Szabolcsi Hírlap, 1933 (1. évfolyam, 1-25. szám)

1933-03-08 / 7. szám

4 oldab f7MQLCSIHIBIJJ> 1933. március 8. Tönkre kell-e mennie a cipészeknek? A Szabolcsi Hirlap vasárnapi szá­mában egy kis interjú keretében sir fel a cipészipar jajszava, az ipar pusztulá­sáról. A jajszó nemcsak a cipészípar sorában kel visszhangra, hanem min-' denki, aki akár iparral, akár kereske­delemmel foglalkozik, önkéntelenül is felsóhajt, mert saját gondját, saját baját hallja a másik embertársa jajszavában felismerni. Köztudomásu dolog azonban és ez­zel mondok uj dolgot, csupán tárgyi igazsággot szögezek le, amikor azt mon­dom, hogy jajgatással még sohasem gyó­gyítottak meg semmiféle bajt, legfeljebb fel lett híva a bajra, az emberek s az illetékesek figyelme és esetleg ráeszmél­tek arra, hogy ha valaki jajgat, annak talán fáj is valamije és jó volna esetleg megnézni, hogy mi is és hol fáj s talán lehet a fájdalmat enyiteni, ha nem is lehet azonnal megszüntetni. Ilyenformán vagyunk a cipészipar bajával, jajgatásával is. A fájás, a jaj­gatás, mint előbb mondtam, nemcsak a cipésziparé, hanem mindannyiunké, pró­báljuk tehát kitapogatni a fájdalom okát s próbáljunk meg arra valami kis gyógy­irt keresni. Legnagyobb sérelme a cipésziparnak a gyáripar terjeszkedése és a gyáripar termékeinek a fogyasztóhoz való olcsón­jutása. Engedjenek meg az igen tisztelt ci­pésziparral foglalkozók, ha minden ker­telés és szépítgetés nélkül megmondom, hogy ca ez igy van, ennek 99 percentig maguk az okai, Akár pedig azért mert szerénységükkel nyakukra hagyták nőni a gyáripart, áraikat pedig nem tudták összhangba hozni a változott viszonyok követelményeivel, nem tudtak kellő idő­ben a gyáripar üzleti elvére helyez­kedni, hogy a nagyobb forgalom révén érjék el — bár kevesebb haszonnal — a megélhetéshez szükséges tőke elő­teremtését. És mert nem ismerték fel kellő idő­ben a tömörülésben rejlő előnyöket, az is siettette helyzetük mostohára való fordultát. Egyidőben a szövetkezeti eszme megkezdte ugyan térhódítását, azonban ugylátszik, hogy vagy a szervezés hely­telen volta, vagy pedig valamely érdek­csoport aknamunkája révén nem tud­ták elérni a kellő eredményt. A vélet­len folytán számtalan esetben van alkal­mam személyesen meggyőződni róla, hogy nagy cipészüzletben a kisipar kü­lönféle termékei mint gyári ipartermé­kek kerültek eladásra, ha az üzlet ér­deke ugy kívánta, de ugyanannak a kis­iparnak a terméke, mint „saját mühelyünk" terméke is eladásra került, ha a vevő kézimunkát akart vá­sárolni. Arról is meggyőződtem, hogv ha ugyanazt a minőségű árut közvetlen akarta volna beszerezni az ember, a kisipartól nem kaphatta volna meg a viszonteladásnak szállított áron, ami a jelenlegi viszonyok közepette érthető is, azonban ha általában tudott dolog volna, hogy a kisipar termékeit közvetlenül olcsóbban szerezhetjük meg, mint a gyáripari elárusító helyeken, akkor a kisipar forgalma fellendülne. A cipészíparban ma már a kisipar is olyan fejlettségnek örvend, hogy tet­szetőség tekintetében sokszor felülmúlja a gyáriipari terméket, tartósság tekinte­tében pedig határozottan előnyben van. Ha már most minden előnyt fel lehet lel­ni a kisipari