Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 146-172. szám)

1932-07-05 / 149. szám

1932. juöus 5. jsrtfKYloiK. Az nj közegészségügyi rendelet legfontosabb intézkedései Július elsején lépett életbe az u] közegészségügyi rendelet, amely fontos rendelkezéseket tartalmaz a közkórházak vezetésére, a betegápolásra, a beteg felvételére, stb. vonatkozóan. A miniszteri rendelet részletesen körülírja a közkórházak megalakulását, melynek munkásságát a közkórházi bizottság ellenőrzi. ' A bizottság elnöke Szabolcsvármegyében Virányi Sándor alispán, akinek a vármegyei főjegyző az ál, landó helyettese. Szabolcsban két bizottság van, a nyíregyházi és a kisvárdai. Hivatalból az elnökön és helyettesén kivül a következők a bizottságok tagjai : a vármegye tiszti főorvosa, a vármegyei számvevőség főnöke, a kórház igazgatója és dr. Tóth László főjegyző, a vármegye gazdasági ügyeinek előadója. A nyíregyházi' kórházi bizottság választott tagjai a következők : Bartók Jenő dr lelkész. Bencs Kálmán kir. kormányfőtanácsos, polgármester, Fráter Ernő dr árvaszéki elnök, Imre János igazgató-főmérnök, Mikecz Dezső udvari tanácsos, ny. alispán, felsőházi tag, Nagy Lajos vármegyei főlevéltáros, Rosenberg Emil dr. .egészségügyi tanácsos, Sarvay Etek dr. vármegyei főügyész, Szalánczy Ferenc kir. gazdasági főtanácsos, Vietórisz József dr. c. főigazgató. A kisvárdai kórházi bizottság vár lasztott tagjai : Diner István, Ébner Jenő, Jármy Béla dr. ny. főispán, kir. közjegyző, Kastaly Ferenc, Lukács Vilmos dr., Rézíer Gábor dr. főjegyző, Simák János, Szmrecsányi László dr., Vargá Lajos dr. — Ugyancsak meghatározza a rendelet az igazgató, az osztályvezető főorvosok, a kórházi orvosok hatáskörét. Az uj rendelet 'érteimében a gondnok hatásköre kibővül, mert ő intézi a közkórház pénztári, gazda sági és irodai ügyeit a kórházigazgató, illetőleg a kórházfenntartó rendelkezése szerint. A kórházban minden jelentkező beteget, akinek betegsége miatt kór házi ápolásra okvetlenül szüksége van, ha megfelelő férőhely van, illetőség- és személykülönbség nélkül "fel kell venni. A jelentkezett betegek ápolási költsége a kórházi nyilvános betegápolási költséghozzájárulás terhére esik, ha a beteg szjegémy s a közvetlen hozzátartozók is fizetésképtelenek. Ez esetben a betegnek szegény ségi bizonyítványt keü felmutatnia. A szegénységi bizonyítvánnyal vagy biztosítói beutalólappal nem rendelkező vagyonos beteg csak akkor vehető fel a kórházba, ha a kórházi ápolási dijakat legalább i 5 napra a közkórház pénztárába előre befizeti. A rendelet kimondja: »a fizető beteg köteles az ápolási dijakat 15 naponként előre befizetni, illetőleg a kórháznak oly biztosítékot nyújtani, mely a fizetés pontos teljesítését kétségtelenné teszi«. Ha beteg valamely elismert társadalombiztosító intézet kórházi ápolásra igényjogosult tagja, ezt a körülményt a kórházba felvételekor Szabályszerű kórházi utalvánnyal, vagy kórházi felvételi igazolólappal kell igazolnia. A rendelet kimondja, hogy ha az ápolási költségek behajtása a fizetésre kötelezett személy létfenntar.