Nyírvidék - Szabolcsi Hirlap, 1934 (2. évfolyam, 147-172. szám)

1934-07-18 / 161. szám

(Trianon 15) ">14 julius ho 18 YÍRYIDÉK 3 oldal A vármegyei gyám­pénztári szabályrende­let módosítása Módosították a vármegye gyám­pénztári szabályrendeletét. A bel­ügyminiszter jóváhagyta Szabolcs­vármegye törvényhatósági bizott­ságának módosított szabály­rendeletét. E szerint a jövőre a gyámpénztári kölcsönek legki­sebb összegét 1000 P-ről 200P-re szállították le. A tartalékalap ja­vára az eddigi 5 százalék jutalék helyett 3 százalékot vonnak le. A kiskorúak, gondnokoltak gyám­pénztárába befolyt kamatjövede­lemből a tartalékalap javára az edeigi 3 százalék helyet 10 szá­zalékot, a gyámpénztár által be­váltott kamat és osztalékszelvé­nyek értékesítéséből pedig 1 szá­zalék helyett 3 százalékot kell le­vonni. A póstatakarékpánztár ál­tal a folyó kiadások fedezésére kezelhető 5000 pengőt 10.000-re emelték fel. A pénzügyminiszter elrendelte, hogy a jövőben a pénzintézetek a náluk elhelyezett gyámpénztári pénzek után kamatilletékekre ne fizessenek, hanem ezt a kiskorúak javára számolják el. Orosz terméskilátások. A szovjet földmivelésügyi nép biztosságnak jelentése szerint az állam egyes vidékein uralkodott rendkívüli szárazság ellenére Orosz­ország terméseredménye átlagban semmivel sem maradt el a mult­évi mögött, sőt egyes vidékeken annál jobb is lesz. Sokkal'.nagyobb gondot okoz a hatóságoknak az ..államellenes elemek"-nek a szov­jetbirtokokon és kollektív gazda Ságokban folyó üzelme, amellyel a gabonát vissza akarják tartani és ki akarják játszani a gabona­beszolgáltatási kötelezettségre vo­natkozó rendelkezéseket a nagy szárazság következtében csökkent terméseredmények ürügyével. A szovjethatóségok ezért ugy intéz­kedtek, hogy minden legcsekélyebb ellenálást a legkíméletlenebb eszkö zökkel kell letörni. Azt a rendel­kezést, amely szerint az egyes kollektivgazdaságok és a kulákok azt a gabonamennyiséget, amely a kötelező beszolgáltatás után megmarad, a szabadkereskedelem­ben hozhatják forgalomba, ez év julius 1-től hatályon kívül helyez­ték. A szabadkereskedelmet csak a kőtelező beszolgáltatás teljes végrehajtása után, valamint a ve­tési kölcsönök törlesztése után fogják ujbol engedélyezni, de ak­kor is csak a pontos fizetőkkel szemben. A szovjetbirtokoknak amelyek már a vetési munkálatok­nál is nagyon elmaradtak, ez év november l-ig összesen 125 milló pud gabonát kell beszolgáltattok. A kulákok és a kollektivgazdasá gok beszolgáltatási határidejét rö­videbb időben állapították meg. — Vizbeugrott egy adóhiva­tali főtiszt. Boros Szabó Ferenc adóhivati főtisztet iszákossága miatt Makóra helyezték. Szabót az át­helyezés módfelett bántotta, elke­seredetten járt kelt napokon ke­resztül. Egyszerre eltűnt családja köréből. Pénteken a Kőröskanyar­ban fogták ki holttestét. Hogyan szakitották el Nyíregy­házától a 26 kilóméternyire lévő Biidszentmihályt Miért fejlődik vissza Szabolcs egyik legnagyobb községe? Nyíregyházától alig 26 kilómé­ternyire van Szabolcs egyik leg­nagyobb és csak nemrégiben még legvirágzóbb községe, Büdszent mihály. Ez a hatalmas kiterjedé­sű, tizenkétezer lakósu község egyre jobban sorvad, pusztul, amit nem lehet csupán a gazdasági válság terhére írni, hanem nagy szerepe van ebben annak az ért­hetetlen MÁV politikának is, amely jóformán megközelíthetetlenné tet­te őket a megyeszékhely, Nyíregy­háza számára. Büdszentmihály lakossága ép­pen ezért kénytelen visszatérni a dilezsánszhoz és ha véletlenül va­lakinek hivatalos dolga akad Nyír­egyházán, akkor inkább rozoga konflison jön be, mint vonaton, amelyen annyi idő alatt lehet csak ide bejutni, mint innen gyorsvo­naton majdnem Budapestig. Büdszentmihály pedig az utób­bi évtizedekben rohamosan fejlő­dött. A Dessewffy grófok ősi kas télya büszkén hirdeti ennek a köz­ségnek többszázados múltját. Ut­cái tiszták, rendezettek és a la­kósság békés egyetértésben éli életét. A község főjegyzője, Dra­veczky László, rajongással beszél a szentmihályiak szorgalmáról, munkaszeretetéről és áldozatkész­ségéről. Itt nincsenek ellátatlanok, itt nincsenek koldusok. A község a társadalom bevonásával megszer­vezte az inségakciót és még most is 96 nélkülözőnek adnak min­dennapi ebédet. A segítésben leg­első helyen veszi ki részét a fen­költ gondolkozású, a népért ra­jongó igazi magyar főúr, Des­sewffy István gróf, aki maga jár elől jó példával ott, ahol segíteni kell. De kiveszi részét ebből a nemes munkából az uradalom cselédsége is, akik önmaguktól