termésben, akkor igyekezni kellene azt árban is versenyképessé tenni. Tagadhatatlan tény, hogy a gyár­ipari márkásárunak még ma is jó ára van, és e jó árut, a kényelmes cipőt mindenki szívesen fizeti pár pengővel jobban. Ugyancsak meg lehetne csinálni a kisipari termékkel is. Aki jó bakkancsot tud csinálni, ab­ban specialista, az ne bajlódjon a lakk­cipővel, hagyja azt annak, akinek kedve, türelme és ízlése van az úgynevezett ,,jobb" munkához. Mind a kettő, no meg a még közbeeső árukat készítők is, megtalálhatják a számitásukat, az elhe­lyezést, az árusítást, az avval foglalkozó s abban képzett kereskedők, ugy hi­szem, szívesen vállalnák s abban az esetben, ami szinte hihetetlen, ha nem vállalnák, ugy egy értékesítő szövetke­zet alakításával lehetne a kérdést meg­oldani. A mai rossz gazdasági viszonyok közepette, amikor nagyon megnézi min­denki. hogy mire adja ki pénzét, a kö­zönség csak örömmel keresné fel azo­kat az üzleteket, ahol pénzéért tartós kisipari terméket kapna. Hogy egy ilyen terv megvalósításá­hoz pénz is kellene ? Tudom. Azonban talán ügyetlen egy kisiparos sincsen, aki még ma is, a nehéz viszonyok kö­zepette, egy-két pár cipőt ne hitelezett volna ki jó helyre. E helyett — tulaj­donjogának fenntartása mellett — hite­lezne a kereskedőnek, vagy az értéke­sítő szövetkezetnek s kitartó munkával a kisipari termékek helyét lassan elfog­lalnák s igy kevesebb volna a jajszó és kevesebb volna az éhező száj. Sétáló. Lengyelország megsértette Danzig szabadállam függetlenségét Danzigból jelentik. A lengyel kor­mány bejelentette, hogy a Westerplatten levő lőszer és anyagraktár védelmére nagyobb katonai alakulatot vont össze. Lengyelországnak ugyanis tudomására jutott az, hogy Danzigban felforgató ele­mek merényletet terveznek a lőszerrak­tár ellen. Danzigban a csapatösszevo­nást ugy tekintik, mint Danzig szabad­állam függetlenségének megsértését. Éppen ezért Danzig kormánya tilta­kozói jegyzéket nyújtott át a lengyel kormánynak s erről értesítette a Nép­szövetség főtitkárságát is. Danzig utcáin fegyveres polgári alakulatok tartják fenn a rendet a hivatalos rendészeti hatósá­gokkal együtt. A polgárságot figyelmez­tették, hogy minden rendzavarástól óva­kodjék, nehogy magatartása igazolja Lengyelország eddigi lépését s feljogo­gositsa esetleges súlyosabb lépések meg­tételére is. Az oláh határőrök agyonlőttek Bihar­keresztesnél egy magyar fiatalembert A határőrök Biharkeresztes kö­zelében hétfő délelőtt egy három sebből vérző eszméletlen fiatalem­bert találtak. Beszállították a köz­ségbe, de kezelés közben sérülé­seibe belehalt. A nála talált iratok­ból megállapították, hogy Fliegl Róbert 26 éves budapesti illető­ségű egyénnel azonos, A fiatalem­ber két évvel ezelőtt megszökött a temesvári hadbíróság épületéből és Budapesten vett ki lakást. Te­mesváron él felesége és két gyer­meke s ott élnek szülei is. Édes­atyja Temesvár egykori állomás­főnöke volt. Minden valószínűség szerint a fiatalembert román határ­őrök golyói ölték meg. HOHBHlliiRn Előfizetési felhívás! A Szabolcsi Hirlap, mint Szabolcs­vármegye egyetlen napilapja, hűséges krónikása akar lenni mindazoknak az eseményeknek, amelyek elsősorban