Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 145-295. szám)

1931-09-27 / 218. szám

szeptember 27, GAZDAMELLÉKLET ^!I!lllltlllllllillUIH!III!lli;illllllllllllllWllllllliililllllllll!!!llllillllilllllllllN A Gazdasági Egyesület közleményei A ham, erdei facsemeték es sur tiángok kiszolgáltatása Erdők telepítésére, fasorok, fa­• csoportok létesítésére, kopár és vízmosásos területek beerdősité­sére az államerdészeti csemete ker­tekből díjmentesen adnak kt erae tacsemetéKet és sunángokat. — Egyéb cé-ra megállapított mérsé ke«t árért lehet azokat beszerezni. A folyó év őszi erdősítésekhez szükséges facsemetéket és suhán­gokat legkésőbb október végéig, az ültetés helyére illetékes m. kir. erdőigazgatóságnál, vagy m. kir. •erdőhivatalnál szóban, vagy írás­ban keh igényelni. A gümó'kórmentes tehenészet előnyei. A népjóléti minisztérium körren­•aéiete szerint a közkórházak, gyógyintézetek, szanatóriumok, ár­vaházak, stb. a szükséges tej­mennyiség beszerzésénei, még ár­különbözet esetén is, előnyben keli részesítsék az államilag gümőkór mentesnek nyilvánított tehenésze­tekből származó tejet. A földmivelésügyi 'minisztérium még elmúlt évben lényeges kedvez­ményekkei Tehetővé tette a gümől­kórmentes szarvasmarha állomány előállítását, amennyiben a gümő­kór irtására vállalkozó állatbirto­kosoknak az eljárás végrehajtásá­hoz szükséges állatorvosi "kiszállás és vizsgálat összes költségeit vi­seli, az eljáráshoz szükséges esz­közöket és a tuberkolint díjtalanul adja és a vizsgálattal "gümőkóros­nak bizonyult szarvasmarhák érté­kesítését előmozdítja. Az a gaz­daság, amelynek állatállománya 3 gümőkórtói megtisztíttatott, enge­délyi fog nyerni arra, hogy a te­jet »államilag gümőkórmentesnek nyilvánított tehenészetbői szárma­zott tej« jelzéssel hozhassák for­galomba. A gümőkórmentes te­nyészbikákról, tehenekről és üszők­ről "a megbízott m. kir. állatorvos bizonyítványt aa ki. A gümőkórmentesitési eljárás­sal "a nyíregyházi és tiszalöki 'tör­vényhatósági m. kir. állatorvosok vannak megbízva, akik ezügyben részletesebb tájékoztatási adhat­nak. i Vámdljak tizet&se alói mentesek »a községbői kihajtandó marhák«. Ezen vámmentesség csak a soroiw pókon át történő vámszedésekre vonatkozik, mig vasúti "szállításnál az é/őállatok után a IV. árucso­portra megállapított vámdijat kell leróni. A haza. szenek fűtőértéke. A vármegye Hivatalos Lapja 35. számában közli a belügyminiszté­rium áltai 'összeállított táblázatos kimutatást a hazai szénfajták át­lagos fűtőértékéről. Ezen kimuta­tás szerint például az aiacskai da­rabos és ákna szén fűtőértéke 3400 caloria, a disznóshorvátí bar­naszén 3150, a pécsi darabosszén ,6500, a mosott szén és tégla-bri­kett 6800, míg a baglyasaljai ak­naszén 4650 és a darabosszén 5000 - caloria fűtőértékű. .Vámmérséklés Romániába. Az uj;. kereskedelmi szerződésben .Románia Magyar,ország^ rqszére vámmérséklést engedélyez"éttá töb> .bek között á különböző kereszte­zésü lovakra, vetőmagvakra, kü­lönféle mezőgazdasági gépekre és kedvezményes vámkezelést bizto­sit a magyarországi eredetű ne­mesitett buza, tengeri, árpa, bab, borsó, és lencse vetőmagvak leg­feljebb 100 métermázsa küldemé­nyekben és amennyiben a m. kir. vetőmag vizsgáló állc-más igazol­ja, hogy nemesitett vetőmagvak­ról van szó, ugy buza után 16 leüt, tengeri után 3.60, árpa után 4 és hüvelyesek után 20 leüt keli li­zetni métermázsánként. A gabonaneniüek őrlési dija, . A gabona vámőrléssel foglalkoz­nia lom 1 vámőrlés diját csaK ter­mészetben szedheti. Pénzért vám­őrlést vagy darálást végezni 'tilos. Az őrlési vám búzánál 12 százalék és porlás címen 2 százalék, vagyis összesen 14 százalék, kétszeresnél 13 és 2, rozsnál 15 és 2 százalék. Darálás esetén a "darálóba bevitt, nem tisztított mennyiség után, 3 faráiásért 8, porlás címén 1, vagy­is