Nyírvidék - Szabolcsi Hirlap, 1936 (4. évfolyam, 76-100. szám)

1936-04-09 / 83. szám

(Trianon 16.) 1936. április w- 9. _ JSÍYÍRVIDÉK JZÁBOLCSI HUR HIRLAP 3 oldal Hálával és szeretettel ünnepelték Nyíregyházán Mussolinit Starace barátjának, Szekeres László irénak nagyhatású előadása Nyíregyházán magasan lángolt fel két nemzet immár történelmi erővel világeseményeket formáló barátsá­gának lángja, az olasz és magyar nemzet leiki összefogásának ereje. Olasz díszelőadás volt a Városi Szín­házban, amelyen Szekeres László dr író, újságíró, a Faluszövetség főtit kára tárta fel az olasz események gazdasági és históriai hátterét, majd lelkesítő műsor keretében bemutat­ták a Ftkele ingesek c. 2100 méter hosszú hangosfilmet. Az olasz délutánra Thuránszky Pál főispán és Szohor Pál polgármester hivták egybe a lelkes, hazafias kö­zönséget és a nagyszabású műsor előkészítésének munkálatait Süle Dé­nes népművelési tit'ár végezte. Szekeres László dr Nyíregyházán Szekeres László dr a déli gyors­sal érkezett városunkba s fogadásá nál megjelentek a népművelési bi­zottság tagjai közül számosan. Sze­keres dr a farcista Itália egyik leg­alaposabb ismerőj?, aki 1925 óta a fővárosi lapok hasábjain nagy len­dülettel és országos hatással hirdette az olasz-magyar barátság kiépítésé­nek szükségességét. A nagy Starace­nak, a fascista párt főtitkárának benső barátja és többször járt Mus­solininál. A „Férfiak és tettek az uj Olaszországban" cimü könyve két kiadásban kelt el s e könyvben az újságíró szemüvegén keresztül tár­gyalta a fascista Itália vezéreinek életét, munkásságát, célkitűzéseit. Három évvel ezelőtt megszervezte a magyar—olasz gazdaifjak csere­akcióját s ezzel kimélyítette a két nemzet közötti baráti és gazdasági kapcsolatokat. Két nagy olasz kitün­tetése van. Nemrégen kapta meg az olasz érdemrend lovagkeresztjét a királytól. j VftROSI MOZGÓ Szerda, csütörtök | Április 8-9, 2-es számú kémiroda i Előadások 5, 7 és 9 órakor. m i URfiNIR ! FILMSZÍNHÁZ { TELEFON 11. SZ. Április 8—9. Szerda, csütörtök 2 Budapesttel egyidőben 1 A v á g y | i URfiNIR ! FILMSZÍNHÁZ { TELEFON 11. SZ. Előadások mindennap 3, 5, 7é s 9 órakor, TIITTM mi jiTTTTf iiyrmrr Yrmm nsmmj SD ~mmt. JMHK 'gnag wt WBÉM aBHdíifiHin Szohor Pál polgármester nyitja meg az olasz délutánt A Városi Színház nézőterén hétfő délután fél 5 órakor felvonultak a város notabilitásai, a vármegye, a város társadalmának reprezentánsai. Sorra érkeznek Thuránszky Pál fő­ispán titkárával, Hunyady Gyula dr­ral, a hajdudorogi káptalan, az egy­házak képviselői, Virányi Sándor al­ispán, Mikecz László dr, Tóth László dr vármegyei főjegyzők, Szohor Pál polgármester, Juhász Mihály főjegy­ző, Polinszky Pál dr kulturtanács­nok, a vármegyei, városi tisitviselői kar nagysiámmal, a hadsereg, rend­őrség, csendőrség képviselői, Seeberg Ármin kir. min. tanácsos, pénzügy­igazgató, a pénzügyi tisztviselői kar tagjai, Tesléry Károly dr kir. tan­felügyelő vezetésével a kir. tanfel­ügyelőség, dr Garay Gyula ügyvéd, felelős szerkesztő, Weiszer Gyula igazgató és a középiskolák tanár­testületei, Süle Dénes népművelési titkár, a vármegyei törvényhatóság, a városi képviselőtestület számos tagja, a kir. törvényszék, ügyészség, posta, vasutak veaetősége és tiszti­kara, a Uventék, cserkészek, isko­lák, a külömböző hazafias társadalmi és jótékonysági alakulatok képviselői. Az olasz—magyar kulturdélutánt a Tisztviselő Dalkör Krecsák László karnagy vezetésével a Gíovinezza győzelmes erőt sugárzó indulójával, majd Pettináto Serenissimájával nyi­totta meg, azután Szohor Pál pol­gármester mondott nagyhatású be szédet. Uíalt azokra az évekre, ame­lyeket|mint hadifogoly a művészet klasszikus földjén, Itáliában töltött és most a szankciókkal is diadalma san, győzhetetlen hittel harcoló mai Itáliában tett közeli útjára, amely két ut egy uj életre kelt hatalmas világtörténelmi feladatokra predesz­tinált hős nemzetnek csodálatos megújhodását éreztette meg. Mi ma­gyarok boldogok, hálásak és büsz­kék vagyunk arra, hogy ennek a csodálatos nemretnek hős vezére, Musiolini felemelle a gyász, a meg alázottság mélységéből nemzetünket. A megnyitó után viharos éljennel ünnepelte a közönség a Dúcét. Harsághy Pál ezredes versét szavalják Most egy gyújtó hatású vers hang­zik fel, Harsághy Pál honvédezredes tanár szivet, lelket megragadó alko­tása, amely a magyar fiuk itáliai ut­jának mély lelki hatását festi meg lobogó hévvel, erőt, érzéslendületet kifejező ritmussal. A hatalmas vers. amelyet Reményi József tan. növ, művészi erővel ad