénzbe kerül. Jéggyárat kell felszerelni mellé, mert a ravatalozót nyáron állandóan hűteni kell. A város nem akar provizórikus épületet emelni, hanem végleges megoldásra gondol. E tekintetben tehát mégiscsak megvan a kellő merészség és úgy érezzük, meg, is lesz a ravatalozó Nyíregyházán. Majd azután kitűnik, miként szokja meg a közönség azt a gondolatot, hogy a halottat — akár tetszik a családnak, akár nem — ki kell azonnal vitetni a ravatalozóba, mert ennek használata kivétel nélkül kötelező lesz mindenkire. A másik kérdés, a Korona ügye, amelyben talán van valami igazsága a cikkírónak, amikor számon kéri az azonnali cselekvést. De itt is meg kell gondolnunk, hogy a polgármester, aki olyan örömmel jelen te te be valóban, hogy végre megvan a bürokrácia útjain veszteglő kölcsön, amint a pénz megérkezik, nyomban intézkedni is fog. Mindenesetre nagy csalódás volna, ha mindez újra a jövőre maradna. De bízunk a város előrelátásában és üzleti érzékében. s hisszük, hogy rövidesen megoldódik ez a régi kérdés is, mert megoldásában ott áll a polgár- mester mellett az egész város lakossága. 4. Visv István főhadnagv „Lábatlan“ lovával, lovagolta a tulajdonos. Amazon-díj, úr lovasnők díjugratása (Handicap) 1. Lieszkovszky Pál százados „Pilóta“ lovával, lovagolta Lieszkovszky Pélné, hi bán ont nélkül. 2—3. holtversenyben: Duna-istálló „Grófnő“ lovával, lovagolta Dungyerszky Zsófia és vitéz Cseh Kálmán őrnagy „Klio“ lovával, lovagolta Keresztes Erzsébet. 4. Vitéz Cseh Kálmán őrnagy „Napsugár“ lovával, lovagolta vitéz Cseh Kálmánná. A verseny további eredményeire még visszatérünk. Előfizetési felhívás Az ország sajtója ismét erős te- herpróba előtt áll. A papír hihetetlen méretű drágulása arra kényszeríti a vidéki napilapok nagvrészét, hogy az újságok árát felemeljék. Mi éppen olyan mértékben érezzük a megnehezedett terheket, mint laptársaink, de vállaljuk azokat, mert az a bensőséges kapcsolat, amely bennünket olvasóinkhoz és előfizetőinkhez fűz, áldozatokat is kíván. Ezért nem emeljük lapunk árát. Lapunk vidéki előfizetői számára postabefizetési lapot mellékelünk és arra kérjük őket, hogy esedékes előfizetési díjukat átutalni szíveskedjenek. Helybeli előfizetőink számára a kézbesítő aszonyaink viszik ki a nyugtát. Negyvenöt szegénynek juttatták Tituróczy Sándor ietkész primlcíás ebédét Vasárnap délelőtt megható benső- séggel mutatta be Thuróczy Sándor újonnan szentek áldozópap első szentmiséjét a róm. kát. templomban Török Dezső kanonok manu- doctorságával. A Kóruson az áhítatot keltő pillanatokban a Szent Gergely ének- és zenekar Demény miséjét adta elő. A szentbeszédet Bánhegyi hittanár mondotta. A primicia után szép gondolat öltött testet, amikor Thuróczy Sándor, az új pap abból az elvből kiindulva, hogy a mai nyomor idején az első szentmisét bemutató lelkész Istennek tetsző cselekedete a szegény hittestvérek felkarolása lehet csak, a primiciás ebédet, amelyet szokás szerint az újmisés pap tiszteletére a család rendez, felajánlotta 45 szegénynek. A szegények szeretetebédje a róm. kát. iskola egyik termében volt. A feldíszített asztalnál azok foglaltak helyet, akiknek a nyomor ma nem juttatja az ünnepi asztal örömeit, de akiket most ennek a testvéri asztalnak körébe vont a tiszta lelkek jósága. A szegények háromfogásos, jó ebédet kaptak. Török Dezső kanonok mondott beszédet az ebéden. Meghatódott, könnyes szemmel hallgatták a szegények a fenkölt igéket, amelyek fényt vetettek a primicia jelentőségére és ennek az ebédnek szépségére, amikor a felszentelt újmisés pap példa a dó lemondással az Ür Jézus kedvenceit, a szegényeket vendégeli meg. Az ebéd azzal fejeződött be, hogy Thuróczy Sándor újmisés sorra megáldotta a szegényeket. Nyári foglalkoztató a szabadban <5* Játék, torna, úszás, kirándulások. (5—10 éves leány- és fiú gyermekeknek.) — Gimnáziumi előkészítés. (Számtan, nyelvtan, zsinórirás.) A gyermeknek üdülésre, a szülőnek pihenésre van szüksége! Jelentkezés: Lakatos Emilnél, az állami tanítóképző gyakorló iskolájában d. e. 8—12-ig, d. u. 3—6-ig. Pompás választék g Selyem IMPRIME-hen idei minták 2*70 P-töl a Selyemházban Zrínyi Ilona-u. 6. Telefon 487. Takarékosság H lovasmérkőzés második napján Lieszkovszky Pálné nyerte meg az urlovasnik amazsndiját