összesen 9 százalékot keh át­adni. Az őrlési, illetve darálást díjon fis a porlási százalékon felül" az őr­lésért, vagy darálásért az őröltető féllel "szemben bármi más ellea­érték felszámítása, vagy szolgálta­tás kikötése tilos. A kereskedelmi 'őrlés diját a fe­lek akár gabonában, akár más ter­ményben, akár pénzben szabad egyezkedés utján állapithatják meg. A tej szövetkezeti értékesítése A Szabolcsvármegyei Gazdasági Egyesület igazgató választmánya, a tejtermelés értékesítésével és az azzai'kapcsolatos kérdésekkei 'fog­lalkozván, a vármegye tejtermelé­sének jelenlegi 'értékesítését a SzabolcSvármegyei Központi Tej­szövetkezet utján tartja legmegfe­lelőbbnek. A központi tejszövetkezetet a földmivelésügyi kormány hivta élet re és ezzel lehetővé tette a tej állandó,, biz'tos és a piaci viszo­nyokhoz alkalmazkodó értékésithe­tésát. A mai sutyos gazdasági viszo­nyok mellett különösen fontos a tej szövetkezeti "értékesítése, mert a szövetkezet az ebből "készített vajat exportálja és külföldi pénzt hoz be az országba. A szövetkezet bármilyen mennyiségű tejet átvesz és a fölözött tejet ingyen, illetve kedvező áron visszaadja a gazdá­nak, amellyel a sertés és baromfi­tenyésztést intenzivebben lehet folytatni. A szövetkezet működése nem irányul nyerészkedésre és ameny­nyiben a terme ők tejértékesitésük­kei " a szövetkezetben tömörülnek, ugy idővei mind kedvezőbb átvé­teli "árhoz fognak jutni, mert ki­sebb lesz a szövetkezeti régid költség és nagyobb tejmennyiség feldolgozásánál Számottevőbb le­hetőségek adódnak, melyet a kor­mány as inkább fog támogatásban részesíteni. A tejértékesités elő­mozdítása céljából a gazdasági egyesület mindent elkövetett és többek között szorgalmazta a tej­szállítási szabályrendelet életbelép tetését és a márkázott vaj árának fixirozását, amely a tej átvételi árát mindenkor Szabályozza. A központi tejszövetkezet azon ­tejtermelők tejtermését, melyet Nyíregyházára beszállítani nem le­het, ujabban ugy veszi át, hogy vidéken tejfölöző állomásokat lé­tesít és csak a tejszínt veszi át, mig a lefölözött tej a gazdánál ma­rad. Az átvett tejszint a szövetke­zet zsirszázalékonként fizeti, amely mindenkor a vaj budapesti árához igazodik. A vaj árát az Országos Vajármegáílapitó Bizottság állapít­ja meg, amely bizottságban a föld­mivelésügyi miniszter és az Or­szágos Magyar Gazdasági Egyesü­let is "képviselve vannak. A szövetkezet az utóbbi 'hóna­pokban át'agban zsirszázalékon­kmt 4 lillért fizetett a tejszínért és a lefölözött tejet ingyen adta vissza a gazdának. A gazdák tejtermelésüknek a szövetkezet utján való értékesíté­sével megszabadulhatnak az érté­kesítés gondjaitói, a tejszín árát havonta mindenkor pontosan és készpéuzben kapják kézhez. Ahol naponta pár száz liter tej rendszeresen összegyűl, ott kívá­natra a szövetkezet fölöző állomást létesít és a tej átvételét azonnal megkezdi. 1 Fenti ügyben ugy a központi tejszövetkezet (Nyíregyháza, Ujvá­sártér), va'amint a vármegyei gaz­dasági "egyesület kívánatra rész­letesebb tájékoztatást ís ad Papp Géza egyesületi 'titkár. á tojás eltartása Irta: Bartha Ernő, orosházi fel­sőmezőgazdasági isk. tanár. A tojás megfelelő eltartásának gondolata a legrégibb idők óta és állandóan foglalkoztatta az érdekel teket. Annak oka, hogy a tojás eltartása úgyszólván minden idő­ben íiy nagy fontossággal bírt és mmdig időszerű volt, számos kö­rülményben len természetesen ma­gyarázatát. Mindezek felsorolásától azonban eltekintek, hanem közü­lük csupán a két legjefentősebbet fogom kiemelni. Az egyik ok, ami a tojás eltar­tását nemcsak indokolttá, de egye nesen szükségessé teszi, az, hogy az eltartás a termelőnek és fo­gyasztónak egyaránt érdeke, mig a másik, hogy szeptembertői ja­nuárig a tojástermeíés a természet rendje szerint egyrészt szünetelvén, másrészt