Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 49-72. szám)

1932-03-12 / 59. szám

1932. márctus 12. J^ÍRYIDÉK. Válasz a példabeszédre írtam én magam: Szeredás János, kis-közgazda szakértő. Tekintetes Főszerkesztő Ur mán engeggyen meg neköm, hogy csak • ilyen rágimódissan szóllittoim és nem méltóságotom, pedig ez is ktdukálna Magának, illendően tudom. Dehát nekem ts jobban esik igy, meg oszt valahogyan jobban közeiesem be esik jgy az cmbör. '1 A Maga Nyirvidék nevezetű ujsággyának ehhó 2-iki számába »egy magyar potgár« akt közgazdasági szakértőre sz

0r

ul, egy »Példabcszécit-fé e írást mutogatott be ,amit Maga ki is nyomatott, oszt én elóvastam. Neanis eccer, hanem többcör. Ebbe a példabeszédfélébe Ieirja ez az egy magyar polgár, hogy az ő szomszédja, aki értelmes, tapasztalj kellő t

udásu, becsületei és jőindu'atu szeszfőző ember, aki nem mondom, kissé »huncutkás« imerhogy alighanem van neki is »huncutkája?») szereti a tréfát é? akinek a nagyapja különben honvéd is volt 48/49-ben, ^alighanem jobb szeretné, ha most lehetne inkább honvéd, a kaszárnyaszanatóriumban) — olyanféle mesét mondott el, amiből nem tudtam kiértem, nogy hát a nru közgazdasági állapot vott-e, vagy csak tréfa? Hogy röndbeszehessem a gondolatokat, egy kicsit ide költ ismételni ezt a mesét, így ni: Vótt a faluba két gazdalegény, a

z Andris meg a Pista, oszt mindketten a Ju isba bolondultak. Módos legény vótt az egyik is, a másik is, a lyányra is nizett »jövő«,mert bár árva lyány vótt, de a nagyszülei meg a neveitszülei, — mán téts'zik tudni. Az Andris jobban veszkődött, eehanyagótta a gazdaságot, adósságot cnnátt, megbukott, világgá ment, pedig a Juüsnak ü teccet, Ott maratt a Pista, avva

1 meghitelt, két szép gyerök lett, de a Pistát elhitta a ijpanyorládz. Özvegy maratt a Juüs, itt hagyott csapot-papot, oszt mer ugy naiiotta, Hogy a Zandris nem veszött ei, hanem még gazdag ember is tett ott t

ui a Nagy vízen, gyerököket, nagyszülőket, neveltszülőt mind itthagyva, oszt a kakapufélfátói azon illedelmesen elköszönve, utána ment a Zandrisnak. Itt oszt abba maratt a mese, mer közbe megérkezett a vonat a záUopiásra, ott kiszátt a »huncutkás« szeszfőző is, meg az az »egy magyar polgár« is. Most aszongya az »egy magyar polgár«, hogy ezen. a mesén sósat gondókodptt és nem t

ua Sehosse igenyes-, re gyünni vele, hogy ebbtii hun likad ki a közgazdasági értelöm, mer ü nem nyíregyházi' telepes gazdafi, kinek fiatal lévén itteni családfája, természetes, józan kéj>ességei nem romolhattak el még s -igy saját ügyeikben a maguk eszei'.; ha.lgatnak. Az »egy magyar po!gár« nem illyeiij mert ő még az osztrák-magyar monarchia idejében nevelkedett, megtanult gazdálkodni, termeim, gondosan eladni, beosztani a garast s rendesen fizetni az adót, meg más miegymást, amit akkor az osztrákmagyar monarchiában tanítottak. Hát lippeg itt a hiba! Ugy köU nekije. Jppeg ezért nem tuggya, hogy mitévő legyen azzal a»huncutkás« [szeszfőző példázattal. Igaz, hogy nem tüüem kérdezte meg amit tűnni szeretne, hantím Magátui Tekintetes Főszerkesztő Ur, hát nem tudom, nem-é j kotyogok bele ollanba, amihő neköm semmi közöm, de mert mán nem győzök várni a válaszra, hát elküldöm ezt a zirást, oszt ha nemi teccik, ne nyomassa ki, attui se lösz senkinek s