vár­megyénk közönségét érintik és érdeklik s arra is törekszik, hogy kifejezést ad­jon azoknak a gondolatoknak, amelyek ennek az ősi földnek talajából fakad­nak. Ebben a munkájában csak ugy tud eredményt elérni, ha a lap szelle­mények támogatása által erkölcsi tőkét lát maga mögött. Ezért ez uton is fel­hívjuk vármegyénk közönségének figyel­mét lapunkra való előfizetésre. Előfize­tési ár egy hónapra 2 pengő 50 fillér, negyedévre 7 pengő 50 fillér, Köz­tisztviselőknek 20°/o engedményt adunk. A lap támogatása teszi lehetővé azt is, hogy terjedelmünket növeljük s olyan irányú cikkeknek is helyt adjunk, amely­nek közlésére a mostani korlátolt ter­jedelem mellett nincs módunk­Teljes magyar műsor az Apollóban. Ma kedden és holnap szerdán a Tau­ber film lekerül a műsorról s helyette Lil Dagover — Hans Stüwe magyar tárgyú szerelmi története a Maros vize folyik csendesen,., kerül bemutatásra magyar zenével s dalokkal. Előtte to­vábbra is műsoron marad Báró Eötvös József örökbecsű verse filmen, Ameg­fagyott gyermek. Csütörtöktől Eggert Márta — Georg Alexander legújabb énekes vígjáték kerül bemutatásra 70, 60, 40 és 20 filléres helyárakkal. Végzetes gyógyszercsere Budapestről jelentik : Benedek Izi­dorné az egyik fővárosi orvossal meg­vizsgáltatta magát. Az orvos a vizsgálat végeztével receptet irt az asszonynak, aki a gyógyszert megcsináltatta. — A gyógyszer bevéte után az asszony rosz­szul lett s beszállították a Rókus kór­házba, ahol azonban anélkül, hogy esz­méletét visszanyerte volna, meghalt. Az orvosi vélemény szerint az asszony ha­lálát minden valószínűség szerint vég­zetes gyógyszercsere okozta. Ebben az irányban megindult a nyomozás a fele­lősség kiderítése végett. Palágyi Lajos meghalt. Palágyi Lajos ma reggel 67 éves korában meghalt. Betörök jártak a kecskeméti törvényszék elnöki irodájában. Kecskemétről jelentik. Az elmúlt éjjel a kecskeméti törvényszék elnöki irodájába ismeretlen tettesek betörtek. A betörők a törvényszéki épület egyik ablakán át hatoltak be, több ajtót fel­törtek s az elnöki irodában levő kiseb­bik páncélszekrényt megfúrták. A páncél­szekrényből mintegy 5000 pengő értékű készpénzt vittek el. A nagyobbik páncél­szekrényt nem sikerült megfurniok, le­het, hogy ebben a munkájukban valaki megakasztotta őket. A ma reggel meg­ejtett helyszíni vizsgálat megállapította azt, hogy a betörést hivatásos betörők követték el, nagy szakértelemmel dol­goztak. A betörők kézrekerítése érde­kében nyomozás indult meg, Időjárás Északi légáramlással lassú hősüíye­dés várható, a keleti részeken még kiseb esőkkel. MERKÚR NYOMDA Nyíregyháza, Vay Ádám-u. 5. Készit mindennemű nyomtatványokat Ízlésesen és olcsó árban. Eredmény nélkül végződött a gyön­gyösi hitvesgyilkos székesfehérvári kihallgatása Szakái- Gyulát a gyöngyösi hitves­gyilkost az egri ügyészség hétfőn átadta a székesfehérvári rendőrség két detek­tivjének, mert gyanú merült fel, hogy 12 évvel ezelőtt Szikora gyilkolta meg Székesfehérváron Orbán Ferenc gépészt. Ma délelőtt hallgatták ki Székes­fehérváron Szikorát, azonban semmi eredményt sem tudtak elérni. A nyíregyházi kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóságtól. Tk. 21840/1932 