Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 98-120. szám)

1932-05-01 / 98. szám

Nyíregyháza, 1932. május 1. » Vasárnap ZaXH évfolyam. 98 sz Előfizetési árak helyben és vidéken : tim Héra 2 P 50 f. - Negyedévre 7 P 50 1. Swe« szám ára: hétközn ap lö f., vasárnap 16 1. "nmwtirTMBnwniriiirirrriiiiiTiiiiifii mi I m I I i i i i • I i . Alapította: JÓBA ELEK Felelős szerkesztő: VERTSE K. ANDOR A munka jelentősége irta: Baltazár Dezső 4r. Szerkesztőség tá kiadóhivatal cime : Széchenyi-út 9. szám. — Telefonszám: 1-38. Hirdetéseket az Ujságboit is felvesz, Bethlen-u. 2 A termelési tényezők között: ne­vezetesen a íölci és a tőke társasá­gába" azért helyezzük második helyre a munkát' mert a munka teljesítője az ember kétségtelenül utána következik létrejövetei 'tekin­tetében a fölcinek. A föld elébb tett és utána és belőle az ember. Lelki érték tekintetében minden bizony­nyal az emberé az első hely, akit lelkisége, szellemisége és egy tö kéietesebb világba elhivatottsága csakugyan a teremtés koronájának méltóságára erod. A teremtés sem­mi más élő vagy élettelen részt} nem t ua öntudatos közösséget fen­tartani az Istennel, csak az em­ber. Ezen az igazságon semmit 3 em változtat az, ha az* emberek vagy nemzetek átmenetileg azzal akar­ják nagyobbra tartani magukat) hogy az Isten és vallás tagadása áltai ei igyekeznek mosni maguk és az állatok között a különbség vá­lasztóvonalát. A munka tehát, imnt a lelki­séggel kapcsolato', öntudatos éné­ben tevékenység a termelési té­nyezők között, lelki méltóság te­kintetében, első helyet követel ma­gának. Joggal követei. Van olyan selejtes felfogás, amelyik tehernek, sőt csapásnak tartja a munkát. An­nak tartja egyrészről azért, mert állati "érzés-világba helyezkedik ál­tal, látva, hogy az állatok legna­gyobb része ugyancsak vonogatja a munkától magát, részint azért, mert valami "sajátságos megtévelye. aes folytán az" ment bele az esm­berek köztudatába, hogy a biblia szerint Isten átka a munka. Mintha a boldogság paradicsomi állapotában nem lett volna az em­ber tevékenysége körébe más be­osztva, mint a kész javak evése, ivása, munka nélkül. Azt el kell hinnünk, hogy boldogságra terem­tette a teremtő az embert s az életét ugy osztotta be, hogy min­den életnyiivánulása ezt a bol­dogságot szolgálja. Meg van írva a Szentírásban, hogy a paradicsom boldog helyét azzal a feladattal adta az Isten az embeme^, hogy »müve]je és őrizze azt.c< A müvelés munkával jár. 'I'ehát a munka a boldogság része. Ezt érezzük mindnyájan, akik a munkát a mun­káért szeretjük, iia a tökéletesen boldog Isten »örokké m unkás«, ak­kor az ő »képére és hasonlatossá­gára« tereintett embernek is mun­kásnak kell lennie. A m unkát és a »munkás« méltó­ságos elnevezést nem szabad és nem lehet egy társadalma osztály­nak sem a mjaga számára lefoglal­ni és kisajátítani. Én a munkában nem rideg kötelességet látok, ha­nem jogot és gyönyörűséget. Ha tehát jog a munka, akkor a lmunké­hoz, a munkára mindenkinek joga van. Joga van a munka után ke­nyérre is; mert a kenyér élet. A m unka ennélfogva éfetjog. Hogy a munkához való jogát érvényesíthesse az ember, munka­alkalmak nyújtására v;m szükség. Valamire való ember — ha csak nem munkaképtelen — el se fogad­ja munka nélkül a kenyeret. A munkaképes emberre megalázó és szégyen számba megy, ha mun- , kanélküii "kenyeret keli "elfogadnia • az éhség kínzása miatt. A tudomá­nyok és találmányok szédületes fej­lődése minden elismerésre méltó­sága mellett is azzal á hátránnyal rendezte be s alakította átai" a termelést, hogy az emberi müiika egy jelentékeny részét nélkülözhe­tővé "és feleslegessé tette. A tár­sadalomgazdaságnak ezt a vesze­'dejmét a gépipar, a nagy gyári üze­mek hoztak á világra. A veszede­lem ma már olyan méreteket öl­tött, hogy elhárítására az államok­nak nagyon gyors és nagyon gyö­keres intézkedéseket keh tenniök. Az emberi munkát feleslegesséf tevő gyáripar maga számára is ve­szedelmet jelent, mtrt a munka­nélküliek ellátása terhét feltétle­nül neki 'kell viselnie, az államok­nak pedig azt kockázatot, amit a munkanélküliek tömege az erkölcs és rend oldalain jelent. Akárhogyan gondolkozik is a nagy tőke érde­keltsége, semmi más ut nem kínál­kozik a veszedelem elhárítására^­mint az, hogy az emberi kéz mun­káját keli .alkalmazni minden olyan termelési "ágban, ahol az emiberi ész és kéz munkája legalább olyan jó eredményt és minőséget tud létrehozni, mint a gép. A mezőgazdaságnak gép üzemre berendezkedését kell elsősorban le­állítani, ahor nemcsak az emberi munka, de az állati