elő, fokozta a lel­kesedést, az olasz nemzet iráni ér zelt tünlető szeretet hevét. A fel hangző taps az eszmének és az esz­me hirdetőjének a költőnek s előa­dónak egyaránt szólt... Most Szekeres László dr előadását hallgatta meg a lelkesedő közönség. A kitűnő előadó az első percben meg­nyerte a nyíregyháziak rokonszenvét és nsgy érdeklődését, előadásának nemes alsphangjával, a kisugárzó őszinte rajongással, amelyet Olasz­ország és Duce valamint a fascista alkotó géniusz iránt érez. A kis gyirrmek árzákmij BDTB szamara Nyolchónapos gyermekemnek daruszerii kiütése volt, amely a Thiosept-szappau hasz­nálata után gyorsan elmúlt. Most tovább használom ezt a szappant mind a két gyer­mekemnél és nagyon meg vagyok vele elégedve. Kiváló tiszteMe) O. K.-ni* május 9. Gondolatmenete, amelyet gyakran szakított meg szűnni nem akaró, lel­kesen tüntető taps, a következő volt: A nemzetek! két nagy csoportja a világhá­borúimén A világháború után a nemzeteket két csoportra oszthatjuk. Kielégített és telitett, továbbá nem kielégített nemzetek. A győztesek sorában a ki nem elégített nemzetek közé tartozik Japán, 8 Itália. Mig a versaillesi és a trianoni szerződéssel sújtott államok, mind a vesztes félhez tartoznak. A versailesi békét két hatalmas trans­kontinentális gyarmati birodalmat te­remtett. Az egyik Angliáé, a másik Franciaországé. Angliáé Kairótól egész a Fokföldig terjed, Franciaor­szágé Marokkótól egész a Kongóig. Olaszország Tunisznál, melynek la­kossága nagyobbrészt olasz, erősen fenyegette a Csád-tó vidékét és ab­ban bízott, hogy a Kamérun fölötti protekturátust a népszövetségtől meg­kapja. A francia diplomácia észre­vette, hogy az olaszok éket akarnak verni Afrika közepében, éppen azért Laval 1935-ben a Földközi tengerről a kérdést áttolta a Vörös tengerre Abesszínia oldalára. Ugyanebben az időben Japán igen nagy konceszió­kat szerzett Abessziniában és azzal fenyegette Itáliát, hogy az 1889 tői 1925 ig szerződés szerint biztosított jogait, amelyet Francia- és Angolor­__ szág is elismert nem gyakorolhatja ; Abessziniában eredményesen. Olaszországot az események késztetik a rend­csinálásra Ezen előzmények után nem ma­radt más hátra, mint az 1934. de­cember 5 én történt uali és egytb sorozatos határsértések miatt gyar­matainak biztonsága érdekében meg­indítsa rendcsináló munkáját. Olaszországot két szempont vezet­te, hogy most fogott hozzá vállalko zásához és nem várta meg a gyar mati mandátumok állandó rendezésé­nek idejét. Észrevették ugyanis, hogy a népszövetség eszközei nem igen tudnak rajta segiteni, éppen ezért Mussolini elhatározta, hogy a fascis­ta Itália maga rendezi a kérdést, még pedig ugy, hogy ne zavarják meg a mostani eu.ópai egyensúly helyzetet és olt tegyenek erőfeszítéseket, ahol nem sértik másnak a jogait. De in­dokolttá tette a fascista Itália eljá­rását az is, hogy népesedése miatt terjeszkednie kell, másrészt ez az utolsó alkalom a még európai hatal­maktól mentes szabad terület meg­szerzésére. A világ legújabb gyarmati vállalkozásának gazdasági oka te­hát ez. A világ hálával fog gondolni a Duce-ra Bár Etiópia 1925. óla tagja a Nép­szövetségnek, azonban bebizonyí­totta, hogy nincs a fejlődése olyan fokán, hogy egyenlöjogu tagja le­hessen a cilivizáit államközösségé­nek. A kulúra és a barbarizmus ütköznek össxe, a civillizáció és a legsötétebb Afrika. Eljön az idő, amikor az olaszok áldásos munkásságukkal az egész művelt világ háláját ér­demlik ki. Nagyon érdekes megfigyelni a fascista Itália lelkiállásfoglalását a szankciók következtében. Amit Genf­ben vártak, annak éppen az ellen­kezője történik. A szankciók kimon­dása teljesen egy nevezőre hozott 46 millió olaszt, a nemzeti öntudatnak és elhivatottságnak legcsodálatosabb jelenségeit mutatva, önfeláldozó ál­dozatkészségét, önkéntes felajánl­kozást és az áldozat vállalás szinte döbbenetes fellángolását. Az abesszin kérdésben Musso­lini és az olasz nemzet egy. Vagy ahogy legutóbb írták, Olasz­ország körmeivel és fogaival fog védekezni és berendezkedik az ön­ellátásra és a legszigorúbb böjtre — nem kicsinyelve le a szankciók ere­jét — de célkitűzéseiről nem mond Tfa o<h­rzést kelt te, még fliintiig iMMt oxtn egy csésze FRANCK kávépóN lékkai Ízesített KNEIPP malátakávél elfogyasztani, mert hiszen hihetetlenül olcsé. Maradjon meg tehét a FRANCK kávépótléknól és ..KNEIPP molátak<S*é»ót, mert egy k« kelt* ­m&%. értés naponta' mmtínyókro ráfér. Franck ésKneipp K a' v e' p o' t I e' K m a. I a t a k a v e' aicikaxXkP^icdcfkn^

Next

/
Oldalképek
Tartalom