emmi baja. De, ha kinyomattya, akkó ebbe az eredetyi alakgyába nyomassa, hogy rá-üsmerjen az annyuk az írásra, mer ü nagyon öriinne, ha újságba óvas_ hatná a zegésszet, ahogy irva vagyon. Ammondó vagyok, hogy a zeset Sehosse teccik neköm. Könnyű neki, mer »névte'en levéi« mögé bújik, oszt ámbátor ismén a Zandrist is, meg a Pistát és a Juli't, nem monygyameg, g hogy kik fégx enek ük. Hogy löhes- | sön így szabad véllemént mondáin íáttatlanba? Meg a »huncutkás« szeszfődzőt se tuggyuk ki fia borja. így nem egyforma a sánc, [ahogy a francia monygya, hát kéntelen vagyok a zegésszet megkerüggetnyi, mint miatska a forró kassát. Neköm az a nősszeméll, az a Jujis, sehogyse teccik. Nagyon butorszáíiitó kocsi "szüve van. Hogy elősször a Zandris, oszt hogy mög bukott, világgá mönt, hát a Pista. E möghótt, hát ujra a Zandris. oszt nem köti se ^gyerök, se öregszüle, se neveltszüle, hanem högyön-vőggyön, Óperencián átt csak 4 VÁROSI MOZGÓ BmMMim luiwiiumniHHiM.us'Bg.'wnaMnBK'amraaM Vasárnapig bezárólag a legújabb magyar beszélőfilm Csókolj meg édes Főszereplők: Salamon Béla Somogyi Bogyó Gózon Gyula Rózsahegyi Kálmán Reök Marika Vaszary Piri stb. stb. a Zandris. Fura egy nősszem ált, aszondom. Igaz, hogy a saját egyéni magángazdaságának a följavitása erányában cselekedett, de a mótcer, ahogyan mindig odasandafgott, ahun nékie jobb vót és még a szivirüi szakatt magzatytyait is othatta, emrná nem magyaros! Láccik, hogy különös természetű, azeszéHes, leginyektül kényeztetett, idegeny anyáju,idegeny gondukodásu, könnyelmű apáju, korán árvaságba szakatt. Áz íflen nősszeméll, ha így cselekedik, hát lelke fajta! De mán ez példázat nemi lehet ti gazdasági viszonyok röndbehozására. Tán, hogy tönkrement velünk együtt Ausztria, most kacérkoggyunk a cseh,, vagy a talíánna? Hogy ha majd jó megy dóga a zosztráknak visszaódaloggyunk a zosztrákhó? Kölfessük magunkat jobbra, ha nem köUünk, balra? Hát mán én, — engessen meg neköm Maga Tekintetes Szerkesztő Ur, — de aszt mondani hogy e' nem magyarhoz illő eejárás, hanem csak amolyan idegeny, szeszélles, meg mit tudom énmífélle szellemű, de csakis idegeny nőszemé.Ihöz passzol, mint aminő a Julis vót. 4 ~ j. Nem is vót az a példázat más, csak gyönge teréfal Aszondom 1 A demecseri keményítőgyár üzembe helyezését sürgették a közigazgatási bizottság tegnapi ülésén Szabolcsvármegye közigazgatási bizottsága tegnap délelőtt 9 órakor tartotta e havi rendes ülését, amelyen dr. Erdőhegyi Lajos főispán elnökölt. Az ülésen Virányi Sándor alispán jelen tését Mikecz László főjegyző terjesztette elő. A jelentés a következőkben számol be a vármegyei közigazgatás mult havi állapotáról: Tekintetes Közigazgatási Bizottság 1 Az Ínséges lakosság liszt ellátása céljaira az elmúlt hónapban 3450 q búzát utaltam ki, sajnos azonban, hogy ezen kiutalással az egyre fokozódó igényeket tel jes mértékben nem tudtam kielégíteni. Napról-napra szaporodik ugyanis azoknak a száma, akik keresti lehetőség hijján a hatóságok támogatását kénytelenek igénybe venni. A vármegye főispánjával minden törekvésünk odairányul, hogy minden jogos panaszt or vosoljunk és a lakosságot megnyugtassuk. Több oldalról tett panasz következtében a vármegye főispánjával