munka jelenté­keny része is tétlenségbe lett visz­szavetve. A mezőgazdaság terén áll igazán — igen kevés kivételtől el­tekintve — hogy az emberi kéz munkája minőség tekintetében nemcsak kiállja a versenyt a gé­pekkel, hanem felül is múlja azo­kat. Á? kétségtelen, hogy a mun­ka végzésének gyorsasága a gé­pek előnyére irható. De ez az .előny alacsonnyá törpül 'ahhoz a hát­ránybez képest, amit a mezőgazda­sági "üzemekből kiszorult munkát­lanok és kenyértelenek éhező, elé­gedetlen, forrongó tömege jelent, amelyet nemcsak társadalmi, em­berbaráti. hanem áltaimi érdek és kötelesség a gondoskodás támoga­tó karjára venni. A mezőgazdasági gépek mellett a gyorsaságon kívül fel szokták hozni a végzett mim­ka olcsóságának előnyét is. Ma már a magas ipari "árak mellett erősen kétséges ennek az állitásnak az igazsága. Sőt merem állítani, hogy a tőkeszegény gazdákat épen a gaz­dasági gépüzem bevezetése juttatta tönkre. Az ilyen részletkérdésekben nagy igazságok tükröződnek. Fájr dalom, hogy gonosz széliem hatása alatt ugy aiak uit ki a helyzet, hogy a munkások és munkaadók két ellenséges táborként állíttattak egymással szemben, ahelyett, hogy a termelés eredményében igazságos osztályt csinálva egy közös érdekű és közös sors u n%gy családnak éreznék magukat a hazának, mint édesanyánk fősége alatt. A mun­kásság ellenséges indulata, amely a mezőgazdasági folyamat legsür­getősebb, legszorgosabb időit a követelések felfokozásávai a mun­kaadó kizsákmányolására használta fel, kényszentette a munkaadókat; a türelmes gépüzem bevezetésére. Viszont a munkaadók a nagy miun­kakinálat idején adták vissza éhbé­rek formájában a kölcsönt. Ennek nem szabad így menni tovább. A kölcsönös megértésnek munkások és munkaadók között' létre kell 'jönni', ínfert különben a két ellenséges tábor felemészti egymást. Ha a mindkét féi részé­re előnyös és igazságos megegye­zés nem megy a józan beláíás ut­ján, az államnak hatalmi eszkö­zökkel ís be kell renáezni a jobb jövendőre képző iskolát. Ugy hi­szem, hogy az állam s 0kkai szük­ségtelenebb helyekre is bevezette már hatalmi intézkedéseit; iegaS,bb ez esetben szükséges területen érvényesítené. Hiszem azt is, hogy az ellenségeskedés idején szenved­tek már a munkaadók és munkások is annyjit, hogy a méltányos és igazságos megegyezésre kész ben­nük a lélektani állapot. Fájdalom, hogy ha a földbirtok üzem hasznán kellene osztozkodniok, akkor ma mindegyik rész üres kézzel rnlenn« ei az osztozkodásról: mert nincsen haszon. A megegyezés alapja egye­lőre az üzemi költségekben elhe­lyezendő létfentartási legkisebb szükséglet lehet mindenik oldalon. A munkaalkalom luánya arány­lag még sokkal veszedelmesebb méreteket öltött az ipar terén. A nagy gyáripar rohamos fejlődése az utolsó két évtized alatt a kis ipari munkaadók és munkások leg­nagyobb részét a szó szoro s értel­mében vett nyomorúságba döntöt­te. Csak á vak nem látta, hogy a gyáripar a fejlődés mohó meneté­nek erőltetésévei a sajáit maga vesztét is előidézi. A gyáripar tö­megterffneíéséintík fogyasztóképes, vagy jobban mondva vásárlóképes társadalom keli. A társadalom leg­szélesebb rétegében a vásárlóké­pességet épen a gyáripar áltai előidézett munkanélküliség ástai alá. Mit ér az emberi találmányok büszkeségének a gépipar területén való tobzódása, mit ér az olcsó^ mit ér a tömérdek termelés, ha a termelés raktárai körül duraddá kényszerít ett tömegek lázongása jelzi a végveszély tizenkettedik órá­jának közeledtét. i Ha !ass ubb lesz is, ha drágább lesz is az ipari termelés, mindazok­ban az ipari ágakban, ahol a kéz­műipar legalább olyan minőséget tud 'előállítani, mint a gépipar, Alanti feltűnő olcsó árakon szerezhetjük be cipőszükségletünket! STIBI JÓZSEF CIPŐÁRUHÁZÁBAN NYÍREGYHÁZA, ZRÍNYI ILONA-UTCA 2. TELEFON : 579. Férfi fekete erős fűzős cipők strapára ,, „ „ divat félcipők .. Férfi barna bagaria divat jélcipő F érfi barna és fekete bagaria la kézi­munka félcipők 18.50 18 - P-'ől 13.60 „ 15.80 „ Női fekete pántos alacsony vagy magas sarokkal 11.— Női barna pántos és fűzős formákban 12.50 „ Női lakk pántos magas v. alacsony sarok 13.— „ Női fekete és szines antilop divatcipők 14.— „ Női mogyoró szinü pántos alacsony v. magas sarokkal 14 — j> Női divat szandalettek a legújabb modelekben óriási választékban! — Cipőtisztító szerek és cipő fűzők nagy választékban! pif- Minden egyes párért teljes szavatosság! 2076-:o Gyermek cipők: Barna és fekete pánios tf °2 számig 3.40 P-tő „ 23-26 „ 4.60 26-30 „ 6.— 31-35 „ 7.50 i) 99 » Ara 16 fillér

Next

/
Oldalképek
Tartalom