lényegesen kisebb lévén jóvai "kevesebb tojás kerül forga­lomba, mint amennyit a fogyasz­tás feltétlenül megkíván. Ezért önként adódott a gondo­lat, hogy mimódon lehetne a már­ciustói szeptemberig terjedő idő­ben származott, ele a fogyasztás áttai "fel nem vett tojásfelesleget, valamint a háztartási szükséglet fedezésére szükséges mennyiséget miriéi'hosszabb ideig ugy eltartani, hogy a tojás sem anyagában, sem izében lehetőleg Sémmit se vál­tozzék. Miután a tojás eltartási módjaival igen sokan foglalkoztak,' ezidőszerint több eljárás ismere­tes, ami többé, vagy kevésbé al­kalmas a cél elérésére. Ezeket az eljárásokat én célsze­rűnek tartom két csoportba oszta­ni, aszerint, hogy háztartási, vagy pedig "kereskedelmi szempontokból történik-e az éftartás, mert a k'etto között, nagyon lényeges különbsé- . gek vannak, amikre minden eset­ben tekintettel '-keli' fenni, külön­ben a? egész vállalkozás eredmé­nyek helyett igen könnyen csupán kellemetlen tapasztalatokra ve­zethet, továbbá sok esetben na­gyon költséges kísérletté válhat. A tojás későbbi felhasználását­tekintve, megkülönböztetek tehát háztartási 'és kisebb üzemek, vala­mint nagy üzemek "számára alkal­mas eltartási eljárásokat. Ezek alapelve lényegében megegyező ugyan, de cél és gyakorlati kivitel tekintetében már nagy eltérések vannak. Minaen eltartási mód alapelve, hogy a tojáshéj apró nyílásait va­lami módon elzárják, miáltal a le-; vegő és különböző káros anyagok behatolását, valamint a tojás víz­tartalmának elpárolgását, végered­ményben tehát a tojás megromláp sáT és beszáradását megakadályoz­zák. A háztartások és kisebb üzemek a tojást egészben, rendszennf szá­razon, vagy pedig valami folya­dékban szokták eltartani. A szá­razon való eltartás kosarakban, ládákban, fehér csomagoló papi­roson több-több rétegben válta­kozva, vagy pedig álfványszerüen, kiiyukgatott deszkákon elhelyezve, hűvös, szellős, sem nem száraz; sem nem nedves helyiségben tör­ténik. Eltarthatóság ideje 3—6 hó­nap. Előnye,, hogy a legegysze­rűbb, hátránya, hogy a tojások be-;­száradás folytán súlyúkból 10—20, százalékot veszítenek. Körülményesebb, de tökéletesebb száraz eltartási mód, ha a tojáso­kat vazelinnaf, parafinnal, konyha­sóval,, viasszal, vaíó bekenés, vagy forró vízzell alkohollal, glicerinnel; alkoholos, vagy glicerines szalicil-; savval való "bevonás után a -fen­tebb jelzett módon igyekezzünk él­tartliatóvá "tenni. Legelterjedtebb azonban kicsi­ben a nedves, vagy folyadékban való eltartási mód, amely abban áli> hogy a tojást mészvizbe, viz­üvegbe, Garantolba, esetleg más konzerváló folyadékba helyezve pró­bálják eltartani "Legjobban bevált ezek közül "a gyakorlatban a Ga­rantoi, amely gyógyszertárakban és drogériákban szerezhető be. A GarantoHai kezelt tojás eltartha­tósági ideje 8—12 hónap, költsé­ge pedig tojásonként legfeljebb 1 fillér. 1 Nagy üzemfek számára 'a leg­megfelelőbb eltartási mód a hűtő­házakban való beráktározás, mely­nél'a tojás 12—18 hónapig is friss marad. A hűtőházak mellett kül­földön olyan gázzal teszik tartóssá áz eltartandó tojást, amelyik 88 százalék szénsavból és 12 százalék nitrogénből áll. Ezzei *áz eljárással az angol Che'msfrontban 5 mil'ió, a francia Le Havre-ban pedig 8 millió da­rab tojást tettek eltarthatóvá igen jó eredménnyel. A magyar iparművészeiért Az Országos Magyar Iparműv észeti Társu'at, az Iparművészek Országos Egyesü ete, Virágos Budapest—Vi­rágos Magyarország és a Rajzta­nárok Országos Egyesülete a ma­gyar iparművészet érdekében orszá­gos propaganda akciót kezd. Ell­nek első része azok az országos ki­állítások és előadások, melyeket október hó r o és 13-ika között rendeznek Budapesten. Érdeklő­dők forduljanak az O. • M. Ipar­művészeti Társu "áthoz (Budapest; VI., Andrássy-ut 96. sz) : *

Next

/
Oldalképek
Tartalom