Szabolcsi Hírlap, 1933 (1. évfolyam, 225-248. szám)
1933-12-01 / 225. szám
1933. december hó 1. SlAmCSIH!RUi> 3. oldal m Szálljon sikra minden öntudatos nyíregyházi polgár, mert elpusztulunk, ha most össze nem tartunk Tüntet a közönség a Nyíregyháza a nyíregyháziaké elv mellett A halhatatlan Kardor István szelleme kelt életre a városban. Felébredt az a polgári öntudat, amelyet az ő nagy lelke hirdetett, újra előtört ennek a városnak mély csendjéből és egyhelyben topogásából a nagyszerű elv : Nyíregyháza a nyíregyháziaké. A polgárság legszélesebb rétegeiben lesz úrrá a gondolat: Nyíregyháziak, ne vigyetek egy fillért sem idegenbe, vásároljatok itthon fa ti szűkebb hazátokban, vásároljatok itthon, Nyíregyházán. Egymásra vagyunk, polgártársak, utalva Ha itt üresek a boltok, a {műhelyek, ha itt nem megy az iparosnak, a kereskedőnek, akkor nem folynak be a város bevételei, akkor lecsökken a mi szűkebb világunknak, Nyíregyházának, a Nyírségnek belső ereje, akkor itt emelkedni fog a városi költségvetésben a póladó és fokozódni fog a nyomor. Ma már minden országrész tudja ezt, érzi ezt és mindenütt fellángolt a helyi érdekek szoros védelmének gondolata, mindenütt szervezked nek a kereskedők és vásárlók. Debrecenben több napos megrendelői sztrájkot rendeztek a kereskedők, hogy tüntessenek Budapest kereskedői ellen, akik mindent felszívnak, mindent learatnak a vidék elől, mióta a Máv. az utazási keevezményekkel a fővárosba tömöríti a vidéki milliókat. Nyíregyházán is megindult az akció a kereskedők elszánt csatasorbaállításáíg a helyi érdekek, a mi érdekeink mellett. Nyíregyházának magának kell gondoskodni érdekeinek megvédéséről. Itt nemcsak.kereskedőinknek, hanem minden polgárnak, a tisztviselőnek, iparosnak, a munkásnak is jól felfogott érdeke, hogy itt vásároljon mindenki, ne vegyen, ne hozasson egy darab idegen holmit sem a fővárosból, mert ez árulás városa ellen ezekben a szü kös napokban. A nyíregyházi kereskedők megértik a mozgalom jelentőségét, dúsan felszerelt karácsonyi raktáraikkal bebizonyítják, hogy nincs itt szükség budapesti vásárlásra, nincs szükség arra, hogy karácsonyra fővárosba menjen bárki is. Mi még visszatérünk erre a karácsonyi felkészültségre és a nagy gondolatra, hogy Nyíregyháza a nyíregyháziaké. A Nyíregyházi Torna és Vívó Egyesület útja másfél év alatt Mit ünnepel a Nytve, december 4-én VI. A folyó év eleje nagy jelentőségű és messze kihatást jelentő változást hozott az egyesület beiéletében, amennyiben az 1932-ik átmeneti jellegűnek mondható esztendő levezetése után az akkori elnök, Brenner Mihály kir. törvényszéki tanácselnök vezetése alatt tisztelgő küldöttség felkéré sére az elnöki tisztséget Dr. Mikecz Ödön főispán fogadta el és a tisztújító közgyűlés egyhangú lelkesedéssel meg is választotta, az eddigi elnököt pedig örökös disztaggá, mig a céllövő szakosztály elnökévé, amelyet addig Mikecz Ödön dr. vezetett, Tőrös Béla városi főszámvevőt. Ezzel a választással véglegesen biztosítva volt az egyesület további utja, amely most már ujult erővel és felfokozott lelkesedéssel dolgozott ideális céljai eléréséért. Kevéssel a választások után 1933 február 8-án Savolainen finn tornászvilágbajnok, a magyar válogatott és a már akkor működő egyesületi tornászok, vivók, ökölvívók és egyesületünket mindig készséggel segitő Leánvkálvineum tanítónőképző intézetének leánycsapata részvételével erkölcsileg és anyagilag is fényes disztornát rendezett az egyesület a városi színházban. Az ünnepélyt megelőzően a város középiskoláinak igazgatói kara dr. Ady Lajos kir. tankerületi főigazgató és az egyesület elnöksége a vármegyeháza kistermében megbeszélést tartottak, melyen elhatározták az 1932 tavaszán tartott nagy tornaünnepély megismétlését. A hatalmas ünnepély előkészítő munkálatai tehát megkezdődtek. Közben a bujtosi pályán a tenniszsport intenzív bevezetése céljából Gyüre Károly szakosztályi elnök vezetése mellett 4 pályát magába foglaló területet vettek munka alá, ezen kivül a fedett tribün mindkét oldalán 2 m. magas 4 lépcsőfokkal biró és 80 m. hosszú földtribün építését is megkezdték. A tavasz tehát mozgalmas volt. A