szám. Árverési hirdetményi kivonat. Dr. Propper Sándor végrehajtatónak Hajnal Lajosné Veres Borbála végrehaj­tást szenvedő ellen indított végrehajtási ügyében a telekkönyvi hatóság a vég­rehajtató kérelme következtében az 1881. XL. t. c. Í76. §-a értelmében elrendeli a végrehajtási árverést 9l P 08 f. tőke­követelés, ennek 1930. évr szeptember hó 13. napjától járó 8 u/o kamata, 47 P 10 f. eddig megállapított per és végrehajtási és az árverési kérvényért ezúttal megál­lapított 12 P költség behajtása végett a nyíregyházi kir. járásbíróság terü­letén levő Demecser községben fekvő s a demecserí 626. számú telekkönyvi be­tétben A- meg t. sor, 2629. hrsz. alatt foglalt Hajnal Lajosné Veres Borbála és Hajnal Imréné Hajnal Julianna nevén álló a Nyomossziget dülóben fekvő 5 hold 1028 négyzetöl területű szántóból a Hajnal Lajosné Veres Borbála 1/2-edrész illetőségére 1400 P kikiáltási árban. A telekkönyvi hatóság az árverésnek Demecser községházánál megtartására 1933. évi március hó 23 napjának d. e. 11 óráját, tüzí ki és az árverési feltételeket az 1881. LX. t. c 150. §-a alapján a kő­vetkezőkben állapítja meg. 1. As árverés alá eső ingatlant a ki­kiáltási ár kétharmadánál alacsonyabb áron eladni nem lehet. (1908. LXI. t. c. 25. §.) 2. Az árverelní szándékozók kötelesek bánatpénzül a kikiáltási ár l0°/o-át kész­pénzben vagy az 188!. LX. t. c. 42. §-ában meghatározott árfolyammal szá­mított, óvadéképes értékpapírosban a ki­küldöttnél letenni vagy a bánatpénznek előlegesen bírói letétbe helyezéséről kiál­lított letéti elismervényt a kiküldöttnek átadni és az árverési feltételeket aláírni (1881. LX. t. c. 147. 150. 170. §. 1908. XLI. t. c. 21. §.) Nyíregyháza, 1932. évi november 16. A kiadmány hiteléül: Dr. Klusck s. k. kir. járásbiró. 108 Benedek, kiadó. Apróhirdetések )0 szóig 80 fillér, minden további szó 8 fillcr, állást kere­sőknek 10 szói*: 60 fillér, minden további szó 6 filléa. Széna, lednek, árpa és zabszalma, takar­mányrépa, tengeriszar nagyobb mennyiségben eladó. Cim : főjegyző Nyirpazony. 86-3 Akáccsemete egy és két éves, valamint tölgy és vadgesztenye fácskák kaphatók Liszkay De­zső császárszállás! gazdaságában. Cim: Zrínyi Ilona-utca ó. 99—4. Gyönyörű uriszoba, háló, felháló, könyvek sürgős elköltözés miatt eladók. Luthez B. 11. 2. 110. Eladó nyári vető rózsakrumpli J50 mázsa, prima réti anyaszéna és lednek 300 mázsa, nal­mi Bocskay-utca 5. 105. Tisztesszges szobalány hosszú bizonyitvány­nyal felvétetik. Jelentkezni: Széchenyi-u. 12. 109. Gyakorlatt fehérnemű varrónő egy ügyes fűző utazóuö felvétetik Blumbergnél. 106. Egy volt önálló kereskedő ki irodai mun­kákban is jártas — bármilyen csekély fizetésért munkákat vállalná. Cim a kiadóban 107. Vaeut állomás közelében kiadó 3 szobás magánház esetleg 1 és kétszobásnak is. Értekezni Garfunkel műköszörüsnél a Nyirvíz-palotával szemben 104. A szerkesztésért felelős: Dr. Garay Gyula. A kiadásért felelős: a Szabolcsi Hirlap Lapkiadó Betéti Társaság, Kovách B. és Társai kiadótulajdonos. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem adunk vissza. Nyomatott a Merkúr könyvnyomdában Nyíregyházán, Vay Ádám-utca 5. szám.

Next

/
Oldalképek
Tartalom