* tását veszélyezteti és ezt a körüliményt hatósági bizonyítvánnyal igazolja, az ápolási költségnek részben vagy teljes egészében való elengedését kérheti a polgármestertől, akinek határozata ellen az illetékes minisztériumhoz lehet fellebbezni; { A július elsején életbelépett rendelet végül meghatározza, hogy ki viseli a gazdasági cseléd kórházi ápolási költségeit, melyről az, előző ügyrendben nem intézkedtek. Az uj rendelet kimondja : »a szolgálati idő alatt megbetegedett gazdasági cseléd költségeit harminc napon keresztül a gazda köteles fizetni, ha a cseléd a közkórházi ápolás napját közvetlenül megelőzően legalább tizenöt napon át a gazda szolgálatában állott. A gazda fizetési kötelezettsége akkor is fennáll, ha a cseléd szolgálatból kilépése és a közkórházi felvétel között ugyan bL zonyos időbeli eltérés mutatkozik, de a kórház igazgatója igazolja, hogy a betegség kifejlődése, illetőleg keletkezése a szolgálati idő alatt történt. A szolgálati idő tartamára tekintet nélkül a gazda viseli a gazdasági cseléd közkórházi költségét annak teljes gyógyulásáig, ha a megbetegedést a gazda szándékosan vagy gondatlanságból okozta.* A HAJ ÉkZÉkÉNY A KÖZÖNSÉGES SZAPPANOKKAL SZEMŰBEN! 1 A ruhamosáshoz megfelelnek a kö«ö®séges szappanok mosóporok. A* éW liajsmk más kell: az enyhe, szódamentes Eltda Shampoo, mely dússá és ragyogóvá teszi. MÍNÖENHETI FEJ MOSÁSHOZ & NyKISE a sóstói strandon ki akarja fejleszteni a szabolcsi vizisportot üj fejlődési korszak nyílik Szabolcs sporttörténetében Vasárnapi számunkban röviden jeleztük, hogy a Nykise a fejlődő sportélet uj követelményeként meg alakította az úszószakosztályt, hogy Nyíregyháza fiatalsága e szép sportágban, amelyben a magyarság világviszonylatban is az elsők között van, kiképezhesse magát és később 'a versenyeken méltóan képviselhesse a város és egyesülete színeit. A? u] szakosztály agilis vezetősége letkes ambícióval fog a munkához, hogy egyrészt a sportúszásnak a város közönségét megnyerje, r másrészt, hogy mint országunk több nagy városa, néhány kiváló úszót neveijen hazánknak. Eddig ezt a sportot szaks'zerü Vezetési mepett nem kultiválták Nyíregyházán s éppen ezért a Nykise akciója minden dicséi etet megérdemel. A terv, amely a közeljövőben megvalósul, igen jelentős eseményeket igér. A Nykise rövidesen megkezdi • r a sóstói strandon a sportúszást, szakképzett ve/etők felügyeletéivel. Ezzel 'a pompás sóstói strand fürdőélete érdekesebbé válik, mert áz uSzók tréning-mérkőzése sok szép látványosságot nyújt. De. ugyanekkor bevezeti a magyarságnak annyi dicsőségét szerzett vizipálót is és kieszközölte, hogy még ebben az évben Magyarország legjobb úszói és vízipóló csapatai á sóstói strandon propaganda mérkőzést rendezzenek. A napokban Nyíregyházán járt az Országos Testnevelési Tanács és a Magyar Uszó Szövetség kiküldötte. Matyók A'adár mérnök, aki e] volt ragadtatva a sóstói strandtól és alkalmasnak találta a fürdőt az. úszóversenyek lebonyolítására. Mindezekkel kapcsolatban a Nykise úszószakosztálya meghág nositani óhajtja a sportevezést is, anrxál is inkább, mert már eddig is több, mtnt 20 tag rendelkezik csónakkal, ugy hogy egy-egy úszóverseny alkalmával evezőversenyekkei Is emeik a nyári sportélet szépségeit. Legközelebb végrehajtandó tat ve még az úszószakosztálynak a sóstói strandon egy modem sportuszoda létesítése, amelyet nag^ anyagi áldozatok árán ugyan, de rövidesen megépítenek. A Nykise a legfőbb uszóhatóságnak, a Magyar Uszó Szövetségnek 'tagja és ez a tagság elegendő garancia arra, hogy az egyesület úszói eisőrang-u úszókká fejlődjenek. A kisari úton végig... Kisari-ut, július hó. (Kiküldött tudósitónktó'.) Reggel nyolc óra lehetett, amikor útnak indultam az építés alatt álló Kisari-ut munkáinak megtekintésére. Fehérgyarmatot elhagyv-a messze ki lehet látni a megszállott Szatmár, Beieg