munkálatok időre elkészültek, ma ott találjuk mindezeket a pá lyán, sőt augusztusban a szemben lévő állóhelyet is ily magas és 110 m hosszú tribünnel képeztük ki s ezáltal kb. 4000 néző számára biztosítottunk olyan helyet, ahonnan jó kilátás nyílik a pályára. Ugyancsak a tavasszal fejeződtek be a még szükséges átalakítási munkálatok az öltözőkben és fedtök be eternit palával a klubház tribünjének tetőzetét kb. 1200 pengő értékben. Ezekkel párhuzamosan folytak a május 21-ikí nagy tornaünnepély rendezése körüli munkálatok, A mult évi tapasztalatokat hasznosan lehetett értékesíteni. így a szabadgyakorlatokat egyszerre kö rülbelül 1200 fiu, majd kb. 700 leány végezte zeneszó mellett, annak ütemeire, minden irányítás nélkül. Mindenesetre ezek voltak az ünnepély kimagasló számai. A résztvevők soraiban voltak az egyesület összes szakosztályainak reprezentárs működő tagjai, a Dte férfi és nói tornászai és három magyar válogatott, köztük Péter Miklós a finnek legyőzője is. Az ünnepély a ragyogó májusi verőfényben fényesen sikerült, s annak szebb jeleneteit a MTI filmre is felvette és a Magyar Hiradó utján le is adta. Az ünnepély után a tornacsarnokban értekezlet Karácsonyig ingyen Uip egy ötszáz pengős baleset biztosítást, ha 5 pengős vásárlást eszközöl I ! i IL. S2 say M. v. lestéküzletében Nyíregyháza, Luiher-u 6. y Telefon 245. volt egy városi sportcsarnok felépítése tárgyában, amelyen képviselve voltak az összes érdekeltek : tehát az OTT részéről vitéz Szabó Sándor III. elnök, a Motesz elnöke: gr. Teleky Sándor, dr. Ady Lajos tanker. főigazgató és az iskolák, a katonai állomásparancsnokság, csendőrség, leventék stb. képviselői. Az értekezletet dr. Mikecz Ödön, az egyesület elnöke vezette le, amelyen egyhangúan elfogadták azt a határozati javaslatot, amely feltárta Nyíregyháza város közép iskoláinak és sportegyesületeinek mostoha helyzetét a [tornacsarnok hiányát illetőleg és rámutatott az egyetlen megoldásra, amely kb. 100,000 pengőbe kerülő nagy sportcsarnok felépítésében áll. Élesen világította meg ezt a kérdést a kir. tankerületi főigazgató, amikor felemiitette, hogy Miskolcon azon botránkoztak meg, hogy tiz középiskola közül az egyik tornacsarnok nélkül állott, holott Nyíregyházán ugyancsak tiz középiskola közül csak kettő bir tornacsarnokkal. A határozati javaslatot később alátrták az öszszes védnökök, akik az értekezleten nem jelentek meg, majd a f. év őszén dr. Mikecz Ödön főispán által vezetett küldöttség adta át a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszternek, aki kijelentette. hogy a sportcsarnok felépítése teljesen indokolt, amelyre szükséges összeget okvetlen elő kell teremteni :és mindent elkövet, hogy ez a közeljövőben sikerüljön is. Ez évben odáig fejlődtek intézményeink, hogy sportolni vágyó nők és térfiak a sport minden ágában edzették magukat, amelyhez éppen kedvük vagy tehetségük volt. Ugy a már felszerelt sportcsarnok, mint a bujtosi sportpálya állandó mozgás színhelye volt. Különösen a bujtosi sportpálya nyújtotta sokszor a szines és kedves képet, amidőn ugyanazon időben de egymást mégsem zavarva, kitűnő karban lévő vörös salakos pályákon játszottak a tenniszezők, arrább atléták köröztek, távolabb a futballisták készültek az őszi bajnoki mérkőzésekre, majd a pálya másik, ligetté kiképzett részén az újonnan felállított szabadtéri tornaszereken tornászaink dolgoztak. Amikor ezt a képet láttuk, egyben elkönyveltük azt a fizetséget, amely egyedül lehetséges a vezetők részére. Nem sok. de tiszta lélekből fakadó bensőséges büszke érzés. Az alkotás fenséges öröme, mely csak azok részére adatik meg, aki lelki adottságuknál fogva képesek az önzetlen munkára és akiknek az eszükjárásában nem fordul meg a sanda gondolat, hogy a sportból „profitirozzanak." Könyv, papir, irószer az UjNágboltban Mielőtt Mikulásra ajándékot vásárod figyelie meg olcs óS^föLy «kk s Férfi ingek 2'28-tól Női meleg nadrág 4-es 1'68—1'80 Férfi alsó nadrágok 98 fillértől Mait selyem nadrág 1'98 Leányka meleg nadrág minden nagyságban ... 1 '48 Gyermek gyapjú szvetterek 1 '98 tói Férfi pouioverek 3'9o-tői Szilágyi Barna, Vay dárii-u. 2.