és a vármegyei gazdasági felügyelővel helyszíni vizsgálat tárgyává tettük Ujfehértó község ínségeseinek az ellátási ügyét és megállapítottuk, hogy jóllehet a község vezetősége általánosságban mindent elkövetett az ínség enyhítése céljából, az ínségesek nagy számánál fogva teljesen kielégítő eredményt elérni nem állott módjában. A vármegye főispánja 600 P azonnali tűzifa segélyt utalt ki és megtettük a szükséges intézkedéseket az ínségesek kielégítő ellá tása érdekében. A törvényhatóság háztartásának anyagi helyzete az elmúlt hó folyamán nemcsak nem javult, hanem azt lehet mondani, hogy rosszabodott. Az egyes községek ugyanis a vármegyei hozzájáru lási fizetési kötelezettségüknek eleget tenni nem tudnak és igy a bevétel hiján a törvényhatóság a legszükségesebb kiadásait sem tudja teljesíteni Tájékoztatásul tisztelettel közlöm a tekintetes közigazgatási bizott sággal, hogy 1931. évi hátralék címén és az 1932. évi első negyedévi kivetés alapján, a községek vármegyei hozzájárulási tartozása 1,221.689 pengőt tett ki, amelyből csak 113 417 P nyert kifizetést ugy, hogy jelenleg 1,108.271 pengő hátralék áll fenn. Hasonló a helyzet a köz ségi alkalmazottak fizetési alapjára történő befizetéseknél is. Ezen alapnái mult évi hátralék és folyó évi első negyedévi kivetés cimén 660,000 P követelés állt fenn a községekkel szemben, amelyből csak 510 000 P nyert kifizetést ugy, hogy a fennálló hátralék 600.000 pengő. Ilyen körülmények mellett alig van kilátás arra, hogy a községi alkalmazottak illetményeit, jóllehet késedelmesen Is kiutalni tud jam. A törvényhatóságéval teljesen azonos a községek anyagi helyzete is, a községek által előirányzott bevételek csak kis mértékben folynak be és igy a községek a legszükségesebb kiadásaikat nem tudják fedezni és vállalt kötelezettségeiknek sem tudnak megfelelni. Súlyos teherként nehezednek a községek háztartására a különböző beruházási és egyéb célokra felvett kölcsönök törlesztései részleteinek és kamatainak a fizetése is, amelyet csakis a legnagyobb erőfeszítéssel képesek teljesíteni. Megállapítottam, hogy a vármegyei községek összes tartozása Nyíregyháza m. város kivételével 2,430.000 pengőt tesz ki, melynek megfelelő rendezése iránt a pénzügyi kormánynál személyesen előterjesztést tettem. Hajdú vármegye és Debrecen sz. kir. város február hó 29 én iktatta be uj főispánját báró Vay Lászlót méltóságába, a beiktatási közgyűlésen Szabolcsvármegye törvényhatóságát a vármegye alispánja és saját vezetésem mellett 10 tagból álló küldöttség képviselte. Február hó 27-én a vármegye főispánjával résztvettem a nyíregyházi homokkisérleti telep 3 évre kiterjedő téli mezőgazdasági fanfolyam záró vizsgáján. A kizárólag nyíregyházi gazdaifjakból megszervezett tanfolyam hallgatói a vizsgán a mezőgazdasági ismeretekben olyan képzettségről tettek bizonyságot, hogy teljes elismerés illeti meg a tanfolyam kiváló vezetőjét, Vestsik Vilmos ny. gazdasági tanárt szakavatott eredményes munkájáért Tornyospálca községben rendezett három hónapos téli mezőgazdasági tanfolyam záró vizsgáján hivatali elfoglaltságom folytán a vármegye főjegyzője jelent meg képviseletemben, akinek jelentése alapján örömmel állapítom meg, hogy