t Ugocsa vármegyék fejé. A ju'iusi napfény csaJS a megszállott terület végtelennek látszó földjein aranyozza be az aranysárga búzamezőket: felettem apró fekete felhőcskék úszkálnak. Messze a beregszászi hegy oldalán a bágyadozó napsugártól mégni eg villan egy borház fényes teteje. Az ut mellett pedig szelíden bólogatja az északi szellő áz akácok lombjait... Lassan haladok a Kísar felé az 1 épités alatt álló földúton. Az ut a Tur rozoga fahidján, kaszálókon vág át Kisar—Nagyar felé: aztán szalad tovább... A Tur hídja előtt* a Birhó erdő fái sötétlenek, balra pedig a végte;en zöld mező tünlk elő. Lent keleten egy mocsárba! fuló erdő takar/a a kilátást. Az erdő előtt sárguló búzatáblák ide-oda csapongó bársonyod takarója ring sejtelmes, titokzatos hullámzással... Az utat szegélyező földeken, mindenütt, amaddig a szem ellátj virágzó krumplifö'dek, fáradt tengeritáblák terülnek el- A Tur hídja körül az erdő alatt az ember szinte kísértésbe jön, hogy végig ne Szaladjon, végig ne gyalogoljon a tükörsima bársonyos zöld pázsiton. Az utmenti árokban ezer meg ezer béka hangversenyez. Itt-ott az utmenti árok partján moszattól terhes fűzfák hajlanak derékba. A nyílegyenes ut jobboldalán pedig telegrál' póznák sorakoznak katonás rendben. : • ' ! Fehérgyarmat községtől a Tur hidjájg, mintegy kétkilomét«rerf már egylorma magasságban fel js töltötték az -utat. A hidon tui 15— 20 félmeztelenre vetkőzött naptói lesjjtött, mokányarcu magyar munkástói tarka az utmenti árok partja. Hangyaszorgalommai doli goznak mind. Szótlanul hányják az utmenti árokból az agyagos föld®k az úttestre. A darabos földet csákánnyal törik apróra, hogy elteríthessék az uttestén. Azon az úttesten, amelyet már 20 éwei ezelőtt kövesutnak jelöltek ki — térképeken már kövesut jeízésse' is ellátták, — de még ma sincs kész, illetőleg ma már kövesut alá való feltöltését inségmunka keretében — Péchy Szabolcs főispán, Streichor Andor alispán és dr. Gaál Endre országgyűlési képviselő közbenjárására — a mátészalkai államépitészeti hivatal meg is kezdette és ha ilyen tempóban folyik a munka tovább, augusztus hó végére az ut építését be is fejezik. Egyébként ez az ut arról nevezetes, hogy 1912 |óta4 ahány képviselője ölt a fehérgyarmati járásban fellépett, — programmjának e[ső pontjaként jelöltetett meg* —.A legutóbbi'választások alkalmával dr. Huszti Gaál Endre, a járás képviselője, tett Ígéretet az ut megépittetését illeitően és ennek eredményeként a Kisariak—Nagyariak végre köv«5 úthoz fognak jutni. Az ut megépítése a lehtetíőj leggyorsabb tempóban halad előre, á munkások naponta 20—25 b

uzát keresnek* A munkások mind meg vannak elégedve keresetükkel s mint mondották, e!őljáróik

t mérnökök, utbliztosofy Inunlkafelügye;ők, mindannyian igyekeznek munkájukat megkönnyíteni s ezért ezúton fejezik ki hálás köszönetü

1két. * Késő este lettj mire visszafordultam Fehérgyarmat felé. A kls^ ari templom tornyában harang kcm dult.« Lassan ballagtam a város felé. Tfegnap zápor voltt A zö'd m^zőn mcg-megcsiliant lábom nyomában áz eső maradéka. Pirosan csillant) mert szállt már léteié a nap. Kovács Gyul*.