ajánlották fel konvenciójuk egy hányadát jótékony célra és éppen ennek az áldozatkészségnek kö­szönhető, hogy az elmúlt évben a község mintegy 15 ezer pengő értékű természetbeni segélyt osz­tott széjjel. Amerre megyünk, akivel beszé­lünk, elkeseredetten szól arról, hogy az egykor virágzó Büdszent­mihály sorvadni, pusztulni kezd, mert teljesen el van vágva a kul­turális, gazdasági és kereskedelmi emporiumától. Nyíregyházától. És ez mind csak azért van, mert a debreceni Máv üzletvezetőség mesterségesen odairányitja a for­galmat Vasutunk van, de vona­tunk nincs mondják elkeseredetten. És hogy ez tényleg igy van, arról minden nél többet beszél a vasúti menet­rend. Az 56 kilométernyire lévő Debrecenbe naponta ötször van oda vissza vonat, mig a 26 kiló­méterre lévő Nyíregyházára csak a reggeli órákban lehet bejönni és csak egy egész nap eltöltése után, este lehet visszamenni. Szinte szégyenkezve beszélnek a polgári fiúiskola pusztulásáról is. A község hosszú éveken át folytatott nehéz harc után állami polgári iskolát kapott. Az 1924­ben alakult iskola szépen pros­perált, a diákok létszáma állan­dóan a kétszáz felett volt. A gaz­dasági viszonyok romlásával azon ban az iskola egyre jobban kez­Diákoknak legalkalmasabb ajándék egy Kodak fényképezőgép P 8'40-ért Kapható a Központi Drogériában Nyíregyháza, Zrínyi Ilona utca 7. sz. Telefon 237. dett elnéptelenedni, úgyhogy a csekély létszám miatt elrendelték az iskola fokozatos leépítését. Az idén már a harmadik és negyedik osztályban volt csak tanítás, ugy hogy az iskola, aminek fenntar­tása hatalmas terhet jelentett a község számára 1936-ban végleg megszűnik. Draveczky főjegyző asztalán most egy hatalmas iratcsomó fek­szik. Kérvények, beadványok, ta­nulmányok. amelyekben azt ké­rik a kultuszminisztertől, hogy a polgári fiúiskola helyett téli gaz­dasági iskolát létesítsen. Az életrevaló eszmét maga Dessewfify István gróf vetette fel és leglelkesebb támogatója a ra­Fürdőruháknál előirt szabott árakból 15 árleszállítás Stern Sándor divatáruházában jongó szeretettel körülövezett kép­viselőjük, báró Vay Miklós. Büdszentmihály népe a leg­büszkébb leventéire, akik Gom­bás András leventeoktató veze­tésével annyi sok hirt, dicsősé­get szereztek a községnek. A községháza egyik szobájában ha­talmas vitrinben van összegyűjtve a sok győzelmi érem, plakett és emléktárgy. De különösen büsz­kék arra, hogy a vármegye se­lyem zászlójának ma már őrök tulajdonosuk, háromszor egymás után megnyert fényes győzel­mük elismeréseként. Amint végig megyünk a hosszú főutcán, szemünk megakad a sok társadalmi egyesületet jelző táblán. Külön helyisége van a Keresztény Kaszinónak, a Gazda­körnek, az Iparos Olvasónak, a kereskedők OMKE fiókjának, a Földmives Körnek és a Katolikus Népszövetségnek. Ezek az egye­sületek egymással versengenek, hogy mennél nagyobb és ered­ményesebb szociális és kultur­munkát Ivégezzenek. Ebben a munkásságban legnagyobb támo­gatójuk a tanítók. A községben minden felekezetnek több tan­erős iskolája van. Igen büszkék az önálló iparostanonciskolára is. Ennek a hozzánk közelálló, de mégis szinte megközelíthetetlen községnek a hírnevét azért már túl az országhatárokon, úgyszólván az egész vi­lágon ismerik, az Alka­loida vegyészeti gyár révén. Hogy ez a vállalat mit jelent számukra, arról külön cikkben számolunk majd be. Az aratási munkák nagyban folynak. A termés szép és a gaz­dáknak uj bizakodó kedvet adott az uj búzaár. Mi tagadás, igen rájuk fér a kormány áralakító segitő keze, mert elszegényedet­tek, eladósodottak. Talán egyet­len, aki az utóbbi időben is gya­rapodott, a malmos. Mielőtt elhagytuk Büdszentmi­hályt, felkerestük az ősi grófi kastély urát, Dessewffy István grófot, aki lekötelező szivélyes­séggel mutatott rá azokra a prob­lémákra, amelyek hivatva lenné­nek a községnek kátyúba jutott szekerét ismételten előbbre vinni. A grófnál eltöltött félóránk bi­zonyságtétel volt arról, hogy a kastély és pompás kertje ma már nem egy az élettől elszigetelt kü­lön sziget, hanem oda is beáradt az uj világ uj gondolata, amely a nép jólétéi van hivatva előbbre vinni, hogy mielőbb eljöjjön a jobb jövő hajnala. Amikor Büdszentmihályt,elhagy­tuk, épp akkor jött be a debre­ceni vonat. Két utas ült rajta. A nyíregyházi országúton egy ro­zoga konflison pedig nyolcan mentek hazafele... Bármily feliratú gu m íb élyegzö eredeti gyári árban megren­delhető a Szabolcsi Hirlap kiadóhivatalá­ban, Bethlen-u. í. Telefon 77. Időjárás

Next

/
Oldalképek
Tartalom